167897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textiliából és műanyagból álló társított anyagok előállítására
5 167897 6 kp/cm2 húzószilárdságú műanyagfólia, előnyösen homogén vagy mikroporózus poliuretán- vagy PVC-fólia, b) 0,04—0,40 g/cm3 nyerstérfogatsúlyú (DIN 53 420 sz. szabvány szerint mérve), habveréssel előállított poliuretán latex-hab, c) szálas anyagból készült, szövött vagy hurkolt textilréteg vagy vlies. A találmány tárgya továbbá eljárás olyan társított anyag előállítására, amely legalább az alábbi rétegekből áll: a) 0,04—0,40 g/cm3 nyefstérfogatsúlyú, habveréssel előállított poliuretán-ionomerlatex-hab, b) szálas anyagból készült, szövött vagy hurkolt textilréteg vagy flisz. A találmány szerint készített és habosított poliuretándiszperziót habosító anyagok és stabilizátorok hozzáadásával óvjuk attól, hogy felkenés vagy szárítás alatt összeessék. Az adalékanyagok csökkentik ugyan a hab vízállóságát; ezt kiegyenlíthetjük azonban, ha elég térhálósító anyagot adunk a pasztához, mert így a hab duzzaszthatóságát a nagyobb mértékű térhálósítás ellensúlyozza. Ionomer poliuretán-diszperziókból kiindulva habveréssel stabil, finömporózus kompakt habot csak akkor lehet előállítani, ha a fentiekben leírt adalékanyag-kombináció színenergetikus hatását kihasználjuk és emellett a diszperziót a leírt makroszkopikus tulajdonságok szerint választjuk meg. Nem lehetséges tehát stabil, finomporózus, kompakt hab előállítása csupán azzal, hogy valamilyen szokásos ionos poliuretán-diszperziót a nevezett adalékanyagok hozzáadása után felverünk. A fenti kiválasztási szabályok szerint megválasztott ionos poliuretán-diszperzlóból adalékanyagok nélkül ugyancsak nem kapunk olyanstabil, finomporózus, kompakt habot, amely szárítás után is megőrzi finomporózus, sima, repedésmentes felületét. A találmány szerint alkalmazott poliuretán-diszperzió részecskemérete, hígfolyása és magas szárazanyagtartalma iránti követelmények az alábbiakkal indokolhatók : Ha levegőt viszünk a poliuretán-diszperzióba, levegővel töltött cellák fázisa alakul ki a diszperzióból képzett cella-membránfázisban. Túl magas viszkozitás esetén a levegő már nem eléggé homogén módon keverhető be, a keletkező hab szerkezete egyenetlen. Azonkívül a magas viszkozitás a diszperzió áramoltatását a habkeverő készülékben megnehezíti. A diszpergált poliuretán-részecskék filmalkotó képességének a részecskeméret szab határt. Ha a részecskék túl nagyok, szárításkor, azaz a cellamembrán víztelenítésekor nem kötődnek kellően egymáshoz és a cellamembrán megszakad. Sima hab helyett repedezett felületű habot kapunk. Az ionos poliuretán-diszperzió túl alacsony szárazanyagtartalma azonos hatással jár: a folyamatos levegőbevitel egy megadott mennyiségű poliuretán-diszperzióba ahhoz vezet, hogy a cellamembránban egyre kevesebb lesz az anyag, mert azonos mennyiségű poliuretánnak növekvő számú pórusokat, illetve növekvő átmérőjű pórusokat kell körülvennie. Az anyagritkulás a cellamembránban egy bizonyos ponton túl a membrán szakadását eredményezi, a képzett hab repedezett felületű. Ha ennek megakadályozására csak korlátozott mennyiségű levegőt viszünk be, homogén fóliától alig különböző terméket kapnánk. