167755. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus vezérlésű csillapító tag

3 167755 4 kivezérlés és a megengedhető torzítás követelmé­nyeihez illeszthető. A hosszanti és a keresztágban levő diódakombi­náció nyitóirányának megfelelő polaritásával a ve­zérlőfeszültség negatívról pozitívra történő átváltá­sával elérhető, hogy a hosszanti és a keresztág vál­takozva zár vagy nyit, és a csillapító tag kis csilla­pításról nagy csillapításra állítható be és fordítva. A Zener-diódáknak a diódakombinációkkal együtt történő alkalmazása a keresztágban lehetővé teszi, hogy a dinamikus ellenállás karakterisztikáját a Ze­ner-f eszültség nagyságával eltoljuk. Ez megnöveli a vezérlő egyenfeszültséget és egyben a hosszanti ág­ba kapcsolt diódakombináció zárófeszültségét. Ezál­tal a diódakombináción levő záró egyenfeszültség mindig nagyobbra választható, mint a váltakozó fe­szültség maximális amplitúdója, és ez megakadá­lyozza a váltakozó feszültség határolását. A Zener­dióda nagy záróréteg kapacitását a viszonylag kis záróréteg kapacitással rendelkező diódakombináció­val való soros kapcsolással küszöböljük ki és így nagy frekvenciákon is biztosítjuk a kis alapcsillapí­tást. A vezérelhető csillapító tag felosztása több lánc­ba kapcsolt tagra — a teljes csillapító tag kivezérlé­sére és torzítására vonatkozó magas követelmények­nél — lényegesen csökkentik az egyes tagokkal szemben támasztott követelményeket. A láncba kap­csolt tagok galvanikus csatolásával, az egyes tagok csillapítási tartományának, vezérlő egyenfeszültség szükségletének és kivezérlési tartományának megfe­lelő fokozatokra osztásánál a vezérlő egyenfeszült­séget az összes tagra az áramkör egy közös pontján kapcsolhatjuk rá. A találmány szerinti vezérelt csillapító tag leg­fontosabb előnye a folyamatos vezérlés, ellentétben a kapcsolható csillapító tagokkal; az elektronikus vezérlési elv, ellentétben a mechanikusan vagy mo­torikusán vezérelhető csillapító tagokkal, és az ener­giaátalakítás kiküszöbölésével elérhető igen rövid beállítási idő. Az ismert elektronikus vezérlésű csil­lapító tagokkal szemben, melyekben PIN félvezető diódákat vagy térvezérlésű tranzisztorokat alkalmaz­nak, a találmány szerinti vezérelt csillapító tag lé­nyegesen nagyobb tagonkénti csillapítási tarto­mánnyal rendelkezik, és sokkal nagyobb bemenő­feszültséget is fel tud dolgozni. A térvezérlésű tranzisztorokat tartalmazó teljesen integrált elektronikusan vezérelhető csillapítótagok­kal szemben a találmány szerinti vezérelt csillapító­tagnak az is előnye, hogy sokkal nagyobb a határ­frekvenciája. Az alkalmazott megbízható olcsó alkat­részek a találmány szerinti csillapító tagot gazda­ságosabbá teszik az ismert vezérelhető csillapító ta­goknál. A teljes integrálhatóság következtében fennáll az a lehetőség, hogy tovább növeljük a ta­lálmány szerinti csillapító tag megbízhatóságát és jelentősen csökkentsük az árát. A találmány szerinti megoldást a továbbiakban kiviteli példa és rajz alapján részletesebben ismer­tetjük. A rajzon kétfokozatú vezérelt csillapítótag látható, amely két, láncbakapcsolt tagot tartalmaz. Az Ue bemeneti váltófeszültség az 1 csatoló kondenzátoron át kerül az első tagra. Az első tag több, sorosan kapcsolt diódából álló első 2 dióda­kombinációt tartalmaz a hosszágban és 3 soros ellen­kapcsolási elrendezést a keresztágban. A 3 soros el­ienkapcsolási elrendezés a különböző kristályanyag­ból pl. germániumból és szilíciumból készült diódák kombinált soros párhuzamos kapcsolásából álló má­sodik 4 diódakombinációt, és az 5 Zener-diódát tar­talmazza. Az USt vezérlő egyenfeszültség a 7 el­lenálláson át kerül a 8 elágazási pontra, illetve a keresztág 3 soros ellenkapcsolására, és a 6 ellenál­láson át a hosszanti ágban levő első 2 diódakombi­nációra. Az USt vezérlő egyenfeszültség nagysága és polaritása határozza meg a hossz- és keresztág­ban levő diódakombinációk dinamikus ellenállásvi­szonyait és ezzel a csillapítást. Abban az esetben, amikor kicsi a csillapítás, a hosszanti ágban levő első 2 diódakombinációnak kis dinamikus ellenállása van, a keresztágban pedig a 4 diódakombináció lezár, továbbá az 5 Zener-dióda nagy zárórétegkapacitását a második 4 diódakombi­náció sorosan kapcsolt záróréteg kapacitása elimi­nálja és ezáltal nagy frekvenciákon is kis alapcsil­lapítás adódik. Abban az esetben, amikor nagy a csillapítás a hosszanti ágban levő első 2 diódakom­bináció lezár és a keresztágnak csekély dinamikus ellenállása van. Nagy bemenő feszültségeknél a hosszanti ágban levő első 2 diódakombinációnak olyan záró egyen­feszültséget kell kapnia, amely nagyobb, mint az el­ső 2 diódakombinációra jutó váltakozó feszültség maximális amplitúdója. Ezt a záró egyenfeszültséget biztosítja a keresztágban levő 3 soros ellenkapcso­lás, amely a második 4 diódakombináció karakte­risztikáját az 5 Zener-dióda feszültségével eltolja. A második tag a hosszanti ágban levő harmadik 9 diódakombinációból és a keresztágban levő negye­dik 10 diódakombinációból áll, és a 8 elágazási pontra van kapcsolva. A második tag vezérlő egyen­feszültségét egy nagy ellenállású feszültségelosztón át, amely a 11 és 12 ellenállásokból áll, az első tag U st vezérlő egyenfeszültségéből állítjuk elő, és a 13 második elágazási ponton van a második tagra kapcsolva. Mindkét tag vezérlő feszültségének nagy­sága az adott csillapítási karakterisztikához és az előírt kivezérlési tartományhoz igazodik. Az Ua kimenő feszültséget a 13 második elágazási pontra csatlakozó 14 kondenzátorról vesszük le. Szabadalmi igénypont: Elektronikus vezérlésű csillapító tag váltakozó fe­szültségekhez, amely vezérlő egyenfeszültséggel ve­zérelhető ellenállású hosszanti és keresztágakat tar­talmaz, amelyekben különböző kristályanyagból ké­szült és/vagy különböző felépítésű diódák illetve diódakottibinációk vannak soros, párhuzamos, vagy kombinált soros-párhuzamos kapcsolásban, azzal 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom