167849. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízzáró résfal előállítására előregyártott vasbeton elemek felhasználásával

5 167849 6 - a megszilárdult keverék kohéziója legalább azonos annak a talajnak a kohéziójával, amelyben a rést kiemeltük; - a keverék viszkozitása a készítését követő 48 órán át legfeljebb 20 cp. Ilyen tulajdonságokkal rendelkező keveréket nyerünk, ha köbméterenként például 23 kg bentonitot és 230 kg cementet használunk. Az így nyert keverék az említett tulajdonságokkal rendelkezik, és általában tökéletesen megfelel a rések kitöltésére. Miután a 3 résszakaszt kitöltöttük utószilárduló anyagkeverékkel, az előregyártott elemeket helyezzük el a résben; ekkor a keverék természetesen még folyékony állapotban van. Mivel az előregyártott elemek szerkezetétől és csatlakoztatásuk módjától függetlenül a közöttük levő hézagok mérete centiméternagyságrendű, tökéletesen ki van küszöbölve az a veszély, hogy a találmány szerinti résfal meghibásodik, és vízzáróképessége megszűnik. Visszatérve a 3. ábra szerinti résfal-szakasszal kapcsolatos fejtegetéseinkre megjegyezzük, hogy első lépésben a 4 és 5 pillért helyezzük el, egymástól a 6 lapnak megfelelő távközben. Leengedésük során függőleges helyzetüket önsúlyuk és a fal síkjába eső két ponton történő felfüggesztésük biztosítja. A pillérek elhelyezését a 6 lapnak a pillérek között történő résbe süllyesztése követi. Ezt a műveletet megkönnyíti, hogy a pillérek keresztmetszetben T-alakúak, és váll-részeik az ugyancsak két ponton felfüggesztett 6 lapot annak lebocsátása során vezetik. A 4. ábra szemlélteti az egyes résfal-szakaszokból folytonos, homogén vízzáró résfal kialakítását. A 3 résszakasszal egyvonalban, attól azonban távolabb egy hasonló 8 résszakaszt alakítunk ki, amelyben a már leírt folyékony utószilárduló keverékbe sülylyesztve előregyártott elemeket helyezünk el; ezek közül egy 9 pillér része látható a 4. ábrán. A 8 résszakasz készülhet a 3 résszakasszal egyidőben, vagy közvetlenül azután. A 10 résszakaszt, a 3 és 8 résszakaszokba kerülő résfal-szakaszok elkészülte után emeljük ki. Az egymásba metsződő csatlakozó résszakaszok végeit szaggatott vonallal jelöltük. A találmány értelmében a 10 résszakasz kiemelését akkor hajtjuk végre, amikor a 3 és 8 résszakaszokba töltött folyékony utószilárduló anyagkeverék még csak kismértékben kötött meg, a 10 résszakasz kiemelésekor azonban nem tud ebbe átfolyni, mivel bizonyos kohézióval már rendelkezik. Amennyiben megvárnánk a 3 és 8 résszakaszokban az anyagkeverék teljes megszilárdulását, az építési idő meghosszabbodása mellett az a technológiai probléma is jelentkeznék, hogy nehéz lenne a fal végekről a feltapadt talajanyagot eltávolítani és a friss falszakasszal homogén kötést létrehozni. így viszont a 10 résszakasz kiemelése után könnyen eltávolíthatók maguk az e résszakaszba csatlakozó, csak alig megszilárdult, az 5, illetve 9 pilléreken kívül eső falvégek, amelyekkel a 10 résszakaszba beöntött utószilárduló anyagkeverék tökéletesen homogén, vízzáró kapcsolatot tud létesíteni. A falvégeket célszerűen annyira levágjuk, hogy az 5 és 9 pillérek külső váll-részei szabaddá váljanak, ami lehetővé teszi a közbenső résszakaszba kerülő lapelemeknek e szélső pillérekhez illeszkedő elhelyezését. A 10 résszakasznak az utószilárduló folyékony anyagkeverékkel való kitöltése után - amint az 5. ábra mutatja - előbb a 11 pillért, majd az 5 és 11, illetve 11 és 9 pillérek között a 12 és 13 lapokat a fentiekben már részletezett módon elhelyezzük, és ezzel elkészült a közbenső 10 résszakaszban is az ezt közrefogó 3 és 8 résszakaszokban kialakított résfalszakaszokkal homogén, folytonos vízzáró egységet képező közbenső résfalszakasza, amely egy pillért és két lapot tartalmaz, azaz, az ilyen közbenső árokszakaszokban ÍM számú lap és m-l számú pillér helyezkedik el. Megjegyezzük, hogy a találmány szerinti "eljárással készült részfalszerkezet nem érzékeny az oszlopoknak a függőlegestől való esetleges eltérésére, egyrészt azért, mert az előregyártott elemek között hézagok vannak, tehát a szomszédos pillérek és/vagy lapok helyzetében a pontatlanságnak már nem kell jelentkeznie, másrészt azért, mert az egész résfal monolitikus szerkezet, így a földnyomás a megszilárdult résfalszerkezetet nem rongálhatja, a vízzárás folytonosságát nem szakíthatja meg. A 6. és 7. ábrán a találmány szerinti eljárás során alkalmazható elöregyártott elem egy további előnyös kiviteli példáját, és azzal egy résfal-szakasz elkészítési módját tüntettük fel. Itt csak egyfajta előregyártott 15, 16 lapot alkalmazunk, amelynek egyik hoszszanti keskeny oldallapjában 15a, 16a horony van kiképezve, a másik hosszanti oldallapján pedig 15b, 16b borda van kialakítva. Minden elem bordája egy másik elem hornyába illeszkedik. Amennyiben a bordák és hornyok közötti hézag mérete viszonylag kicsi, nagy gondot kell fordítani az elemek pontosan függőlegesen történő elhelyezésére. A rés kitöltésére itt is a már említett összetételű és tulajdonságokkal bíró folyékony utószilárduló 17 anyagkeveréket használjuk; magát a rést 18 hivatkozási számmal jelöltük. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett konkrét példákra. így eltérő lehet az alkalmazott előregyártott elemek szerkezete, elhelyezési sorrendje. Elképzelhető, hogy az eljárás során kezdeti fázisban bentonitiszapot alkalmazunk a rés ideiglenes megtámasztására, amelyet a leírt háromkomponensű anyagkeverékkel szorítunk ki, amely utóbbiba azután a részletezett módon helyezzük be az előregyártott elemeket. A találmány tehát az igénypontokban definiált oltalmi körön belül számos változatban megvalósítható. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás vízzáró résfal készítésére előregyártott vasbeton elemekkel, azzal jellemezve, hogy a talajban kialakított résbe vízből, cementből és bentonitból álló folyékony, utószilárduló anyagkeveréket töltünk, és az előregyártott vasbeton elemeket e résbe helyezve a folyékony anyagkeverékbe ágyazzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a résbe 16-30 kg bentonithoz 160-300 kg cementet tartalmazó utószilárduló anyagkeveréket töltünk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szomszédos előregyártott elemeket egymástól előnyösen legalább 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3