167889. lajstromszámú szabadalom • Iránmyzótábla
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. VIII. 3. (ZE—405) Német demokratikus köztársaságbeli elsőbbsége: 1972. XI. 20. (WP G 01 c/166 937) Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1977. IV. 30. 167889 Nemzetközi osztályozás: G 01 c 15/12 Feltalálók: Engel Joachim mérnök, Liebschner Jürgen oki. fizikus, Schmidt Herbert technikus, Freiberg Schumann Gerhardt oki. mérnök, Drezda, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Carl Zeiss Jena, Német Demokratikus Köztársaság Irányzótábia A találmány tárgya irányzótábla, különösen zenit-és nadírtalppont kijelöléséhez, amely keretben van elrendezve, és számjegyekkel feliratozott síkbeli durva és finom osztással van ellátva. Ismertek már olyan irányzótáblák zenit- és nadír- 5 pont kijelölésekhez, amelyek sakktáblaszerű mintázattal, vonásos vagy E alakú osztással vagy olyan mintázattal voltak ellátva, amely a sakktáblaosztás, vonásos és/vagy E-osztás kombinációjából állt. Az ismert irányzótáblák esetében hátrányosnak bizo- 10 nyúlt, hogy az irányzótábla mintázatának a tábla teljes területén azonos részletessége volt, tehát az alosztások mindenütt egyenletesen helyezkedtek el, és amennyiben egyáltalán tartalmaztak számjegyes feliratokat, akkor a felirat csupán a tábla széle men- 15 tén volt elhelyezhető. Ez a hiányosság különösen rövid mérési távolságok esetében bizonyult jelentősnek, amikor az irányzókészülék látómezejébe az irányzótáblának csak viszonylag kis területe jelenik meg. 20 A találmány feladata olyan irányzótábla létrehozása, amely a fenti hiányosságot kiküszöböli, a mérést, különösen pedig a f üggőzést sem közeli, sem távoli méréseknél nem befolyásolja, és amely az irányzótáblát figyelő készülék távolságától és látómeze- 25 jenek nagyságától függetlenül a mérési érték egyenletes minőségű orientálását és leolvasását teszi lehetővé. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a finom osztást az irányzótábla kö- 30 zépső részén, a durva osztást pedig kerületének közelében képezzük ki. A finom- és durva osztás által elfoglalt felületek egymáshoz viszonyított arányát a megfigyelő készülék átlagos nagyításának megfelelően választjuk meg. Az irányzótáblát ilyen módon felhasználhatjuk zenit- és nadírtalppont kijelölésekhez, a kétoldalas felhasználás biztosítása céljából az irányzótáblát célszerűen átlátszó anyagból képezzük ki, és oldalhelyes, tükörszimmetrikus számjegyes felirattal látjuk el. Az oldalhelyes kifejezés alatt azt értjük, hogy az irányzótáblát bármely oldalról vizsgálva helyes állású számjegyeket láthatunk. Az irányzótáblát felhasználhatjuk nappali megvilágítás esetében és nem kielégítő megvilágítású épületekben is, ha mindkét oldalán megvilágító szerkezet fogadására helyet biztosítunk. Egy építmény zenit- és nadírpontjának kijelöléséhez a megvilágító szerkezet helyett az irányzó táblához koordinátakijelölő szerkezet is illeszthető. Az irányzótábla keretben helyezhető el, és adott keretben az irányzótáblák kicserélhetők és/vagy helyzetük állítható. A találmányt a továbbiakban egy példa kapcsán a rajz alapján ismertetjük részletesebben, amelyen az irányzótábla egy példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti irányzótábla elölnézete, a 2. ábra az 1. ábrán vázolt 2-2 vonal mentén vett metszet, a 3. ábra csúszkás koordinátaleolvasó rajza. 167889 1
