167807. lajstromszámú szabadalom • Zárszerkezet, főleg vasúti járművek automatikus középütközős kapcsolószerkezeteihez

3 167807 4 az egymásba kapcsolódási viszonyok megjavulását eredményezi, a nem kívánatos szétkapcsolódásból származó hibákat azonban nem tudja kiküszöbölni, főleg a már összekapcsolt vasúti kocsik között föllépő dinamikus erők ésj lökések miatt. A következőkben javasolt találmány célja a technika állása szerint ismert szerkezetek ezen hiányosságainak megszüntetése. A találmány feladata a bevezetőben említett jellegű olyan zárszerkezet létrehozása, melynél a zártartón levő, ellensúlyként működő rész a reteszelő kilinccsel társított reteszelőkilincs-ütközővel együtt a zárszerkezet reteszelésére és összekapcsolt helyzetben a reteszelőkilincs mozgásának lehetővé tételére alkalmas. A reteszelőkilincs ezen mozgásai a dinamikus lökések következtében jöhetnek létre, és a zárszerkezetnek ezeket követni kell tudnia, másrészt pedig kívánatos, hogy az összekapcsolás során a zárszerkezet idő előtti, nem kívánatos reteszelődését meg lehessen akadályozni. A kitűzött feladat a találmányi gondolat értelmében oly módon van megoldva, hogy a kapcsolófejben, önmagában ismert módon megtámasztott zártató két különálló részből — egy zártartó csapon ágyazott, a kapcsolófejben való elbillenésre képes érzékelő idomot, valamint egy, ezen érzékelő idomon csapágyak segítségével elfordulóan rögzített ellensúlyt tartalmazóan — van kialakítva, az ellensúly ismert, a kapcsolózár irányában saját oldalfelületéből kinyúló, a kapcsolófejhez csuklósan csatlakozó reteszelő kilinccsel együttműködő reteszelőkilincs-ütközőt tartalmaz, a reteszelőkilincs-ütköző alsó oldalán ugyancsak ismert módon szétkapcsoló orral, felső oldalán menesztővel van ellátva, a menesztő pedig az érzékelő idom menesztő bütyökjére támaszkodóan van kialakítva. A találmány szerinti megoldás elsősorban azzal az előnnyel jár, hogy az összekapcsolás során föllépő dinamikus erők, továbbá a zárszerkezet szétkapcsolt állapotában föllépő lökésszerű igénybevételek a zárszerkezetre hatástalanok, és annak funkcióját a legkevésbé sem befolyásolják. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük részletesen. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a feltüntetett középütköző kapcsolófejében elhelyezkedő, találmány szerinti zárószerkezet oldalnézetben, összekapcsolásra kész helyzetben, a 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett zárszerkezet felülnézete, a 3. ábra a zárszerkezet zártartójának oldalnézete, a 4. ábra a 3. ábrán feltüntetett zártartó felülnézete, az 5. ábra az 1. ábrán feltüntetett zárszerkezet oldalnézetben, összekapcsolási helyzetben, a 6. ábra a zárszerkezetnek az oldalnézete a szétkapcsolási művelet során elfoglalt egyik közbenső helyzetében. A találmány szerinti automatikus középütköző 1 kapcsolófejében elhelyezett zárszerkezet lényegében egy, az 1 kapcsolófejbe hosszirányban besüllyedő és a zárpersely alsó felületén elgördülő ismert kialakítású 2 kapcsolózárból, továbbá ezen 2 kapcsolózáron ágyazott 3 reteszelőkilincsből áll, amely lefelé és hátrafelé kinyúló 4 kioldó emelővel rendelkezik. A zárszerkezethez tartozik ezenkívül a 6 zártartó, amely az 5 zártartó csapon elhelyezett 7 érzékelő idom segítségével az 1 kapcsolófejben elbillenő módon van ágyazva. A 6 zártartó a szomszédos jármű ellenkapcsolójának működési tartományába belenyúló 7 érzékelő idomot tartalmazza, amelynek kontúrja ismert módon van kialakítva. A 6 zártartóhoz tartozik a 7 érzékelő idomon a 8 csapágy mentén ágyazott, elbillenésre képes 9 ellensúly is. A 9 ellensúly önmagában ismert, a 2 kapcsolózár irányában annak oldalfelületéből kinyúló és a 2 kapcsolózárhoz csuklósan csatlakozó 3 reteszelőkilinccsel együttműködő 10 reteszelőkilincs-ütközővel, továbbá ennek alsó oldalán levő 11 szétkapcsoló orral, valamint ugyanennek felső oldalán elhelyezkedő 12 menesztővel van ellátva. A 12 menesztő az 1 kapcsolófejben elbillenően ágyazott 7 érzékelő idom 13 menesztő bütyökjére rátámaszkodva helyezkedik el, és ennek megfelelően a 6 zártartó bebillenésekor az magával viszi. Az ismert kialakítású 2 kapcsolózár a 14 kioldó tengely számára szolgáló nyílás mellett a 6 zártartó irányában oldalfelületéből kinyúló 18 záremelő ütközővel is el van látva. Az 1 kapcsolófejbe ágyazott 14 kioldó tengely tartja a 15 záremelőt, amely a 16 emelőbütyök segítségével a zárszerkezetet reteszelő ütközők oldására és a szétkapcsolhatóság érdekében a 2 kapcsolózár csatlakozó bebillentésére, továbbá a 2 kapcsolózárnak szétkapcsolási, illetve tolatási helyzetében való ideiglenes rögzítésére szolgáló 17 reteszelő bütyökkel rendelkezik. Valamely szomszédos jármű ellenkapcsolójával való kapcsolási művelet végrehajtása során a fellépő dinamikus erők — amelyek elsősorban az egymásba akaszkodó kapcsolószervek magassági különbségéből adódnak — a kölcsönös összekapcsolódás során a 7 érzékelő idomnak az 1 kapcsolófejhez képesti elbillenését, továbbá a 9 ellensúlynak a 6 zártartó 7 érzékelő idomához képesti elfordulását idézik elő. Amennyiben például az 1. ábrán feltüntetett 1 kapcsolófej az összekapcsolás során a szomszédos vasúti kocsi ellenkapcsolójának magassági különbsége következtében erőteljes mértékben lefelé billen, akkor az 1 kapcsolófejben elbillenően ágyazott 7 érzékelő idom az 5 zártartó csap mentén saját tehetetlensége következtében — az 1. ábrán föltüntetett helyzetnek megfelelően — az 1 kapcsolófejhez képest relatíve, az óramutató járásával ellenkező értelemben elbillen. Ugyanakkor a 8 csapágy menten csuklósan elfordulni képes 9 ellensúly a 7 érzékelő idom mentén az óramutató járásával megegyező értelemben fordul el. Eközben a 3 reteszelőkilincset reteszelő 10 reteszelőkilincs-ütköző a 20 relatív mozgáspályát írja le a lökésszerű dinamikus terhelés közben, a 10 reteszelőkilincs-ütköző pedig a 3 reteszelőkilincs alatt végződik és ezáltal a zárszerkezet idő előtti reteszelődését megakadályozza. Az 1 kapcsolófejek egymást követő alakzáró öszszekapcsolódása során a 6 zártartó bebillenése saját 7 érzékelő idoma mentén bekövetkezik, miáltal a 9 ellensúly — mint ahogy az 5. ábra azt föltünteti — 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2