167909. lajstromszámú szabadalom • Nagy hővezetőképességű öntészeti formázókeverék

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. X.. 25. Közzététel napja: 1975. VIII. 28. Megjelent: 1977. IV. 30. (CE—970) 167909 Nemzetközi osztályozás: B 22 c 1/02 Feltalálók: Rajczy András oki kohőmérnök, Budapest, Fülöp László technikus, Budapest, Jurácsik László technikus, Budapest, Tóth Antal oki. kohőmérnök, Tata. Tulajdoni»: Csepeli Fémmű, Budapest Nagy hőrezetőképességű öntészeti formázókeverék A találmány jó hővezetési képességgel rendelkező öntészeti formázókeverék, amely az öntödei gyakorlatban alkalmazott kötőanyagokkal, illetve gyártási eljárásokkal történő feldolgozásra alkalmas. Az öntőformákat és magokat homok alapanyagból, különböző kötőanyagok hozzáadásával készítik. E technológiák előnye viszonylagos olcsóságuk, ami egyedi darabok és kis sorozatok gyártását helyezi előtérbe. A homokforma és a homokmagok további előnye, hogy a legbonyolultabb alakzatok kiképzésére is alkalmasak, azonban minden öntvényhez új formát és új magokat kell készíteni. Nagyobb sorozatgyártás esetén gazdaságosabb a kokalaöntés: az öntőforma és a belső üregeket kialakító magok fémből — rendszerint öntöttvasból, illetve acélból — készülnek. A kokillaöntés a forma és a magok többszöri felhasználásából eredő nagy termelékenységen kívül azért is előnyös, mert a fémfortna jó hővezetőképessége gyorsabb lehűlést eredményez. A gyors lehűlés következménye a finomabb szövetszerkezet és ebből adódóan a kedvezőbb szilárdsági tulajdonságok. A kokillaöntés alkalmazásának határt szab az öntvény geometriai alakja. Gyakran előfordul, hogy egy kokillaöntvény belső üregeit csak homokmagokkal lehet kialakítani. Ilyen esetekben a fémkokillával érintkező külső öntvényfelület lényegesen finomabb szövetszerkezetű — és ezért szilárdabb, keményebb — lesz, mint a homokmaggal kialakított belső felület. Az egyneműbb szövetszerkezet elősegítése céljából az öntvénynek azon a részem, ahol az anyaghalmozódás jelentősebb, a homokmagokba fémből készült hűtőtesteket helyeznek el. Ismeretesek olyan eljárások, amelyek kaömböző adalékanyagok segítségével javítják az öntészeti formázőkeverékek hővezetési képességét. Ezzel a módszerrel — adalékanyag minőségétől és memayiségétől függően — finomítható az öntvények szövetszerkezete, tehát javíthatók a szilárdsági tulajdonságok. Az egyik ilyen megoldásnál (Giesserei 1971. 21. sz. 652—65&. old.) adalékanyagként vasoxidot alkalmaznak. Ennek célja nemcsak a hővezető képesség javítása, hanem speciálisan a furángyanta kötésű homokok alapvető tulajdonságainak (hőtágulás, visszamaradó szilárdság stfe.) módosításával a selejtet okozó öntvényhibák csökkentése vaséatvények gyártásánál. A vasojridtartaJorn felső hatóra 6%, a kitűzött cél eléréséhez ez adja a legkedvezőbb eredményt. Egy másik módszernél (lityejnoje Proizvodsztvo, 1969. 11. sz. 35. old.) aJunumianckttvérayek gyártásához használt formázókeverék hévezetőképességét javítják öntöttvas vagy acélsaarét hozzáadásával. Kí-25 serietek során 1 és 3 mm átmérőjű sőréteket alkalmazva vizsgálták a keverék szilárdsági tulajdonságait, gázátboesátó és hővezető képességét. Ezeket a jellemzőket 20... 80% söréttartalomnál vizsgálták. A gyakorlati alkalmazás során jelentősen javí-30 tott szövetszerkezetű, tömörebb gépalkatrészeket 10 15 20 167909 1