167793. lajstromszámú szabadalom • Vágyánaláverőgép
3 167793 4 végez, ezek a keresztaljak azonban egymástól nincsenek elválasztva, tehát a tömörítés két, egymás melletti keresztalj alatt folyik. Ezt a többlethatást úgy lehetett elérni, hogy az egyébként ismert aláverő szerszámpárokat egymáshoz közelebb alakították ki. Tekintettel azonban arra, hogy a szerszámpároknak az alváz tartószerkezetén egymáshoz közelebb történő elrendezése miatt a keresztaljakat egymástól szétválasztó aljközbe mindkét szerszámpár belenyúlik, a tömörítés rövidebb szakaszon végezhető el, ez viszont a tömörítés minőségét hátrányosan befolyásolja. Ezen úgy kívántak segíteni, hogy a szerszámpárokat függőleges síkban egymáshoz képest oldalirányban eltolták. Ez a megoldás sem hozta meg a kívánt eredményt, mert a tömörítés nem lett szimmetrikus: a szerszámok ékalakú végei nem egymással szemben dolgoztak, ennélfogva a keresztalj alatt a zúzott kövekből álló halmaza szimmetrikusan tömörödött. Próbálkoztak azzal is, hogy az aláverő szerszámok rögzítő karjához képest magukat a szerszámokat tolják el oldalsó irányban, de ellenkező értelemben, hogy ezzel a tömörítést szimmetrikusan lehessen végrehajtani. Ez sem volt kielégítő megoldás, mert a szerszámok elállítása következtében a rögzítőkarokon torziós nyomaték ébred és emiatt a szerszámok gyakran eltörnek. Egyébként is az ilyen típusú aláverőgépeknél — mivel a két szerszámpár egymástól függetlenül van felszerelve — a két keresztaljat elválasztó aljközön keresztül történő áthaladás esetén egymástól független rezgő mozgást végeznek, s időszakonként egymással ellenkező fázisban mozognak. Ezt a jelenséget úgy igyekeztek kiküszöbölni, hogy a szerszámpárok között levő távolságot megnövelték, nehogy az ellenkező irányú rezgőmozgás közben a szerszámok találkozzanak és eltörjenek. A szerszámpárok közötti távolság növelése miatt viszont egyrészt a gép hasznos előrehaladását kellett lerövidíteni, másrészt nehezebbé vált a szerszámnak a kőtörmelék közé történő behatolása, a zúzott kövek benyomódása következtében pedig lyuk keletkezett a behatolás helyén, ahelyett, hogy a törmelék tömörödött volna. A találmányunk szerinti megoldásnak megfelelő vágányaláverő-gép révén azt a célt kívánjuk elérni, hogy a fenti hátrányok kiküszöbölése mellett egyidejűleg két, egymás mellett levő aljközben végezzük el az ágyazat tömörítését egy munkamenetben, miközben a két egymás melletti alj köz mindkét oldalán a kőtörmelékre vibrációs mozgást viszünk át és ugyanakkor nyomóhatást gyakorolunk, ezáltal pedig kiküszöböljük az ismert gépek működése közben fellépő hátrányokat, vagyis a találmány szerinti berendezés — a sínszál feltámaszkodásának közvetlen környezetében veri alá a keresztaljakat, — az aláverést egyenletesen és nem hullámvonal-szerűén végzi, — az aláver és közben nem képződnek lyukak. Végeredményben tehát szimmetrikus tömörítést tudunk a keresztaljak alatt létrehozni. A cél elérése érdekében egy olyan vágányaláverő gépet konstruáltunk, amelynek több aláverő szer-5 számok egyidejűleg három számegysége van és az aláverő szerszámok egyidejűleg három keresztalj közötti távolságnak megfelelő útszakaszon történő továbbhaladását teszi lehetővé, s a berendezésre az jellemző, hogy minden szerszám-10 egysége egyrészt egy, a három keresztalj közötti távolságnak megfelelő szakaszon történő aláverő művelet elvégzésére szolgáló, nyíló kettős szerszámmal rendelkezik, mely szerszámnak munkavégekül kialakított aláverő lemezkéi egymással 15 azonos fázisban lengve rázórezgéseket előállító szerkezethez csatlakoznak. Ugyancsak az említett három keresztalj közötti távolságnak megfelelő és azok két oldalán aláverő műveletet végző másik, záró kettős szerszáma van, amely-20 nek munkavégként kialakított aláverő lemezkéi ugyancsak egymással azonos fázisban lengve, rázórezgéseket előállító szerkezetre oly módon vannak kapcsolva, hogy a nyíló kettős szerszám munkavégei és a záró kettős szerszám 25 munkavégei egymáshoz képest mindig ellentétes fázisban lengenek. A nyíló kettős szerszám és a záró kettős szerszám, tehát mind a négy szerszám közös síkban helyezkednek el. A találmányt a leíráshoz mellékelt rajzok segítségé-30 vei részletesen is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti gép oldalnézeti rajza azokkal a részekkel, amelyek a találmány lényegével közvetlen összefüggésben vannak. A 35 2. ábra az 1. ábrán bejelölt 2—2 egyenes mentén felvett metszet, s 3. ábra az aláverőgép egy különleges részének képe metszetben, a 4. ábra az aláverő lemezek állásának és moz-40 gásirányának sematikus alaprajza, valamely meghatározott időpontban, az 5. ábra ugyanilyen sematikus ábra, egy másik időpontban. Az 1. ábrán egy vasúti jármű elülső része lát-45 ható az 1 kerettel és a 2 elülső tengellyel. A vágány, amelyen a jármű halad és az aláverést végzi, lényegileg a 3 sínszálból, a 4 keresztaljakból, valamint az 5 ágyazatból áll. Az aláverő szerszámok a jármű elülső részé-50 hez képest azon túlnyomóan vannak elhelyezve. Az 1. és 2. ábrán a 3 sínszál két oldalán elhelyezett szerszámegységek láthatók. Ezek a szerszámegységek, amelyek a másik sínszálnál dolgoznak, teljesen hasonlóak az előbbihez, és ezért 55 a rajzon külön nincsenek feltüntetve. Az aláverő szerszámegységek, amelyek egy ugyanazon sínszálhoz tartoznak, a függőlegesen eltolható 7 aláverő szekrényre vannak szerelve. A 7 szekrény vezetésére a két 8 vezetőoszlop 60 szolgál, melyek szintén hidraulikus meghajtással, függőlegesen felfelé és lefelé mozoghat. A hajtómű 9 dugattyúháza az 1 kerettel, a 10 dugattyúrúd pedig a 6 csukló közbeiktatásával a 7 szekrénnyel mereven össze van kötve. 65 Az egyazon 1 sínszálhoz tartozó aláverő szer-2