167864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány, különösen kérődzőtáp előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. X. 06. (TI—201) Német demokratikus köztársaságbeli elsőbbsége: 1971. X. 10. (WP A 23 k/160 261) Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1977. II. 28. 167864 Nemzetközi osztályozás: A 23 k 1/22 s Feltaláló: Dr. Bergner Hans oki. mezőgazdász, végy. prof., Hohen Neuendorf, Marienburg Joachim oki. mezőgazdász, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VVB Zucker- und Stärkeindustrie, Halle, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás takarmány, különösen kérődzőtáp előállítására i A találmány tárgya eljárás takarmány, különösen kérődzőtáp főként szecskázott rostos nyerstakarmányból pelletálással való előállítására. Ismertek olyan eljárások, melyeknél a szalma tápértékét ammóniás feltárással javítják. Ezeknél az el- 5 járásoknál a szalmát egy, a 6-8 atmoszférás vízgőznyomáshoz tartozó hőmérsékleten kezelik. Az ammóniatartalmú gőzt ezután elvezetik és a szilárd maradékot mésztejjel felhevítik, az ammóniamaradék kivonására, így a folyamatban az ammóniát veszteség- 10 mentesen vagy közel veszteségmentesen lehet ismét feltárásra használni. A kapott nitrogénmentes takarmányt nedves állapotban lehet feletetni. Ismert továbbá az is, hogy ha szalmát magas hőmérsékleten és nagy nyomáson ammóniával és vízzel 15 hoznak össze, a kapott anyag a kezelés ellenére is emészthetetlen, sőt sok esetben még mérgező hatású is. Ezért szalma vizes-ammóniás feltárásánál előírás a hőmérséklet 80 C° alatti értéken való tartása, hogy lehetőleg egyáltalán ne kötődhessen le a takarmány- 20 ban ammónia. Az adott esetben mégis lekötött ammóniát mész alkalmazásával vonják ki és így kapnak nitrogénmentes nyerstakarmányt. Ismert még egy olyan eljárás is, melynél a szecskázott szalmát 5-6 atm körüli nyomáson nátrium- 25 hidroxiddal főzik és így növelik meg az alapanyag tápértékét. Egy további ismert eljárás szerint a szalmát normál nyomáson és hőmérsékleten nátriumhidroxiddal tartósan, legfeljebb 3 napig kezelik, és így teszik a 30 szalma szervesanyagtartalmát könnyen emészthetővé. Végül még egy olyan eljárás is ismert, mely szerint a szalma tápértékét úgy javítják fel, hogy 100 kp szalmát 100 kp 6%-os nátriumhidoxidban áztatják legalább 3 napon keresztül, majd az elegyet 100 kp 4%-os ecetsavval közömbösítik. A szalmát nátronlúggal felfőző vagy feltáró, majd ecetsavval közömbösítő eljárások hátrányos tulajdonsága abban van, hogy csak kis teljesítménnyel és szakaszos üzemben dolgoznak, nagymennyiségű lúgot és savat használnak fel, csak 5 C° hőmérséklet fölött alkalmazhatóak és nagy műszaki ráfordítást igényelnek. Hátrányos továbbá az is, hogy a takarmány nitrogéntartalmát nem lehet növelni és minden lúggal kezelt anyagot feletetés előtt szerves savakkal közömbösíteni kell. Az összes vizes vagy gőzölgő, ill. nátronlúg- vagy ecetsavadalékkal dolgozó eljárás közös hátrányos tulajdonsága az, hogy a kinyert, feltárt takarmányt nedves állapotban azonnal fel kell etetni és nem lehet tárolni. Az állatok a takarmány szárazanyagának csak egy töredékét hasznosítják. Ezeket az ismert eljárásokat a modern szarvasmarhatartás teljesen automatikus takarmányozási technológiájához nem lehet alkalmazni. A találmány feladata takarmányozás szempontjából értéktelennek minősülő anyagokból magas tápértékű takarmány előállítására alkalmas eljárás kidolgozása. 167864 1