167825. lajstromszámú szabadalom • Oktató játék óvodáskorú és első osztályos gyermekek számára

3 167825 4 san kikeresni két másik hasábot, amelynek hoszsza azonos az előbbivel, és ha a gyermek vagy az oktató az utóbb említett két hasáb közül az egyiket eltávolítja, a kivonás műveletét szemléltette a gyermekkel. A játék használata természetesen arra is alkalmas, hogy a gyermek a számjegyeket megtanulja. A játék használatával tehát a gyermek kézzelfoghatóan és plasztikusan ismerkedik meg a számok értékével, továbbá az összeadás műveletével és gondolkodásra kényszerül anélkül, hogy ez a gyermeket megterhelné. Emellett a találmánynak olyan kiviteli alakja is van az alábbi ismertetés szerint, amely oly mértékben szórakoztató jellegű, hogy a gyermeket hosszabb időre is leköti és az tanulás közben a tanulást nem érzi terhesnek. Mivel a játék leginkább csak a kisebb számok, főleg a tízen aluli számok összeadására és kivonására alkalmas, nem valószínű, hogy azt az általános iskola második vagy ennél magasabb osztályába járó diák használná, viszont az óvodáskorú és az elsős gyermekek számára a találmány szerinti játék rendkívül hasznos. A csatolt rajzok a találmány két példaképpeni kiviteli alakját vázlatosan szemléltetik. Az 1. ábra az egyik kiviteli alak elölnézete, de abban a formában, hogy a hasábok számára alkalmazott tok falait csak egy vonallal tüntetjük fel, vagyis a falvastagságot nem szemléltettük. A 2. ábra ugyanennek felülnézete, de nagyobb léptékben és a falvastagság szemléltetésével. A 3—10. ábrák a tokból kivett hasábokkal létrehozható variációk, vagyis számolási műveletek egy csoportját szemlélteti. Hasonlóképpen a 11— 14. ábrák is egyszerű összeadási műveletek elvégzését szemléltetik. A 15. ábra mind a kilenc hasábot egymás mellé helyezve mutatja, a 16. ábra a páros számokat mutató hasábokat, a 17. ábra pedig a páratlan számok hasábjait egymás mellé téve szemlélteti. A 18—21. ábra több szám összeadását szemlélteti, ill. azokat a műveleteket, amelyeknél azt a kérdést tesszük fel a gyermeknek, hogy milyen számok összeadása révén lehet 6-ot, 7-et, 8-at, vagy 9-et kapni. A 22. ábra valamennyi hasábot egymás mellé téve, de nem úgy, mint a 15. ábra, csak növekvő sorrendben, hanem növekvő-csökkenő sorrendben szemlélteti. Mindezek a változatok a gyermeknek szórakoztatók és emellett tanulságosak, de megemlítendő, hogy az ábrák nem merítik ki az összes lehető variációkat, mert a hasábokkal még további számolási műveleteket is el lehet végezni. Az 1—22. ábra szerint a hasábok a tokban álló helyzetben vannak és a számolás is úgy történik, hogy a gyermek a hasábokat oszlopszerűen egymásra helyezi. A 23. ábra szerint a hasábokat fekvő helyzetben kell egymás mellé helyezni, de itt is természetesen azok hossza a felvett egységnek, pl. 1 cm-nek a hasábra írt számmal való szorzatával egyenlő. A hasábok egy fekvő tokban vannak, amelyet a 23. ábra fedél nélkül, részleges felülnézetben szemléltet és a világosabb ábrázolás végett csupán két hasábbal. A 24. ábra a tokot a fedéllel együtt szemlélteti és a 25. ábra függőleges keresztmetszet a 23. ábrába rajzolt metszésvonal szerint. A 26—46. ábra a hasábokkal létrehozható kombinációk egy részét mutatja, a 47. ábra pedig az egyik hasábot részletes távlati rajzban szemléltet. Az 1. ábra szerinti A tok átlátszó anyagból készül, használatban álló helyzetű és két aknát tartalmaz, amelyekben valamennyi D hasáb elfér. A méretezés olyan, hogy a rajz szerinti bal aknában a hasábok és a tok fala között kisméretű B légrés, a másik aknában a kis C légrés marad szabadon, ami azt eredményezi, hogy mikor a hasábokat a tokba helyezzük, azok nem zuhannak le, hanem légfékezéssel, lassan süllyednek. Ennek lehetővé tételére a légrésnek kb. félmilliméteresnek kell lennie. Az A tok hátsó falán (mely nem átlátszó) a hasábok mögött két számsor van, melyek lent I-nél kezdődnek és fent 23-nál végződnek. Így a hasábok behelyezése után közvetlenül a legfelül levő hasáb felső éle felett levő szám a hasábokon látható számok összegét mutatja, a hasábokkal tehát 9-nél nagyobb eredményt adó összeadásokat is lehet gyakorolni. Természetesen lehetne egyszerű, ill. egyaknás tokot is készíteni a hasábok számára, mely esetben a tok hátsó falán a legnagyobb szám 45 lenne (ennyi az 1-től 9-ig terjedő számok összege), de ez a tok túl hosszú, tehát nehezen kezelhető lenne. A rajz szerinti kivitelnél az egyik aknában levő hasábokon levő számok összege 22, a másiké 23. A 3. ábra azt szemlélteti, hogy mikor az óvodáskorú vagy az első általános iskolába járó gyermek a 2-es, tehát két cm hosszú hasábra helyezi az l-es hasábot, könnyen megkeresheti azt a hasábot, melynek hossza (magassága) egyenlő az egymásra tett, említett két hasáb magasságával és ezen leolvashatja a 3-as szamot. A 4—14. ábra hasonló műveleteket szemléltet, ezek részletesebb magyarázatára tehát nincs szükség, csak annyit említünk meg, hogy ezek az ábrák a kivonást is szemléltetik, mert pl. a gyermek jól látja, hogy a 12. ábra szerinti összeállításnál, ha 7-ből 2-t elvesz, 5 marad. A 15. ábra a számsor fogalmát mutatja szemléletesen és magyarázza a gyermeknek, a 16. és 17. ábra pedig a páros, ill. a páratlan számok fogalmát mutatja a tanulóknak. A 18—21. ábra szerint a tanító vagy szülő a következő kérdést teheti fel a tanulónak: milyen számok összeadásával kapunk 6-ot, milyen számok összeadásával kapunk 7-et stb. Az ilyen feladat megoldása a kb. 4—6 éves gyermeknek önmagában nagyon nehéz, de a találmány szerinti játék lehetővé teszi a feladat könnyű, szemléltető megoldását. Végül a 22. ábra a páros és páratlan számokat egymás mellé helyezve szemlélteti. A 23. ábra szerinti megoldásnál az elv ugyanaz, vagyis kilenc E hasáb van és ezek hosszúsága úgy aránylik egymáshoz, mint a rájuk írt szá-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2