167790. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés impulzus üzemű jelértékelés hibáinak korrekciójára
MAGYAR SZABADALMI 167790 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS JlÉik JlÉik \\m^H^^rar/ Nemzetközi osztályozás: wmzmm Bejelentés napja: 1973. VI. 7. (ME—1636) G 01 r 13/04 *¥qr Német demokratikus köztársaságbeli elsőbbsége: 1972. VI. 23 (WP G 01 r/163 926) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI fflVATAL Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1977. II. 28. '' ^J '.'.Ji-X Feltaláló: Schumann Günter oki. mérnök, Drezda, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Kombinat Medizin- und Labortechnik Leipzig, Lipcse, Német Demokratikus Köztársaság Kapcsolásos elrendezés impulzus üzemű jelértékelés hibáinak korrekciójára i A találmány tárgya kapcsolási elrendezés impulzus üzemű jelértékelés hibáinak korrekciójára, előnyösen impulzus-számlálással végzett diszperzitási fok, például egy szuszpenzió közepes térfogatának és a diszperz részecskék koncentrációjának meghatározására. 5 A diszperz részecskék térfogatának meghatározása és azoknak impulzus-számlálással végzett megszámlálása más módszerekkel szemben, különösen az elérhető nagy pontosság és a gyors mérés lehetősége miatt vált általánossá. Mint ismeretes, az impulzus-szamiaiás le- 10 hetősége a szuszpendáló folyadék és a diszperz részecskék egymástól eltérő villamos vezetőképességén alapszik. Az eljárás lényege az, hogy amint egy részecske villamos térben levő mérőnyíláson áthalad, az impulzus jel alakú ellenállásváltozást hoz létre egy áramkörben. 15 Az ellenállásváltozás okozta feszültségváltozást egy mérőáramkör érzékelőellenállása érzékeli. Ez a mérési módszer arányos összefüggést tételez fel a részecskék térfogataránya és a kapott villamos ellenállásváltozás között. Az arányosság viszont csak akkor igaz, ha a 20 részecskék a mérőnyílás központi részén áramlanak át. Ha ugyanis a részecskék mérőnyílás szélének közelében haladnak, a kapott ellenállásváltozás más értékű, mint amilyen ellenállás változást a mérőnyílás közepén átáramló részecskék okoztak. A mérőnyílás szélén át- 25 áramló részecskék által keltett impulzusok amplitúdója nagyobb és „M" alakú a mérőnyílás központi részén átáramló részecskék által keltett impulzusokhoz képest, amelyek harang alakúak. Az impulzusok alakja (és ezzel az ellenállás értéke) és a mérőnyílás átáramlási helye 30 közötti összefüggés a mérőnyílásban levő villamos tér inhomogenitásával, és a részecskék áramlási sebességének a mérőnyílás szélei közelében való csökkenésével magyarázható. Ez az impulzus homlokának kiszélesedését okozza. Ismeretes egy olyan berendezés, amelynél a szuszpenzió részecskéi csak a mérőnyílás középső részén áramolhatnak, így mindig homogén villamos téren haladnak át. Ennél a megoldásnál a mérőnyíláson át mindig két, egymástól elkülönített folyadék áramlik: a részecskéket tartalmazó szuszpenzió — amelyet egy fúvókából szívatnak — és egy részecskéktől mentes oldat — amely a fúvókát körülvevő térből áramlik — így az utóbbi a középen áramló szuszpenziót körülveszi. Ha a mérőnyílás és a fúvóka megközelítőleg koaxiális elrendezés, és az áramlás örvénymentes, úgy a szuszpenzióban levő részecskék vékony központi sugár alakjában a mérőnyílás központi részén át áramolnak. Ha a mérőnyílás hosszának és átmérőjének viszonya 1: 1, és ha a központi sugár átmérője kevesebb, mint a mérőnyílás átmérőjének 20%-a, úgy a térerősség okozta torzítás következtében az impulzusok nagyságának szórása kisebb, mint 2%. A fenti, ún központi-sugár-kapilláris elrendezés a kis méretek miatt csak nehézségek árán valósítható meg. Ismeretes egy olyan kapcsolási elrendezés, amely a mérőnyílás peremén áthaladó részecskék impulzusainak nagyobb amplitúdóit csökkenti. Az „M" alakú impulzusok középső részén minimum van, amely a központi nyílás pereme közelében áthaladt részecske 167790 1
