167839. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányként és élelmiszer alapanyagként használható termékek előállításáraa fehérjetartalmú növényi anyagokból
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. XII. 20. Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1977. II. 28. (SA—2571) 167839 Nemzetközi osztályozás: A 23 k 3/02 Feltalálók: Kardos Mihály gépésztechnikus, 25%, Tiszaföldvár, Boldog István gépésztechnikus, 15%, Kétpó, Rideg György oki. mezőgazdasági mérnök, 15%, Kétpó, Erős Sándor oki. növényvédő szakmérnök, 15%, Kétpó, Bory Miklós oki. mezőgazdasági mérnök, 15%, Budapest, dr. Tungler Antal oki vegyészmérnök, 15%, Budapest Tulajdonosok: Energiagazdálkodási Intézet, Budapest, 60% Szabadság Mgtsz, Kétpó, 40% Eljárás takarmányként és élelmiszer-alapanyagként használható termékek előállítására fehérjetartalmú növényi anyagokhói A találmány tárgya eljárás takarmányként és élelmiszer-alapanyagként használható nagy tápértékű termékek előállítására növényi anyagokból. A takarmányok és élelmiszer-alapanyagok előállítási technológiáinak fejlesztése abba az irányba mutat, hogy a feldolgozásra alkalmas növények tápanyagtartalmát minél nagyobb mértékben megőrizzék s ezzel a különleges magas fehérjetartalmú szemestakarmányok minőségét megközelítsék, továbbá, hogy a takarmány- és .élelmiszeralapanyag-előállító berendezések teljesítményét növeljék', s üzemüket egyre gazdaságosabbá tegyék. Ismeretes, hogy takarmányozásra használható zöldnövény lisztet általában úgy állítanak elő, hogy a kultúrnövények vagy növényi részek szecskázással felaprított anyagát nagy hőmérsékletű füstgázzal szárítják. Az ily módon végzett szárítás következtében jelentős biológiai értékcsökkenés lép fel. Az eljárás hátránya, hogy a szárítást vagy nagy hőmérsékletű forró levegővel, viszonylag hosszú ideig kell végezni, vagy a növényt levágás után és a forró levegős szárítás előtt a szabadban a napenergia felhasználásával kell fonnyasztani. Az előbbi esetben az eljárás nagy energiaráfordítást igényel, ugyanakkor a növény értékes anyagainak jelentős része elbomlik. Az utóbbi esetben kisebb energiával lehet ugyan végrehajtani az eljárást, a fonnyasztás során azonban nemcsak a növény nedvességtartalma, hanem béltartalma is csökken. A napsugárzás a biológiailag értékes anyagokat, így a provitaminokat, különösen a karotint gyorsan lebontja, emellett nő a levélpergés lehetősége, ezzel a proteinveszteség, és az abszolút hozam is csökken. Ismeretesek továbbá olyan eljárások (153249 és 5 158580 lajstromszámú magyar szabadalmi leírások) is, melyek biológiailag teljes értékű, rostmentes, továbbá detoxikált és növelt fehérjetartalmú zöldnövény-koncentrátum előállítását tűzik ki célul. Az eljárások lényege az, hogy a felaprított növényi részelő ket préselik, a préspogácsát imbibálják, majd a szűrt préslevet vákuumbepárlással sűrítik, vagy ahhoz előzőleg antioxidánst adagolva 80—85 C°-on koaguláltatják, a kicsapódott fehérjefrakciót mechanikus úton szeparálják, és a folyékony fázist fermentáció-15 val tovább hasznosítják. A fentebb ismertetett eljárások bonyolult gépi berendezések alkalmazását teszik szükségessé és munkaigényesek, termelékenységük a gyorsszárításos eljárásokéhoz mérve lényegesen kisebb. Ezeknél az 20 eljárásoknál az összetett gyomrú állatok takarmányozásában hasznosítható rostos anyagok nem kerülnek be a koncentrátumba, és így kevésbé hasznosulnak. A fenti problémák megoldását a növényben levő 25 fehérjék minél kíméletesebb körülmények között való koagulálásában és a nedvességnek a koagulált fehérjék mellől való mechanikus eltávolításában kerestük. A termék élelmiszer-alapanyagként és takarmányként való felhasználását tekintetbe véve a 30 fehérjék termikus koagulálása látszott a legcélsze-167839 1