167905. lajstromszámú szabadalom • Villamos elven alapuló nyomatékmérő berendezés váltakozóáramú gépek nyomatékának mérésére

3 167905 4 vagy képezhető fázismennyiségekből is, pl.: fx

í = c[^

T

i

R

—

<\iR

i

T

], (1) (2) ahol iR

, i

T

, ill. <\iR,

4*T az R és T fázisok áramának, ill. tekercsfluxusának pillanatértékei. A fenti összefüggéseknek megfelelően a vizsgálandó gép kapcsaira — vagy tápláló hálózatának mérőváltóira — olyan érzékelő egység csatlakozik, amelynek két feszültségkimenete (ux

, u

y

vágy u

R

, u

T

) és két áramkimenete (ix>

i

y

vagy i

R

, i

T

) van. Az egymáshoz tartozó feszültség és áramkimenetek (pl. ux

és i

x

) különbségképzőkre vannak kapcsolva. A különbségképzők kimenetei integrátorokra csatlakoznak, azok kimenetei pedig szorzók egyik bemenetére vannak kapcsolva. A szorzók másik bemenetére az árammal arányos iy

, ix kimenetek csatlakoznak. A szorzók kimeneti összegező erősítő bemenetére vannak kapcsolva. Az (1) és (2) összefüggés szimmetrikus tekercselrendezés és fázisonként azonos menetszámok esetén érvényesek. A képletek és így a találmány szerinti kapcsolás érvényességi köre azonban kiterjeszthető a szimmetrikus elrendezésű, de fázisonként különböző adatokkal (menetszám, ellenállás stb.) rendelkező kétfázisú és egyfázisú (segédfázisos) gépekre is úgy, hogy az egyik irányú (pl. x irányú) ill. azonos fázisbeli menynyiségeket az alapul választott másik fázisra redukáljuk. Az 1: 1 áttételre való redukálás pl. feszültségosztókkal, vagy az egyes mennyiségeket érzékelő mérőváltók, ill. az erősítők áttételeinek megfelelő megválasztásával könnyen megvalósítható. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés blokkvázlatát mutatja. A 2. ábra a feszültség és áramvektor egymásra merőleges komponenseinek előállítására szolgáló érzékelő egység megoldását, míg a 3. ábra a fázisfeszültségek és áramok érzékelésének megoldását tünteti fel. Az 1 érzékelő egység állítja elő a szükséges feszültség-és áramkomponenseket. Kétfázisú vagy egyfázisú segédfázisos gépek esetén az érzékelő egység egyik bemenetére a két tekercs közös pontja csatlakozik. Az 1 érzékelő egység a 21, 23 feszültségkimenetekkel — melyeken az ux

, u

y

, ill. fázismennyiségek esetén az uR, u

T

jelek vannak jelen — és a 22, 24 áramkimenetekkel — az ix

, i

y

, ill. az iR, i

T

jelek számára — rendelkezik. Az 1: 1 áttételre való redukálás a 2, 3 bemeneti osztókkal valósítható meg. Az ily módon előállított feszültségkomponensekből a 4, 5 bemeneti erősítők után kapott áramjelekkel a 6, 7 feszültségosztók és a Kj, K2

különbségképzők, segítségével levonjuk az állórész ohmos feszültségesésé-5 nek megfelelő összetevőit és a különbségekből a 8, 9 integrátorokkal előállítjuk a tekercsfiuxus komponenseit. Ezeket a 10, 11 szorzók segítségével a megfelelő áramkomponensekkel összeszorozva és a rész-szorzatokat a 12 összegező erősítővel összeadva kapjuk a nyo-10 matek m pillanatértékével arányos jelet. Ennek mk középértéke a 14 Deprez voltmérővel mérhető, ill. a 13 szűrő áramkör után oszcillografálható, majd kiértékelhető. A 12 kimenetről tisztán tömeggyorsítás melletti fel-15 futás esetén további integrálással fordulatszámmal arányos jel is képezhető, így közvetlenül felvehetők'a motorok felfutási jelleggörbéi. Az ismertetett kapcsolás szerint megépített készülék . alkalmas szinkrongépek, csúszógyűrűs vagy kalickás 20 aszinkron gépek állandósult és átmeneti üzemállapotbeli nyomatékának mérésére, illetve a nyomaték-idő (nyomatékfordulatszám) függvény oszcillográfálására, továbbá tetszőleges áramirányítóról táplált szinkron vagy aszinkron motor állandósult-tranziens vagy tran-25 ziens-tranziens állapotbeli nyomatékának (pl. lüktetőnyomatékok) mérésére. 30 Szabadalmi igénypontok 1. Villamos elven alapuló nyomatékmérő berendezés váltakozóáramú gépek elektromágneses — állandósult és tranziens állapotbeli — nyomatékának mérésére, azzal jellemezve, hogy a vizsgálandó gép kapcsaihoz 35 érzékelő egység (1) csatlakozik, amely a nyomatékkal arányos jel képzéséhez szükséges két feszültségkimenettel (21, 23) és két áramkimenettel (22, 24) rendelkezik, a feszültségkimenetek (21,23) különbségképzők (Kj, K2

) bemeneteire vannak kapcsolva, a különbségképzők 40 (Ki, K2

) kimenetei pedig integrátorok (8, 9) bemeneteire csatlakoznak, az integrátorok kimenetei szorzók (10, 11) egyik bemenetére vannak kapcsolva, míg a szorzók másik bemenetére az áramkimenetek (22, 24) csatlakoznak, továbbá a szorzók (10, 11) kimenetei összegező 45 erősítő (12) bemenetére csatlakoznak. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a feszültségvektor egymásra merőleges komponenseit előállító áramkörök Scott kapcsolású feszültségváltók. 50 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyomatékképzéshez szükséges feszültségekkel arányos jeleket előállító áramkörök „V" kapcsolású feszültségváltók. 3 db rajz, 3 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 77.3174.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató