167741. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés meghatározott alakú és tömegeloszlású forgástestek, különösen izzólámpaballonok helyzetazonos rendezésére

3 167741 4 ,'A fenti megoldások egyike sem bizonyult azon­ban megbízhatónak, egyrészt jelentős a ballontörés veszélye, másrészt — különösen nagy szállítótelje­sítmény igénye esetén — a surrantópályán egymást szorosan követő, csupán a gravitáció hatásával me­nesztett balionok gyakran nem teszik lehetővé az egymásra kölcsönösen feltámaszkodó ballonok kí­vánt helyzetbe billenését, más szóval kielégítő haté­konysággal történő helyzetazonos rendezését. A találmány célja a fenti ismert műszaki megol­dások hátrányaitól mentes olyan eljárás és berende­zés kialakítása, amely módot teremt nem csupán iz­zóiámpaüallonok, hanem általában meghatározott alakú és tömegeloszlású forgástestek helyzetazonos rendezésére. A kitűzött célt a találmány értelmében olyan tár­gyi jellegű eljárással érjük el, amelynél a határoló­elemeket hajtott, végtelenített szállítóelemként ké­pezzük ki és a feltámaszkodó forgástesteket a szál­lítóelemekkel képzett súrlódókapcsolat útján továb­bítjuk, aholis a forgástestek és a szállítóelemek kö­zötti közvetlen súrlódókapcsolatot legalább egy meghatározott tartományban csökkentjük, ill. meg­szüntetjük. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy egymáshoz képest a forgástestek, különösen ballo­nok csupán legnagyobb átmérőjénél kisebb térköz­zel elrendezett legalább két párhuzamos nyomvona­lú végtelenített hajtott szállítóeleme van, és a tér­közben a szállítóelemek mentén egymást legalább részlegesen átfedő, egymással szemben fekvő hossz­tartományokban helytállóan rögzített egy-egy pá­lyaelemből álló legalább egy torlasztó elempár van elrendezve. A találmány lényegét, hatásmechanizmusát és to­vábbi jellemzőit az alábbiakban a csatolt rajz alap­ján részletesen is ismertetjük, ahol az l/a. ábra példaképpeni találmány szerinti beren­dezés betáplálóvégének vonalas elvi vázlata, az l/b. ábra az l/a. ábra felülnézete, a 2. ábra szerinti vázlatos metszet, míg a 3/a. ábra a 3/b. ábrán feltüntetett sík mentén vett hosszmetszet, a 3/b. ábra a 3/a. ábra felülnézete, és a 3/c. ábra keresztmetszet a pályaelemek tartomá­nyában tartózkodó ballon feltüntetésével. A rajzon fel nem tüntetett kihordószerwel ellá­tott készletező egységből 8 surrantó segítségével ki­táplált 1 ballonok időben eltérő eloszlásban érkez­nek az l/a., l/b. és 2. ábrákon példaképpen bemu­tatott találmány szerinti berendezésbe, amely lénye­gében egymáshoz képest az 1 ballonok csupán leg­nagyobb b átmérőjénél kisebb a térközzel elrende­zett, párhuzamos nyomvonalú, végtelenített, hajtott 4 szállítóelemekből (az adott példaképpeni kiviteli alaknál hevederekből) áll, aholis a 4 szállítóeleme­ket alulról a 7 támasztósínek tartják, és a termék­áramlási szakaszt a 4 szállítóelemek fölötti tarto­mányban az 1 ballonok oldalirányú kiesését gátló 9 oldalfalak is határolják. Az 1 ballonok lényegében három egymástól el­térő átmérővel bíró forgástestek, aholis a középtar­tomány átmérője a legkisebb, a 2 nyakrész legalsó c átmérője nagyobb, míg a közel gömbalakú 3 fejrész b átmérője a legnagyobb. Az 1 ballonok lényeges jellemzője továbbá, hogy tömegeloszlásuk következ­tében tömegközéppontjuk (súlypontjuk) a 2. ábra szerinti a átmérőjű meridiánmetszettől a 2 nyakrész felé terjedő, tehát a kisebb átmérőjű tartományba esik, így a második ábrán feltüntetett 1 ballon sta­bil egyensúlyi helyzetben van. A fentiekből követ­kezően a találmány szerinti berendezés lényeges jel­lemzője, hogy a 4 szállítóelemek közötti a térköz csupán az 1 ballonok legnagyobb b átmérőjénél ki­sebb, azaz a 2 nyakrész legnagyobb c átmérőjénél is nagyobb. A találmány szerinti berendezés kitápláló végéhez csatlakozó technológiailag szükséges adagoló-kapu­zó szerkezet működéséhez szükséges feltétel, hogy az 1 ballonok a találmány szerinti berendezésen tör­ténő áthaladásuk során rendre a második ábrán fel­tüntetett stabil egyensúlyi állapotba kerüljenek, azaz a berendezés az 1 ballonok helyzetazonos rendezé­sét biztosítsa. A találmány szerinti berendezés ed­dig taglalt és a 2. ábrán példaképpen feltüntetett kialakítása e célt elvileg önmagában biztosítaná, amennyiben az egyes 1 ballonok egymást meghatá­rozott, a ballonhosszúságot meghaladó térközökkel követve érkeznek a 8 surrantóból, ami pl. a 4 szál­lítóelemek megfelelő sebességbeállításával elérhető. A gyakorlatban ez azonban nem, vagy csak nehezen biztosítható, és az ilyen jellegű érkeztetés nagy szál­lítóteljesítmények igénye esetén a berendezés előny­telenül nagy szerkezeti hosszát kívánná meg. Az 1 ballonok ezért célszerűen sűrűn egymás mögött ér­keznek, és így az l/a., ill. l/b. ábrákon bemutatott módon gyakran előfordul, hogy egy érkező 1 ballon 2 nyakrésze felfekszik az előtte vagy mögötte levő, azonos sebességgel mozgó 1 ballon 3 fejrészére, emiatt nem tud lebillenni és a 2. ábrán feltüntetett, kívánt helyzetazonos egyensúlyi állapotba kerül. A találmány szerinti eljárás további jellemzőjének al­kalmazása, ill. annak megfelelő berendezés kialakí­tása a körvonalazott problémát maradéktalanul ki­küszöböli. Ennek értelmében az 1 ballonok és a 4 szállítószervek közötti közvetlen súrlódó kapcsola­tot legalább egy meghatározott tartományban (a rajz 3/a., 3/b. és 3/c. ábrái szerinti példaképpeni be­rendezés esetében három tartományban) 5 pályaele­mek beépítésével megszakítjuk. Az 5 pályaelemek a 7 támasztósínekhez vannak helytállóan rögzítve, és az 1 ballonokat vezető, alátámasztó 6 támasztó­peremeik kialakítása olyan, hogy a 4 szállítóelemek közötti a térközt ugyan csökkentik, de a közöttük levő szabad távolság még mindig csak az 1 ballonok legnagyobb b átmérőjénél kisebb, míg a c átmérő­nél nagyobb. A 6 támasztóperemek továbbá a 4 szállítóelemek felső burkolósíkjaival azonos síkban vannak. Az 1 ballonok és a 4 szállítóelemek közötti súr­lódás időleges megszakítása következtében az egyéb­ként szoros, folyamatos, összeérő 1 ballonokból álló termékáramlás az 5 pályaelemek tartományaiban bekövetkező feltorlódások miatt szakaszossá válik, fellazul, szabad térközök képződnek, amelyek lehe­tővé teszik a pl. nyakrészükkel a szomszédos bal­lonokra támaszkodó 1 ballonok lebillenését, s ezzel az összes 1 ballon homogén, helyzetazonos rende­zését. Jóllehet a csatolt rajzon nem tüntettük fel, de 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom