167766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés parciális nyomás mérésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. V. 28. (HO—1574) Német demokratikus köztársaságbeli elsőbbsége 1972. VI. 9. (WP G 01 1/163 567) Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1977. I. 31. 167766 Nemzetközi osztályozás: G 01 1 7/00 Feltalálók: Böttcher Gertrande, oki. fizikus, Cottbus, Brehmer Ludwig, dr. oki. fizikus, Potsdam, Haensel Horst, dr. professzor, egyetemi magántanár, Potsdam, Schwenke Wolfgang, dr. rer.nat, Drezda, Telle Wolfgang, dr. mérnök, Drezda, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Hochvakuum Dresden, Drezda, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás és berendezés parciális nyomás mérésére A találmány tárgya eljárás és berendezés szer­ves és szervetlen gázok parciális nyomásának mé­résére, különösen légritkított térben. Az ismert parciális nyomást mérő vákuummérők villamos és/vagy mágneses térnek töltött részecs- 5 kékre gyakorolt hatásán alapulnak és csak 10—3 tormái kisebb össznyomás esetén alkalmasak par­ciális nyomás mérésére. Ezek az ismert parciális nyomást mérő vákuum­mérők bonyolult elektronikus rendszert igényelnek. 10 A mérőcella felépítése bonyolult. A nagy méretű, nagy felületű és forróelektródokkal rendelkező vá­kuummérő cella gyakran jelentős mértékben befo­lyásolja a tartály vákuumfizikai viszonyait. Az is­mert mérőeszközök ugyanakkor kiegészítő berende- 15 zések nélkül kisvákuumban elvileg nem alkalmaz­hatók. A találmány célja a parciális nyomás mérésének egyszerűsítése és a mérési tartomány kiterjesztése. A találmány feladata olyan eljárás és berendezés 20 létrehozása, amely a vizsgált térben uralkodó viszo­nyokat csak jelentéktelen mértékben befolyásolja, nem igényel forró elektródokat és a kisvákuum tar­tományában is lehetővé teszi a parciális nyomás mé­rését. 25 A feladat találmány szerinti megoldásában a par­ciális nyomás mérésére szerves anyagú, molekuláris kötésű szilárdtest villamos vezetőképességének a szilárdtesttel kölcsönhatásba lépő gáz parciális nyo­másától való függését hasznosítjuk. A mért érték a 30 villamos vezetőképesség. A gáz és a szilárdtest köl­csönhatása kemoszorpciós folyamaton alapszik. A vizsgált gáz a szilárdtest szempontjából mind elektronakceptor, mind elektrondonor lehet. Ilyen gáz különösen az oxigén, hidrogén, szénmonoxid, széndioxid és más gáz alakú szénvegyületek. A szi­lárdtest anyaga valamely lineárisan konjugált szer­ves vegyület, például politerpén és kétszeresen vagy többszörösen kondenzált aromás szénhidrogén. Mi­vel a kemoszorpciós folyamat elsősorban a felületi villamos jellemzőket, tehát a felületi vezetőképes­séget változtatja meg, vékony szilárdtestréteg vagy -film alkalmazása is elegendő, azonban préselt ele­mek vagy egykristályok is alkalmazhatók szilárd­test-nyomásindikátorként. A parciális nyomást mérő berendezés a megfelelő geometriájú (célszerűen vékonyrétegként kialakí­tott) szilárdtestből mint nyomásindikátorból, a nyo­másindikátort tartó, termosztatizálható hordozóból és két elektródból áll, amelyek áramot vezetnek a nyomásindikátorhoz. A további villamos mérőbe­rendezés önmagában ismert kivitelű. A nyomásindikátort azért kell termosztatizálni, mert a hőmérsékletváltozások erősen befolyásolják a mérési pontosságot. A nyomásindikátor optimális hőmérséklete az alkalmazott szilárdtesttől és a ve­le kölcsönhatásba lépő gáztól függ, transz-ß-karotin és oxigén esetén például 45 °C. A nyomásindikátor érintkeztetése ismert elektródanyagokkal, például 167766 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom