167783. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolajtelepek leművelésére
167783 8 és ez vagy az elárasztáshoz szükséges mennyiségek jelentős növekedését, vagy a többlet olajkihozatal-eredmények csökkenését vonja maga után. ; Ezen előírt feltételek biztosítása esetén a fenti eljárással elérhető végső olajkihozatal értéke lényegesen nagyobb lesz az egyszerű vagy a javított vízzel történő elárasztás alkalmazásából származó eredményeknél. Az olajkihozatal többletértéke lényegében a nedvesítő közeggel elárasztott tárolótérben mesterségesen létrehozott, viszszamaradó nem nedvesítő közeg telítettségével azonos. Az eljárás a víz, vagy javított vízelárasztással történő műveléstechnológia valamennyi kiviteli változatánál megfelelő adaptálás mellett alkalmazható és mindkét közeg, tehát nem nedvesítő, nedvesítő közeg besajtolása rendszerint azonos kúthálózaton keresztül történhet. Kivétel lehet ez alól az az eset, amikor nagykiterjedésű olajtesttel állunk szemben, és a műveletek gyors végrehajtása érdekében a nem nedvesítő közeg elhelyezésére a besajtoló kúthálózaton kívül a termelő kúthálózatot is célszerű igénybe venni. Az eljárás eredményesen alkalmazható akkor is, ha már elsődlegesen, részben vagy teljesen végbement a kőolajtároló tér nedvesítő közeggel 'történő elárasztása. Az eljárás további részleteit kiviteli példák segítségével ismertetjük. 1. példa A példaként választott telep egy irányban lithológiailag lehatárolt rétegtelep. Települési mélység 1700 m. Gázsapkával nem rendelkezik. Az olajtestet 180°-os szögben végtelennek tekinthető kiterjedésű víztest veszi körül. Az olajtelített pórustérfogat 2,4 millió m3. A telepnyomás 172 att. A kőolaj fajsúlya 15 °C hőmérsékleten és 1 atm nyomáson 0,77 g/cm3. A fentiekben leírt telep aktív víznyomással rendelkezik, ezért ennek a természetes energiának hasznosításával művelhető. Ugyanis a termeléssel létrehozott telepnyomás-csökkenés hatására a beáramló víz frontálisan szorítja ki a kőolajat. A tároló legmagasabb szerkezeti helyzetű részén, a félkör alakban célszerűen két termelő kútsor telepíthető. A termelő kutak száma 8 db. A telep ily módon történő művelésével elérhető végső olajkihozatal 40%. A szóban forgó telep alatt 700—700 m-re egy 310 att telepnyomással és mintegy 10 milliárd m3 készlettel rendelkező gáztelep található. Tekintettel arra, hogy a két telep fedésben van egymással, ezért a gáztelep három termelő kútja előnyösen felhasználható a gáz közvetlen átfejtésére. A gázzal, mint nem nedvesítő közeggel való elárasztáshoz 200 millió m3 gázra van szükség, mely az adott esetben a pórustérfogat 30%át tölti ki. Az átfejtés, időtartama 200—300 nap. A gázátfejtést és elárasztást követően a művelés a vízelárasztással folytatódik a korábbiakban le-4 írtak szerint, a telepnyomás szinten tartása mellett. A természetes vízelárasztásnál adódó 40%-os végső kihozatallal szemben az eljárás alkalma- 5 zásával 60% végső kihozatal érhető el. A kihozatalnövekedés 250 ezer tonna többlet olajtermelést jelent. A kitermelési tevékenység során az átfejtett 200 millió m3 gázból mintegy 120 millió m3 gáz termelődik vissza. Mindezekből követ- 10 kezik, hogy az eljárás alkalmazása gazdaságos, hiszen a jelentős többletolaj értékével és a nagyobb termelési ütemből eredő gazdasági eredményekkel szemben csak a gázátfejtő kutak kiképzési költségei és az átfejtett és ki nem termel- 15 hető gázmennyiségek költsége jelentkezik. Ha a nagy nyomású és készletű földgáztelep és a kőolajtelep nincs fedésben egymással, a földgáztelepre mélyített termelőkutak ferdítésével megoldható az összekapcsolás. 20 Ha a kőolajtelepnél mélyebben elhelyezkedő nagy nyomású és készletű földgáztelep annyira nincs fedésben egymással, hogy ferde fúrásokkal sem kápcsolható össze, akkor magas nyomású gázszállító vezeték közbeiktatásával valósulhat 25 meg az átfejtés. Ekkor azonban teljesülnie kell azon feltételeknek, hogy a gáztelep gazdaságosan elérhető távolságban legyen és nyomásenergiája — a szállítási nyomásveszteségeket is figyelembe véve — elegendő legyen a gázátfejtés 30 megvalósításához. Ha a földgáztelep rétegnyomása nem elég nagy, akkor a gázelárasztás megvalósításához szükséges feltételeket a földgáz nyomásának fokozásával valósítjuk meg. 35 2. példa Az 1. példában bemutatott kőolajtelep közelé- 40 ben nincs megfelelő nagyságú és nyomású földgáztelep, de oxigéngyártó üzem települt a közeibe. Az oxigéngyártás során nagymennyiségű nitrogén keletkezik. Ez a. melléktermékként keletkező gáz jól alkalmazható a találmány szerin- 45 ti eljárás foganatosítására. A vizsgált kőolajtelep pórustérfogata mintegy 30%-ának elárasztásához szükséges gázmennyiségek vezetéken jutnak az olajmezőre. Az elárasztáshoz szükséges 200 att nyomást a felszí- 50 nen nyomásfokozással biztosítjuk. Nitrogéngázról lévén szó, az elárasztáshoz szükséges gázmennyiség ez esetben csak 170 millió m3. Ennek elhelyezése 180—260 napot igényel, egyébként az előbbiekkel azonos feltételek 55 mellett. A gázelárasztást követően ezen példában is a természetes vízkiszorítással való művelet következik, a telepnyomás változatlanul tartása mellett. A végső olajkihozatal 56%-ot ér el, ami 200 60 ezer tonna kőolaj-többlettermelést jelent. A művelet gazdaságosságát tekintve a termelés során ki nem nyerhető nitrogénhányad — hulladékgázról lévén szó — nem terheli költségeivel az eredményeket. A 200 000 tonna többletolajból és 65 a nagyobb termelésű ütemből származó gazdasá-7
