167830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égetett építőanyagok és kerámiatestek kőbányászati meddőanyagokból történő előállítására

3 167830 4 dolgozását, amelyhez azon felismerés szolgált alapul, miszerint a vulkanikus tevékenység által létrejött elsődleges (primer) kőzetek anyaga a megolvadás és kristályosodás során erősen heterogén szerkezetűvé váltak. Ezt a tulajdonságukat — amennyiben külső behatás következtében át nem alakultak — évmilliók során is megőrizték. Ha ezeket a kőzeteket bányásszák, zúzzák, osztályozzák, a kőzetanyag az eredeti természetes szemcsenagyság szerint aprózodik inkább, mint az eredeti szemcsék törése által. A különböző nagyságú kőzetszemcsék átlagos oxidos kémiai összetétele különböző és azok aránya az eredeti kőzetben is változó. A meddőhányóra került kőzetszemcsék, mivel áltálában apróbbak a felhasznált kőzetszemcsék anyagánál, fokozottabb mértékben a felismerés törvényszerűsége szerinti változatosságot mutatják. Ha a meddőhányó anyagából ismert módon, őrléssel kívánnánk szilikátipari termék, kerámia előállításához alapanyagot és abból terméket készíteni, azt tapasztalnánk, hogy a nagyfokú heterogenitás miatt nem tudnánk a technológiai és minőségi előírásokat betartani. E tényből kifolyólag a meddőhányók anyaga eleddig megfelelő adalékanyagként sem volt felhasználható. A találmány alapját képező eljárás kidolgozása során azt tapasztaltuk, hogy az átlagos oxidos kémiai összetételükben 40—85% SiQ2

-ot és 5—20% Al2C>3-ot is tartalmazó kőbányászati meddőanyagok, amennyiben azoknak vulkanikus anyakőzeteik primer állapotúak — tehát nem másod- vagy harmadlagos átalakulásúak —, akkor az előállítani kívánt szilikátipari termék igényének megfelelő állandó minőségű alapanyagot előre meghatározott szemcseméretű osztályozással állíthatjuk elő. Mivel a termikusan színező fémoxidok a meddőanyag egyes osztályozott szemcseméreteinek anyagában feldúsult állapotban vannak, másokban viszont hiányoznak, arra is van mód, hogy a meddőanyag osztályozásával az állandó minőségen túl a termék állandó színhatását is biztosítsuk. A találmány szerinti eljárással ily módon a szilikátipari termékeket elsődleges eredeti vulkanikus keletkezésű állapotát megőrzött kőzetek kőbányászati meddőanyagából készítjük, ellentétben a szilikátipari tevékenység ősidők óta használt anyagaival, mint amilyenek az elsődleges kőzetanyagok átalakulási anyagai (hidrális vagy hidrotermális) vagy málási termékeik (pl. földpátok, agyag, kvarchomok stb.). Irodalom: Gróf esik J.: A kerámia alapjai. 1956. P. Brestyánszky I.: A kerámia és porcelán története. 1966. Bretz—Knapp: Építészet és kerámia. 1968. Lőcsei B.: Olvasztott szilikátok és tulajdonságaik. 1967. Kubovics—Pantó: Vulkanológiai vizsgálatok a Mátrában és a Börzsönyben. 1970. A szilikátipar s ezen belül a kerámiagyártás eltérő tulaj donságú termékeket, pl. kőedény vagy klinkerlap vagy kőagyag burkolólap vagy díszkerámia más és más alapanyagból, de azonos alapanyag előkészítési technológiával készítenek és a termékek égetési körülményei is változóak. Ujabb irodalmi adatok szerint egyes kutatók megkísérelték, hogy átalakult vulkáni kőzetekből, így pl. hidrotermálisán átalakult vulkáni dácit-5 porfirinből, illetve kaolinizálódott felsit-porfirinből kerámiai termékeket készítsqne^. A kísérleti kerámiamasszák készítésénél azonban a plasztikus agyag és földpát vagy föídpát pótló anyagokat éppen úgy alkalmazták, mint a k}asz-10 szikus kerámiaiparban szokásos., lytegállapítható, hogy az említett átalakult kőzeteket a kísérleti kerámiamasszákban kaolin és kvarc helyettesítésére kívánták felhasználni. Az említett próbálkozások tehát még nem tudtak technológiai meg-15 oldásban elszakadni a hagyományos kerámiai ipari technológiától. Irodalom: Tr. Nauch. Konf. Tomsk. Otd. Vses. Khim. Obschest, 1-st. 1968. 20 Steklo Keram. 1970, 27 (6), 44—5. (Szovjet.) A találmány szerinti eljárással a megfelelő osztályozott kőbányászati alapanyag azonos szemcseméretű részéből az alapanyag-előkészí-25 lés célszerű változtatásával azonos égetési körülmények között készíthetők különböző tulajdonságú és eltérő felhasználású kerámiatermékek. Eljárásunk égetett építőanyagok és kerámiatestek előállítására, 40—85% Si02

és 5—20% 30 AI2O3 oxidos összetételű kőzetanyagból mint fő komponenseket tartalmazó — nyersanyagból égetéssel — vagy víz jelenléte mellett formázva és nagy hőmérsékleten égetve, a primer vulkanikus kőzetek kőbányászati meddőanyagainak haszno-35 sítására alkalmas azáltal, hogy nyersanyagként primer vulkanikus képződmények — mint andezit — bazalt, dácit, obszidián, perlit, riolit, trachit — kőbányászati meddőit, 20 mm alatti — előnyösen 20—10 mm, 10—5 mm, 5—2 mm, 2— 40 0,5 mm, 0,5—0,2 mm közötti és 0,2 mm alatti — szemcseméretekre választjuk szét, majd az egyes szemcseméretek szerinti frakciókat önmagukban vagy kívánt arányban összekeverve — vagy a 0,5 mm szemcsenagyság feletti frakciókat — adott 45 esetben 5—15 súly% vízzel keverve, kívánt esetben színezzük és/vagy mázazzuk — 1000—1250 °C hőmérsékleten égetjük — vagy 5—15 súly% víztartalom mellett formázzuk, adott esetben színezzük és/vagy mázazzuk és 1000—1250 °C hő-50 mérsékleten égetjük — vagy a 0,5 mm szemcseméret feletti frakcióhoz legfeljebb 20% 0,065 mm átlagos szemcsenagyságúra őrölt frakciót keverünk, majd 5—15 súly% víztartalom mellett formázzuk, adott esetben színezzük és/vagy mázaz-55 zuk és 1000—1250 C° hőmérsékleten égetjük — vagy — legalább 0,250 mm szemcsenagyságúra őröljük és legfeljebb 50 súly% víz jelenlétében formázzuk, adott esetben színezzük és/vagy mázazzuk, kívánt esetben szárítjuk és az égetést 60 1000—1250 C° hőmérsékleten vezetjük le. A találmány szerinti eljárással durva kerámiai és finom kerámiai termékeket egyaránt előállíthatunk azonos égetési körülmények között. Mázolhatjuk a kiégetett tárgyakat is, melynél a má-65 sodik égetés 700—1250 C°-on történik. 2