167961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,2,6,6-tetrametil-4-piperidon előállítására
5 167961 6 aromás monoszulfonsavak. A protonos savak különösen előnyös képviselői a következő vegyületek: sósav, hangyasav, ecetsav, maionsav, borostyánkősav, maleinsav, benzoesav, fahéjsav, benzol-szulfonsav és p-toluolszulfonsav. Protonos savként a sók savkomponenseinél már felsorolt egyéb savakat is felhasználhatjuk. A találmány szerint előnyösen az acetoninnal sztöchiometrikusan egyenértékű mennyiségű savat használunk fel. Ebben az esetben a savat és az acetonint az acetonin savaddíciós sója formájában juttathatjuk a rendszerbe. A találmány szerint tehát a triacetonamint úgy is előállíthatjuk, hogy az acetonin valamely savaddíciós sóját lényegében vízmentes körülmények között, elő- 15 nyösen folyékony szerves közeg jelenlétében acetonnal és/vagy diacetonalkohollal reagáltatjuk. A folyékony szerves közeg a reagensek oldószere is lehet. Az acetonin savaddíciós sói közül a protonos savakkal, például ásványi vagy szerves savakkal, így a 20 korábban' felsorolt ásványi savakkal, karbonsavakkal, kéntartalmú szerves oxisavakkal vagy foszfortartalmú szerves oxisavakkal képezett sók bizonyultak előnyösnek. Az acetonin savaddíciós sói előnyösen alifás mono- 25 vagy dikarbonsavakkal, aromás monokarbonsavakkal és aromás monoszulfonsavakkal képezett sók lehetnek. A következő sók bizonyultak a legelőnyösebbnek: acetonin-hidroklorid, acetonin-formiát, acetoninacetát, acetonin-malonát, acetonin-szukcinát, aceto- 30 nin-maleát, acetonin-benzoát, acetonin-cinnamát, acetonin-benzoszulfonát és acetonin-p-toluolszulfonát. Azt tapasztaltuk, hogy az acetonin savaddíciós sói lényegében kvantitatív hozammal állíthatók elő, ha az t acetonint alacsony hőmérsékleten, szerves oldószer 35 jelenlétében sztöchiometrikus mennyiségű savval reagáltatjuk. Meglepő módon ezek a savak viszonylag stabil vegyületeknek bizonyultak. Az acetonon savaddíciós sóinak előállítása során szerves oldószerként a reakció szempontjából 4C közömbös, lényegében vízmentes anyagokat használhatunk fel. Oldószerként például aromás szénhidrogéneket, így benzolt, toluolt és xilolt, ketonokat, így acetont, valamint alkoholokat, így metanolt és etanolt alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen 0-10 45 C°-on, célszerűen 0-5 C°-on hajtjuk végre. A savat előnyösen az acetoninra vonatkoztatott sztöchiometrikus mennyiségben adjuk az elegyhez; savként célszerűen protonos savakat alkalmazunk. A legjobb eredményeket akkor érjük el, ha a 50 sóképzéshez ásványi savakat vagy szerves savakat, így karbonsavakat vagy szulfonsavakat használunk fel. Savként előnyösen hidrogénhalogenideket, kénsavat, salétromsavat, foszforsavat, hangyasavat, ecetsavat, klórecetsavat, diklórecetsavat, triklórecetsavat, triflu- 55 orecetsavat, maleinsavat, borostyánkősavat, maionsavat, benzoesavat, fahéjsavat és aromás és alifás szulfonsavakat használhatunk fel. Különösen előnyösen alkalmazhatunk sósavat, hangyasavat, ecetsavat, maleinsavat, borostyánkősavat, maionsavat, benzoesavat, 60 fahéjsavat, p-toluolszulfonsavat és benzolszulfonsavat. Az acetonin savaddíciós sói általában kristályos formában kiválnak a felhasznált oldószerből, vagy a szerves oldószerrel oldatot képeznek. Vizsgálataink szerint a triacetonamint igen nagy 65 hozammal állíthatjuk elő úgy, hogy az acetonin valamely savaddíciós sóját adott esetben szerves folyadék (oldószer vagy szuszpendálószer) jelenlétében acetonnal és/vagy diacetonalkohollal reagáltatjuk. 