167985. lajstromszámú szabadalom • Fényérzékeny másolóanyag
21 167985 22 összeférnek, és így számos szerves oldószerben jól oldódó terméket kaphatunk. A másolórétegnek előállítása ugyanolyan módon történik, mint ahogy az a régebben is ismert diazocsoportot tartalmazó gyantákkal történt. Általában a 5 diazocsoportot tartalmazó kondenzátumokat megfelelő oldószerben oldjuk és hozzáadjuk a másoló-réteg többi komponensét, ha szükséges azokat is feloldva, az így kapott oldatot az alaplemezre rétegezzük. A megfelelő alaplemezeket e leírás 3. oldalán ismertet- 10 tük. Egyes esetekben, ha szükséges, megoldható a kevert kondenzátumoknak igen finom szuszpenzió formájában való felhasználása. Az alaplemez bevonása az ismert felviteli módokon történik, pl. bemerítéssel, 15 öntéssel, rápermetezéssel, ezeknél az oldószer feleslegét forgatással távolítjuk el, felvihetjük még a réteget nyomóhengerrel, kefével, vagy tamponozással. A felvitt réteget ezután megszárítjuk szobahőmérsékleten, vagy magasabb hőmérsékleten. 20 A másolóréteg a fényérzékeny anyagon kívül egy sor egyéb anyagot is tartalmaz. Ilyenek pl.: savak, mint pl. foszforsavak (elsősorban az 5-értékű foszforsavak, előnyösen az o-foszforsav), foszfonsavak, foszfinsavak, arzénsavak, továbbá a 25 3 235 382 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban leírt erős savak, mint a kénsav, a brómhidrogén-sav, szerves szulfosavak, mint pl. a toluolszulfosav, a metánszulfosav és a naftalin-l,5-diszulfosav, szerves arzénsavak, hexafluórfoszforsav, to- 30 vábbá szerves polisavak, melyeket a 3 179 518 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertet. Ilyenek pl. a poliakrilsav, a polivinil-foszfonsav, a polivinil-szulfosav, a trimellitsav, a polivinilhidrogénftalát. 35 Vízben oldható polimerek: mint pl. a polivinilalkohol, a polietilén-oxid, a részlegesen elszappanosított polivinilacetát, melynek acetiltartalma 40% körüli, a poliakrilamid, a polidimetilakrilamid, polivinil-metilformamid, polivinil-metil-acetamid és e vegyületeket 40 képező monomerek polimerjei. A vízben oldható kopolimerek mellett a monomerek részben vízben nem oldódó polimereket és kopolimereket képezhetnek. Tartalmazhat a másolóréteg még természetes anyagokat, vagy módosított természetes anyagokat, 45 így pl. zselatint, metilcellulózt, karboximetü-hidroxietil-cellulózt, alginátokat és más hasonló anyagot. Vízben nem oldódó, vagy csak alig oldódó polimerek: ilyenek pl. a fenolgyanták, az epoxigyanták, az olajjal módosított alkidgyanták, az aminoplasztok, 50 tehát mind a karbamiddal, mind a melaminnal és formaldehiddel képezett gyanták, poliamidok, poliuretánok, polivinilgyanták, poliakrilátok, polimetakrilsavészterek, polivinilacetálok, polivinilklorid, poliészterek, poliéterek. Az utóbbiakat pl. viniléterek 55 vagy oxiránok, oxetánok, vagy tetrahidro furán polimerizációjával állítjuk elő. E polimerek tartalmazhatnak olyan csoportokat, melyek elősegítik az alkalikus oldatban való feloldódást, ilyenek pl. a karboxilok, a karboxil-savanhidridek, szulfosav, szulfosavanhidrid 60 és foszfonsav-csoportok. Az oldódást elősegítő csoportok még pl. a szulfosavak félészterei, a foszforsavak monoészterei és a foszfonsavak monoészterei. A polimereket vagy külön-külön visszük be a másoló anyag előállításánál, vagy összehozzuk előzetesen más 65 vele összeférő anyagokkal, és e keveréket visszük be a gyártásba. A különösen nagy példányszám előállításához megfelelő másolólemezeket úgy állíthatunk elő, hogy feldurvított felületű alumíniumlemezre polivinil-formál-gyantákat tartalmazó másolóanyagot viszünk fel. A másolóréteg még számos egyéb adalékot is tartalmaz: ilyenek a színtelen vagy színes pigmentek, színezékek, lágyítószerek, nedvesítőszerek, érzékenyítő anyagok, indikátorok, zsírsavak. A másolóréteghez adhatunk még aldehideket, különösen formaldehidet. Az összes adalékanyagot természetesen úgy kell megválasztani, hogy a diazo-csoportot tartalmazó kondenzátumokkal jól összeférhetők legyenek, a fényt minél kisebb mértékben nyeljék el, különösen abban a hullámhossz-tartományban, amely a diazovegyületek lebomlása szempontjából fontos. Az adalékanyagokból általában a következő mennyiségeket visszük be a másolórétegbe: savak: az 5-értékű foszfor savaiból, különösen az o-foszforsavból 0,01—4 mól mennyiséget használunk a diazocsoportot tartalmazó vegyület minden móljához, ha az alaplemez fém, vagy felületén elszappanosított cellulózacetát film. A szerves arzénsav származékokból hasonló célokra 0,01—3 mólt veszünk diazocsoportonként. Ha az alaplemez papír, ahogy ezt a 2 778 735 sz. USA szabadalom ismerteti, használhatunk foszforsavat, vagy egyéb előzőleg említett erős savat, diazocsoportonként 1 — 100 mól/mól mennyiségben. Ebben az értelemben 1 mól egy olyan molekulát vagy molekularészt jelent, mely 1 g atom foszfort, vagy arzént vagy egy sav ekvivalens COOH-csoportot tartalmaz. A szerves polisavakból, amennyiben vízben megfelelően oldhatók, általában 0,01—3 mól/mól mennyiséget használunk a diazocsoportot tartalmazó vegyület móljára számolva. Egy súlyrész diazocsoportot tartalmazó vegyületre számolva legfeljebb 100 súlyrész vízben oldódó polimert alkalmazhatunk, általában e polimerek mennyisége 20 súlyrésznél kevesebb. A vízben nem oldódó polimerek adalékként való hozzáadásánál egy súlyrész diazocsoportot tartalmazó vegyületre számolva, legfeljebb 20 súlyrész polimert adunk, de célszerűbb, ha a polimer mennyisége 10 súlyrésznél is kevesebb. A vízben oldható és/vagy vízben nem oldható polimereket tartalmazó másoló anyagba színes vagy színtelen pigmenteket is adunk, ezek mennyisége általában nem éri el a polimerek súlyának felét. A másoló-rétegben levő egyéb adalékok a lágyítószerek, színezékek, nedvesítőszerek, érzékenyítő anyagok, indikátorok és zsírsavak összes mennyisége általában nem haladja meg a 20 súly %-ot, előnyösen az összsúly 10%-a alatt van, a teljes másoló-réteg súlyára számolva. Az új diazo-csoportot tartalmazó kondenzátumokból álló, vagy azokat tartalmazó másoló anyagokat kombinálhatjuk az ismert fényérzékeny rendszerekkel, így pl. az ismert diazocsoportot tartalmazó 11
