167923. lajstromszámú szabadalom • Italadagoló szerkezet, főleg csaptelepként alkalmazva frissvíz rendszerű kávéfőző géphez, célszerűen nyomásfokozó szivattyúval
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI I HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. VII. 21. (FE-876) Közzététel napja: 1975. VIII. 28. Megjelent: 1976. VIII. 31. 167923 Nemzetközi osztályozás: A 47 j 31/46. Feltalálók: KRSKÖ Tibor üzemvezető, RADAKOVITS Miklós technikus SZITA Tamás műszerész, Budapest Tulajdonos: Fémfeldolgozó Szövetkezet, Budapest Italadagoló szerkezet, főleg csaptelepként alkalmazva frissvíz rendszerű kávéfőző géphez, célszerűen nyomásfokozó szivattyúval A találmány olyan italadagoló szerkezetre vonatkozik, amely főleg frissvíz rendszerű kávéfőző gépekhez főcsaptelepként alkalmazható, célszerűen nyomásfokozó szivattyúval és annak villamos motorját önműködően kapcsoló szervvel, valamint az ital 5 mennyiségét állítható adagolóval. Az ismert adagoló rendszerű csaptelepek működtetésük alapján három jellemző csoportba oszthatók, úgymint rugós, hidraulikus és mágnesszelepes rendszerű csaptelepekre. 10 A kávéfőző gépeknél a csaptelepek első alkalmazott megoldásai a rugós rendszerű csaptelepek voltak, majd ezeket később tökéletesítették. A vízmennyiség adagolása rugóerő ellenében állandó térfogaton történik. Adagoláskor a legyőzendő rugóerő miatt a 15 csaptelep lehúzókarját 5—6 kp-os erővel kell lehúzni, ami napi 8 órai üzemidőt figyelembe véve, a kiszolgáló személy, rendszerint női munkaerő részére igen nagy fizikai megterhelést jelent. Hátrányuk még, hogy az adagolt vízmennyiség nem szabályozható. 20 A kávéfőző gépeket a kezelőszemély munkájának könnyítésére és a kiszolgálás gyorsítására hidraulikus rendszerű csapteleppel látták el. Az adagolást hidraulikusan működtetett csapteleppel végzik. A hidraulikus működtetéshez váltószelepek alkalmazása is 25 szükséges. A működtető henger állandó térfogatú, s így az adagolt vízmennyiség is állandó, ezért csak egy meghatározott adag szimpla vagy dupla kávéital főzhető. Hátrányuk, hogy a vízmennyiség nem szabályozható, a hidraulikus szerkezet váltószelepei bonyo- 30 lultságuk miatt gyakran meghibásodnak, s ezért karbantartási igényük nagy. A hidraulikus rendszerű csaptelepek további hátránya, hogy egy-egy adag kávé lefőzésekor a működtető hengerből kb. 1 liter víz elfolyik a lefolyóba, ami napi 5—6000 adag kiadása esetében 5—6 m3 vízveszteséget jelent. A kazán hőtermelése szempontjából káros, hogy a működtető hidegvíz hűti a csaptelepet. Hidraulikus működtetés helyett alkalmazott pneumatikus megoldás, csak kismértékben jelentett javulást, de ugyanakkor lényegesen növelte az üzemeltetési költségeket. A találmány szerinti megoldás e csoporthoz áll legközelebb. Az időkapcsoló órával vezérelt mágnesszelepes kávéfőző csaptelepeknél a vízmennyiséget az átfolyási idő útján határozzák meg, állandó átfolyási sebességet feltételezve. Az átfolyási sebesség a folyadéknyomástól függ, ez pedig nem állandó értékű. Ezért az adagolt víz mennyisége is változó. Egy adag kávé teljes lefőzési ideje alatt a nyomásfokozó szivattyút üzemeltetni kell 6—8 kp/cm2 nyomással a főzési időnek megfelelően kb. 45-60 másodpercig. A nyomásfokozó szivattyú ezen aránylag hosszú időn át való működtetése a berendezés üzemeltetés gazdaságosságát nagymértékben csökkenti. Hátrányuk még, hogy alkalmazott mágnesszelepek vízkövesedésre érzékenyek, gyakori tisztítást igényelnek. A gyakori karbantartási igényt kenőanyagok alkalmazása csak kis mértékben csökkenti. Ismeretesek még az olyan kávéfőző csaptelepek is, amelyeknél az ital mennyiségét, annak súlyával hatá-167923 1
