167730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alma folyamatos gépi feldolgozására

3 167730 4 azonban csak kombinálva alkalmazzák az NaCH oldatot. A kombináció kiterjedhet gőzre, (IMC—FMC módszer) és különböző vegyi anyagra. Ez Lankier J. G. és O. M. Morgen (Food Inds. 16.888—1944) szerint aril-alkil szulfátok mint közvetlenebb érintkezést biztosító nedvesítő szerek; Woodroof J. G. és munkatársai (Food Inds. 20.862—1948) Harrington, W. O. Hills, C. H. (Food Technogy 1964. márc. 18. k. 3. sz.) szerint lúghámozás javítható — alma, körte esetében — ha előzőleg vagy egyidejűleg viaszoldást végzünk. így az NaCH oldat közvetlenül hat a héjrétegre. Viaszoldószerként etilalkoholt vagy izopropoil alkoholt ajánlanak. Ez a módszer hatásos ugyan, de hátránya, hogy forráspontja közelében levő 60—70 C°-os robbanásveszélyes oldószerrel dolgozik, így költséges zsiliprendszerrel ellátott berendezésre van szükség. A nedvesítőszerek alkalmazása csak csekély eredményt biztosít. A viaszréteg eltávolítása azonban nemcsak fizikai módszerrel — oldatba vitellel — lehetséges, hanem kémiai úton is. A találmány szerinti alma-viaszbontó és héjfellazítási eljárás azon a felismerésen alapszik, hogy az almahámozás legelőnyösebben vegyi úton úgy foganatosítható, hogy káliumhidroxid (KOH) alkalmazásával egyrészt eltávolítjuk észterhidrolízis útján az alma felületét borító víztaszító viaszréteget, másrészt a hústól elválasztjuk (fellazítjuk) az almahéjat. További felismerés, hogy a viaszbontó és héjfellazításí eljárás foganatosítására szolgáló ' berendezésben a KOH koncentráció önszabályozóan irányítható, alapul véve a KOH azon tulajdonságát, hogy az eljárási találmány szerinti hőfok és koncentráció intervallumban a KOH vezetőképessége a koncentrációval közel lineárisan változik. A találmányi gondolathoz tartozik az is, hogy a magház-eltávolító és szeletelő berendezés célszerűen úgy működtethető, ha az alma kifúrásával végrehajtott magház eltávolításánál a magház (a csutka) a szállítószalagra merőleges helyzetű és az alma úgy a kifúrásnál, mint a szeletelésnél mind alul, mind oldalt az alma károsodását kizáróan van megtámasztva. A találmány szerinti eljárás és berendezés alma folyamatos gépi feldolgozására előnyösebb az ismert hasonló megoldásoknál, mert jelentős munkaerőmegtakarítással jár, termelékenyebb az eddigi módszereknél és komoly költség (főleg szállítási költség és bérköltség) megtakarítással jár. Az alma mozgása ugyanis jelentékenyen lerövidül azáltal, hogy az alma hámozása, a magház eltávolítása, az alma szeletelése és a színrögzítés egy helyen, egy technológiai folyamat során, egy gépsorban történik. Nagy előnye a gépsornak, hogy a magházeltávolító és szeletelő berendezés kivételével a többi berendezés, készülék többcélú, azaz az alma gyártási időszakán kívül más konzervipari célokra is használhatók. Az alma folyamatos gépi feldolgozásának önmagukban részben ismert, részben találmány szerinti műveletei és az azok foganatosítására szolgáló részben ismert, részben találmány szerinti berendezések a következők: A műveletsor: 1. a viaszbontó és héjfellazításí művelet, 2. a héjeltávolító (kefésmosó) művelet, 3. a közömbösítő és színrögzítő művelet, 4. a magházeltávolító és szeletelő művelet, 5. az utólagos színrögzítő művelet. 5 A berendezések: 1. viaszbontó és héj fellazító berendezés, 2. kefésmosó, ; 3. közömbösítő és színrögzítő berendezés, 10 4. magházeltávolító és szeletelő berendezés, 5. utólagos színrögzítő készülék. A találmány szerinti alma-viaszbontó és héjfellazításí eljárás szerint az almát 5—30% — előnyösen 15 20% — koncentrációjú, 50—100 C° hőmérsékletű, állandóan cirkuláltatott káliumhidroxid (KOH) oldatba helyezzük, abban az alma felületét borító víztaszító viaszréteget észterhidrolízis útján eltávolítjuk, egyben az alma héját fellazítjuk, olyképpen, 20 hogy 50—100 C° intervallumban a hőmérséklet függvényében 11 perctől 1,3 percig csökkenő időtartamig oldatban tartjuk úgy, hogy 50 C-nál a tartózkodási idő előnyösen 11 percig tart, növekvő hőmérsékletnél a tartózkodási idő csökken olymérvben, 25 hogy 100 C°-nál célszerűen már csak 1,3 percig tartjuk az almát az oldatban. A találmány szerinti eljárás figyelembe veszi, hogy az alma felületét természetes viaszréteg borítja, mely nagy szénatomszámú alkoholok, viasz- és 30 gyantasavakkal alkotott észtereinek a keveréke. Ennek az összefüggő víztaszító rétegnek a kémiai eltávolítása azon alapszik, hogy á viasznak észter kötéseit hidrolizáljuk, miáltal víztaszító tulajdonságát elveszti, sőt a belőle keletkező vegyületek a to-35 vábbi nedvesítést elősegítik. (Fémszappanok.) Az észterhidrolízist jó hatásfokkal, 100 C° alatti hőmérsékleten rövid ideig tartó reakcióként elegendő +K és —OH iont tartalmazó káliumhidroxíd oldat alkalmazásával végezhetjük el. Más lúgos olda-40 tokkal szemben azonos hőmérsékleten a káliumhidroxid oldatnak egy nagyságrenddel jobb a hatásfoka. Az eddig ismert vegyi almahámozási eljárások 45 nem alkalmazzák a KOH azon tulajdonságát, hogy észterhidrolízisre alkalmas és egy fázisban elvégzi a viasztalanítást és a héj fellazítását. Egész sor hőmérséklet-hatásidő van, ahol az alma lúghámozását KOH oldattal elvégezhetjük olyan mó-50 don, hogy az alma kemény marad, húsa nem roncsolódik, nem lesz befővéses, viszont a külső héj igen vékonyan eltávolítható. Szembén a mechanikus és gőzhámozási módszerekkel jelentős anyagi megtakarítás érhető így el és nincs szükség semmiféle 55 adalékanyagra, mely robbanásveszélyes, vagy egészségre ártalmas lehet. A találmány szerinti lúghámozás elvégezhető 5— 30% koncentrációjú KOH oldattal, a következő öszszetartozó hőmérsékleti és időparaméterek által meg-60 határozott jelleggörbe vonala mentén, előnyösen 20%-os KOH koncentráció mellett: 50 C° 11 perc 60 C° 6 perc 65 70 C° 3 perc 2