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható ionos poliuretán-diszperziót ismert módon, például az 1495 847 sz. vagy a 2 035 732 sz. német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali iratok szerint állíthatjuk elő. 5 Előnyösen olyan poliészteruretánból készült diszperzióbólindulunk ki, amelynek poliészterkomponense adipinsavból és/vagy ftálsavból és az alábbi glikolok valamelyikéből vagy azok keverékéből áll: etilénglikol, propilénglikol, 1,4-butilénglikol, 1,6-hexándiol és neopen-10 tilglikol. Nagyon alkalmasak továbbá a polikaprolakton-poliészterek és polikarbonátok, például a tri- és tetraetilénglikolból és az 1,6-hexándiolból képzettek. Ezekhez a nagymolekulájú poliolokhoz kismolekulájú diolokat, például etilénglikolt, 1,4-butándiolt, 1,6-hexándiolt vagy 15 1,2-propilénglikolt adhatunk. Diizocianátként előnyösen 1,6-hexametilén-diizocianátot, 1,11-undekametilén-diizocianátot, 1-izocianáto-3,3,5-trimetil-5-izocianátometil-ciklohexánt, a toluilén-diizocianát izomerjeit valamint a 4,4'- vagy 2,4'-difenil-20 metán-diizocianátot alkalmazzuk. Lánchosszabbító reagensként főleg olyan kismolekulájú, legalább egy, az izocianát-csoportokkal reakcióba lépő hidrogénatomot tartalmazó vegyületek, főleg glikolok és diaminok jöhetnek szóba, amelyek ionképzésre 25 hajlamos csoportot vagy már ionos csoportot tartalmaznak molekulájukban. Különösen előnyösnek az alifás és aromás karbon- és szulfonsavak ammónium- és alkálifémsói, a hidroxikarbonsavak és hidroxiszulfonsavak alifás, diprimer diaminokkal képzett belső anhid-30 ridjeinek gyűrűbontásakor kapott, valamilyen alkálifém-vegyülettel semlegesített termékek, továbbá karboxilcsoportot tartalmazó glikolok és diaminok bizonyultak. Az előnyösen alkalmazható lánchosszabbító reagen-35 sek példáiként az alábbiakat soroljuk fel: Káliumlizinát, az N-(w"-aminoalkil)-tú-aminoalkán-szulfonsavak és a -karbonsavak alkálifém- és ammóniumsói, N-metil-dietanolamin, N-metil-bisz(3-aminopropil)-amin és 2,2-dimetilpropionsav. 40 A szakember számára világos, hogy a találmány szerinti eljárásban alkalmazható ionos poliuretán-diszperzió finom részecskemérete, alacsony viszkozitása és magas szárazanyagtartalma iránt támasztott követelmények bizonyos mértékben ellentmondanak egymásnak. 45 így például elegendően alacsony viszkozitású, az 50 súly/o-ot is meghaladó szárazanyagtartalmú ionos poliuretán-diszperzió előállítása minden további nélkül lehetséges, azonban csak a diszpergált részecskék nagyobb mérete árán. Másrészt nagyon finom részecskékből álló 50 diszperzió előállítása a technika állása szerint csak a szárazanyagtaitalom 40 súly% alatti értékre való korlátozása mellett lehetséges. Nagyobb szárazanyagtartalom esetén a diszperzió Ford-csészével mért kifolyási ideje 1 percnél több, sőt egyenesen pasztaszerű termé-55 kek keletkeznek. Finom részecskékből álló, hígfolyású és nagy koncentrációjú ionos poliuretán-diszperzió csak speciális kiindulási anyagokból és meghatározott eljárási lépések betartása mellett állítható elő. A szükséges feltételek az alábbiak: 60 a) Az előpolimer előállításakor meghatározott NCO/OH-jellemző megválasztása (Az NCO/OH jellemző a diizocianát-és a diol-komponens mólarányát adja meg). b) Olyan polimer típusok alkalmazása, amelyek ta-65 pasztalat szerint magasabb koncentrációjú ionos poliu-3