5 Reagensként előnyösen acetont használunk. A reakció hőmérséklete nem döntő jelentőségű tényező. A reakciót általában 0-150 Cc -on hajthatjuk végre; az egyes esetekben alkalmazandó hőmérsékletet a felhasznált reagenseknek és az adott 10 esetben jelenlevő* szerves oldószernek megfelelő értékre állítjuk be. A reakciót általában 30-150 C°-on, 50—100 C°-on, előnyösen azonban 10—110 C°-on, célszerűen 20—65 Cc -on hajtjuk végre. A reakciót atmoszférikus nyomáson végezhetjük, kívánt esetben azonban atmoszférikusnál nagyobb nyomást is alkalmazhatunk. Az utóbbi esetben a reakciót zárt rendszerben végezzük, amikor a szükséges nyomásértéket a rendszer belső nyomása biztosítja; a rendszerre azonban kívülről is nyomást gyakorolhatunk. A reakciót előnyösen 1—30 atmoszféra, célszerűen 1—10 atmoszféra nyomáson végezzük. Különösen előnyösen járunk el, ha 1 és 3 atmoszféra közötti nyomást alkalmazunk. A reakcióban oldószer alkalmazására nincs feltétlenül szükség, általában azonban előnyösnek találtuk, ha a reakciót szerves oldószer vagy más folyékony szerves közeg jelenlétében hajtjuk végre. Ha a triacetonamint valamely acetonin-só és aceton és/vagy diacetonalkohol reakciójával állítjuk elő, folyékony szerves közegként az acetonin savaddíciós sójának előállításakor felhasznált rendszert alkalmazhatjuk, azaz a savaddíciós sót előzetes elkülönítés nélkül tovább reagáltathatjuk. Noha nem feltétlenül szükséges, az acetonin átalakítását előnyösen akkor is folyékony szerves közeg jelenlétében végezzük, ha előzetesen elkülönített acetonin-sóból indulunk ki. Folyékony szerves közegként például a következő anyagokat alkalmazhatjuk: alifás és aromás szénhidrogének, így hexán, heptán, ciklohexán, benzol, toluol és xilol; halogénezett alifás és aromás szénhidrogének, így metilénklorid, kloroform, széntetraklorid, triklóretilén és klórbenzol; helyettesítetlen vagy helyettesített alifás mono- és polialkoholok, így metanol, etanol, propanol, izopropanol, butanol, oktanol, ciklohexanol, benzilalkohol, etilénglikol-monometiléter és etilénglikol; éterek, így dioxán, tetrahidrofurán és dietiléter; észterek, így etilacetát; valamint aprotikus poláros oldószerek, így dimetilformamid, dimetilacetamid, dimetilszulfoxid, tetrametilkarbamid, hexametil-foszforsavamid, szulfolán, acetonitril és nitrometán. Folyékony szerves közegként előnyösen 1—4 szénatomos alkoholokat vagy etilénglikol-monometilétert alkalmazunk. Különösen előnyös reakcióközegnek bizonyult a metanol és az etanol, valamint e két alkohol elegyei. A reakciót lényegében vízmentes körülmények között. kell végrehajtanunk. Figyelembe véve azonban, hogy a kereskedelemben kapható vízmentes oldószerek, továbbá a felhasznált kiindulási anyagok és reagensek, valamint a környező levegő nedvességtartalma a reakciót nem befolyásolja lényeges mértékben, a kereskedelemben kapható vízmentes oldószereket és reagenseket további vízmentesítési lépés nélkül közvetlenül felhasználhatjuk. A találmány szerinti eljárással a triacetonamint
