167840. lajstromszámú szabadalom • Alkiloxalil-amino-csoporttal szubsztituált S-tirazinokat tartalmazó herbicid kompozíciók

5 167840 6 Vegyület UjjasKakas-Vörös Szareptai Göndör sorszáma muhar lábfű vadzab mustár sóska 7. 95 98 98 100 100 100 100 8. 98 98 95 100 100 100 100 9. 98 95 95 30 100 100 100 10. 99 99 100 20 100 100 100 11. 80 70 80 80 99 100 80 12. 80 70 80 90 100 100 100 13. 100 99 95 90 100 100 100 14. 98 100 80 100 100 100 80 15. 100 100 100 100 100 100 98 Kikelés utáni herbicid hatás vizsgálata A kikelés előtti vizsgálatnál ismertetett módon öt gyomnövény, azaz ujjasmuhar, kakaslábfű, kaliforniai vörös vadzab, szareptai mustár és göndör sós- 20 ka, valamint egy haszonnövény [zöldbab (Phaseolus vulgaris)] magvait ládákba vetjük. A ládákat 22— 28 C°-ra felfűtött üvegházba helyezzük, és naponta , öntözzük. Az ültetés után kb. 10—14 nappal, amikor a babnövények sziklevelei már csaknem telje- 25 sen kifejlődtek, és az első háromleveles levélzet éppen kifejlődésnek indult, a növényeket herbicid készítménnyel permetezzük be. A permetté előállítása során 50 mg vizsgálandó vegyületet 1% Tween 20-at (polioxietilén-szorbitán-monolaurátot) tartalmazó 5 30 ml acetonban oldunk, majd az oldathoz 5 ml vizet adunk. Az így kapott permetlevet porlasztóval juttatjuk a növények levélzetére. A permetté koncentrációja 0,5%. 100%-os permetlé-hasznosítás esetén a hatóanyagfelvitel 20 kg/hektár lenne, figyelembe 35 véve azonban, hogy felvitel közben a permetté egy része nem jut a talajra, illetve a növényekre, a hatóanyagfelvitel mértékét körülbelül 12,5 kg/hektárnak tekintjük. A vegyületek fitotoxikus és növekedésgátló hatását babnövényeken vizsgáljuk. A gyengébben fejlett babnövényeket a kezelés előtt néhány nappal kiemeljük a ládákból, és egy-egy ládában csak kb. 2—3 babnövényt hagyunk. A kezelt babnövényeket visszahelyezzük az üvegházba, és a növényeket úgy öntözzük, hogy a kezelést követő 3 napon át ne érje víz a növények leveleit. A növények öntözése során a talajra öntözőcsőből lassú áramban vizet vezetünk, ügyelve arra, hogy a víz ne jusson a növények leveleire. 14 nappal a kezelés után meghatározzuk a károsodás fokát. A károsodás fokát %-osan adjuk meg; 0% azt jelenti, hogy a növény egyáltalán nem károsodott, míg 100% a teljes pusztulásnak felel meg. Az eredményeket a 3. táblázatban közöljük. 3. táblázat Kikelés utáni herbicid hatás vizsgálata; ható-anyagfel vitel: 20 kg/hektár Vegyület UjjasKakasVörös Szareptai Göndör sorszáma muhar lábfű vadzab mustár sóska Zöldbab 1. 100 90 100 100 100 100 2. 100 95 100 100 95 100 3. 100 95 100 100 95 100 4. 100 100 100 100 100 100 5. 100 98 100 100 100 100 6. 100 97 100 100 80 100 7. 100 100 100 100 100 100 8. 100 98 100 100 98 100 9. 100 98 100 100 100 100 10. 100 100 100 100 90 100 11. 80 97 100 100 100 100 12. 100 100 100 100 99 100 13. 100 99 100 100 95 100 14. 100 100 100 100 100 100 15. 100 100 100 100 100 100 Az (I) általános képletű vegyületeket a növények 60 kikelése előtt vagy után igen sokféle módon és széles koncentráció-tartományban juttathatjuk a kezelendő területre. Gyakorlati alkalmazás céljára az (I) általános képletű vegyületeket a mezőgazdasági célokra általánosan felhasználható adjuvánsokkal és 65 hordozóanyagokkal elegyítve kompozíciókká alakítjuk. A kompozíciók előállításakor figyelembe kell vennünk, hogy a helytelen kikészítés és felviteli mód egyes esetekben hátrányosan befolyásolhatja az adott készítményben levő hatóanyag aktivitását. A herbicid hatóanyagokat viszonylag nagy szemcseméretű 3