167793. lajstromszámú szabadalom • Vágyánaláverőgép

3 167793 4 végez, ezek a keresztaljak azonban egymástól nincsenek elválasztva, tehát a tömörítés két, egymás melletti keresztalj alatt folyik. Ezt a többlethatást úgy lehetett elérni, hogy az egyébként ismert aláverő szerszámpárokat egymáshoz közelebb alakították ki. Tekintettel azonban arra, hogy a szerszámpároknak az alváz tartószerkezetén egymáshoz közelebb történő elrendezése miatt a keresztaljakat egymástól szétválasztó aljközbe mindkét szerszámpár bele­nyúlik, a tömörítés rövidebb szakaszon végezhe­tő el, ez viszont a tömörítés minőségét hátrá­nyosan befolyásolja. Ezen úgy kívántak segíte­ni, hogy a szerszámpárokat függőleges síkban egymáshoz képest oldalirányban eltolták. Ez a megoldás sem hozta meg a kívánt ered­ményt, mert a tömörítés nem lett szimmetrikus: a szerszámok ékalakú végei nem egymással szemben dolgoztak, ennélfogva a keresztalj alatt a zúzott kövekből álló halmaza szimmetrikusan tömörödött. Próbálkoztak azzal is, hogy az alá­verő szerszámok rögzítő karjához képest magu­kat a szerszámokat tolják el oldalsó irányban, de ellenkező értelemben, hogy ezzel a tömörí­tést szimmetrikusan lehessen végrehajtani. Ez sem volt kielégítő megoldás, mert a szerszámok elállítása következtében a rögzítőkarokon tor­ziós nyomaték ébred és emiatt a szerszámok gyakran eltörnek. Egyébként is az ilyen típusú aláverőgépeknél — mivel a két szerszámpár egymástól függetle­nül van felszerelve — a két keresztaljat elvá­lasztó aljközön keresztül történő áthaladás ese­tén egymástól független rezgő mozgást végez­nek, s időszakonként egymással ellenkező fázis­ban mozognak. Ezt a jelenséget úgy igyekeztek kiküszöbölni, hogy a szerszámpárok között levő távolságot megnövelték, nehogy az ellenkező irányú rezgőmozgás közben a szerszámok talál­kozzanak és eltörjenek. A szerszámpárok közötti távolság növelése miatt viszont egyrészt a gép hasznos előrehala­dását kellett lerövidíteni, másrészt nehezebbé vált a szerszámnak a kőtörmelék közé történő behatolása, a zúzott kövek benyomódása követ­keztében pedig lyuk keletkezett a behatolás he­lyén, ahelyett, hogy a törmelék tömörödött vol­na. A találmányunk szerinti megoldásnak megfe­lelő vágányaláverő-gép révén azt a célt kíván­juk elérni, hogy a fenti hátrányok kiküszöbölése mellett egyidejűleg két, egymás mellett levő alj­közben végezzük el az ágyazat tömörítését egy munkamenetben, miközben a két egymás mel­letti alj köz mindkét oldalán a kőtörmelékre vib­rációs mozgást viszünk át és ugyanakkor nyo­móhatást gyakorolunk, ezáltal pedig kiküszöböl­jük az ismert gépek működése közben fellépő hátrányokat, vagyis a találmány szerinti beren­dezés — a sínszál feltámaszkodásának közvetlen környezetében veri alá a keresztaljakat, — az aláverést egyenletesen és nem hullám­vonal-szerűén végzi, — az aláver és közben nem képződnek lyukak. Végeredményben tehát szimmetrikus tömörí­tést tudunk a keresztaljak alatt létrehozni. A cél elérése érdekében egy olyan vágányaláverő gé­pet konstruáltunk, amelynek több aláverő szer-5 számok egyidejűleg három számegysége van és az aláverő szerszámok egyidejűleg három ke­resztalj közötti távolságnak megfelelő útszaka­szon történő továbbhaladását teszi lehetővé, s a berendezésre az jellemző, hogy minden szerszám-10 egysége egyrészt egy, a három keresztalj közötti távolságnak megfelelő szakaszon történő aláverő művelet elvégzésére szolgáló, nyíló kettős szer­számmal rendelkezik, mely szerszámnak munka­végekül kialakított aláverő lemezkéi egymással 15 azonos fázisban lengve rázórezgéseket előállító szerkezethez csatlakoznak. Ugyancsak az emlí­tett három keresztalj közötti távolságnak meg­felelő és azok két oldalán aláverő műveletet végző másik, záró kettős szerszáma van, amely-20 nek munkavégként kialakított aláverő lemez­kéi ugyancsak egymással azonos fázisban leng­ve, rázórezgéseket előállító szerkezetre oly mó­don vannak kapcsolva, hogy a nyíló kettős szer­szám munkavégei és a záró kettős szerszám 25 munkavégei egymáshoz képest mindig ellenté­tes fázisban lengenek. A nyíló kettős szerszám és a záró kettős szerszám, tehát mind a négy szerszám közös síkban helyezkednek el. A ta­lálmányt a leíráshoz mellékelt rajzok segítségé-30 vei részletesen is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti gép oldalnézeti rajza azokkal a részekkel, amelyek a találmány lényegével közvetlen összefüggésben vannak. A 35 2. ábra az 1. ábrán bejelölt 2—2 egyenes men­tén felvett metszet, s 3. ábra az aláverőgép egy különleges részének képe metszetben, a 4. ábra az aláverő lemezek állásának és moz-40 gásirányának sematikus alaprajza, valamely meghatározott időpontban, az 5. ábra ugyanilyen sematikus ábra, egy másik időpontban. Az 1. ábrán egy vasúti jármű elülső része lát-45 ható az 1 kerettel és a 2 elülső tengellyel. A vá­gány, amelyen a jármű halad és az aláverést vég­zi, lényegileg a 3 sínszálból, a 4 keresztaljakból, valamint az 5 ágyazatból áll. Az aláverő szerszámok a jármű elülső részé-50 hez képest azon túlnyomóan vannak elhelyezve. Az 1. és 2. ábrán a 3 sínszál két oldalán elhelye­zett szerszámegységek láthatók. Ezek a szer­számegységek, amelyek a másik sínszálnál dol­goznak, teljesen hasonlóak az előbbihez, és ezért 55 a rajzon külön nincsenek feltüntetve. Az aláverő szerszámegységek, amelyek egy ugyanazon sínszálhoz tartoznak, a függőlegesen eltolható 7 aláverő szekrényre vannak szerelve. A 7 szekrény vezetésére a két 8 vezetőoszlop 60 szolgál, melyek szintén hidraulikus meghajtás­sal, függőlegesen felfelé és lefelé mozoghat. A hajtómű 9 dugattyúháza az 1 kerettel, a 10 dugattyúrúd pedig a 6 csukló közbeiktatásával a 7 szekrénnyel mereven össze van kötve. 65 Az egyazon 1 sínszálhoz tartozó aláverő szer-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom