167787. lajstromszámú szabadalom • Fungicid szerek

5 167787 6 2. példa Egészséges búzamagvakat 1 kg magra számítva 6 g Tilletia tritici-spórával fertőzünk meg. A megfertőzött magvakat 10% 12,5:1 arányú 5--klór- és 5,7-diklór-8-hidroxi-kinolin + hexadecil-trimetil-ammónium-bromid keveréket, 10% vagy 20% tiabendazolt és 80% vagy 70% keményítőt; 10%, 15%, 18% vagy 20% 12,5:1 arányú 5-klór- és 5,7-diklór-8-hidroxi-kinolin + hexadecil-trimetil-ammónium-bromid keveréket és 80%, 82%, 85% vagy 90% keményítőt; illetve 30% vagy 60% tiabendazolt és 70% vagy 40% keményítőt tartalmazó készítménnyel kezeljük. Egy-egy kezeléshez 100 kg magra vonatkoztatva 250 g készítményt használunk fel. Az egyes kísérleteket 50 magon végezzük, és a kísérleteket 20-szor megismételjük. Egy-egy készítmény hatásának vizsgálatához tehát összesen 1000 magot használunk fel. A megfertőzött és beporzott magvakat Petricsészébe helyezett középnehéz iszapos talajba vetjük úgy, hogy a magvakat bolyhos felükkel lefelé mélyesztjük a talajba (vö. Nienhaus F.: Phytopathologisches Praktikum, Paul Varey Verl., 1969, 72—73. oldal). A Petri-csészéket 3 napon át hűtőszekrényben 5 C°-on, majd 5 napon át 18 C°-on tartjuk. 8 nap elteltével minden egyes mag talajjal érintkező oldalán megvizsgáljuk a spórák csírázását; a vizsgálathoz 60-szoros nagyítású sztereomikroszkópot használunk. Az eredményeket a 2. táblázatban ismertetjük. 2. táblázat Kezelés Csírázó spórákat hordozó magvak, % A 15 B 4 c 0 h 0 E 4 39 0 <*.. 10 í 0 if 100 A = 10% 12,5 : 1 arányú 5-klór- és 5,7-diklór-8--hidroxi-kinolin + hexadecil-trimetil-ammónium-bromid keverék B = 15% „A" keverék C = 18% „A" keverék D = 20% „A" keverék E = 30% tiabendazol F = 60% tiabendazol G = 10% „A" keverék + 10% tiabendazol H = 10% „A" keverék + 20% tiabendazol I = kezeletlen. (Megjegyzés: az egyes készítmények a felsorolt hatóanyagokon kívül csak keményítőt tartalmaznak.) 3. példa Természetes úton Septoria nodorummal megfertőzött búzamagvakat a 2. példában ismerte-5 tett készítményekkel, valamint egy 18% 12,5:1 arányú 5-klór- és 5,7-diklór-8-hidroxi-kinolin + hexadecil-trimetil-ammónium-bromid keveréket, 20% tiabendazolt és 62% keményítőt tartalmazó készítménnyel beporzunk. !0 Minden egyes kísérletben 100—100 magot használunk fel, és a kísérleteket ötször megismételjük. A megfertőzött, beporzott magvakat 60—70%os nedvességfelvételre képes, középnehéz talajba 15 vetjük, és a bevetett talajmintákat 70—75% relatív páratartalmú, 15—18 C° hőmérsékletű üvegházba helyezzük. 10 nap elteltével megszámláljuk a szemmel láthatóan fertőzött és az egészséges növényeket. Az eredményeket a 3. 20 táblázatban ismertetjük. A 3. táblázat adatai azt igazolják, hogy a találmány szerinti készítményekben szinergetikus fungicid hatásfokozódás lép fel, ugyanakkor azonban a készítmények nem fitotoxikusak. 3. táblázat Kezelés Megfertőzött növények % Ép növények % A 58,50 33,25 B 39,25 53,25 C 29.00 67.ÖO D 14,00 80,25 E 22,50 75,00 F 2,75 90,25 G 24,75 70,00 H 11,50 84,50 I 76,00 14,75 J 0,00 97,00 Az A—I betűjelzések jelentése azonos a 2. táblázatnál közölttel. J = „C" keverék + 20% tiabendazol. 50 4. példa Természetes úton Fusarium graminearummal megfertőzött kukoricamagvakat a 3. példában ismertetett módon beporzunk, azzal a különb-55 seggel, hogy a 100 kg magra vonatkoztatva 200 g készítményt használunk fel. A magvakat beporzás előtt 10 percre 0,5%-os nátrium-hipoklorit oldatba merítjük annak érdekében, hogy a felületen megtapadt szaprofita mikroflóra ne gátol-60 ja a Fusarium graminearum gomba kifejlődését. 2%-os burgonya-dextróz-agar táptalajjal megtöltött Petri-csészékbe 5—5 magot helyezünk. Az egyes kísérletekhez 40—40 Petri-csészét használunk fel. A Petri-csészéket 7 napon át 22 C°-65 on tároljuk, majd meghatározzuk azon magvak 3