167726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás O-szubsztituált 7-amino-3-CEFEM-3-OL-4-karbonsav-származékok előállítására

167726 23 24 Ha az acilezéshez egy szabad savat használunk, amely előnyösen védett, adott esetben jelenlevő funkciós cso­portokat, például adott esetben aminocsoportot tartalr maz, általában egy megfelelő kondenzálószert, például egy karbodiimidet, például N,N'-dietil-, N,N'-dipropil-, N,N'-düzopropil-, N,N'-diciklohexil- vagy N-etil-N'-3--dimetilaminopropil-karbodiimidet, megfelelő karbonil­vegyületeket, például karbonildiimidazolt vagy izoxazo­liniumsókat, például N-etil-5-feniI-izoxazolinium-3'­-szulfonátot és N-terc-butil-5-metil-izoxazolinium-per­klorátot, vagy egy megfelelő acilaminovegyületet, pél­dául 2-etoxi-l-etoxikarbonil-l,2-dihidro-kinolint hasz­nálunk. A kondenzációs reakciót előnyösen valamely az aláb­biakban leírt vízmentes reakcióközegben, például me­tilénkloridban, dimetilformamidban vagy acetonitrilben végezzük. Egy sav — ahol az adott esetben jelenlevő csoportok, például aminocsoportok védettek — amidképző, funk­ciós származéka elsősorban egy anhidrid, előnyösen egy vegyes anhidrid. Vegyes anhidridek például a szer­vetlen savakkal, főleg halogénhidrogénsavakkal alko­tott vegyes anhidridek, azaz a savhalogenidek, például -kloridok vagy -bromidok, valamint a nitrogénhidro­génsavval alkotott vegyes anhidridek, azaz a megfelelő savazidok, egy foszfortartalmú savval, például foszfor­savval vagy foszforossavval, egy kéntartalmú savval, például kénsavval vagy hidrogéncianiddal alkotott ve­gyes anhidridek. További vegyes anhidridek például a szerves savakkal, például szerves karbonsavakkal, pél­dául adott esetben például halogénatommal, például fluor- vagy klóratommal szubsztituált rövidszénláncú alkánkarbonsavakkal, például pivalinsavval vagy tri­klórecetsawal alkotott vegyes anhidridek, vagy a szén­sav félésztereivel, például főleg rövidszénláncú alkil­félésztereivel, például etil- vagy izobutilfélészterével al­kotott vegyes anhidridek, vagy szerves, főleg alifás vagy aromás szulfonsavakkal, például p-toluolszulfonsavval alkotott vegyes anhidridek. Acilezőszerként ezenkívül belső anhidrideket, például keténeket, például diketént, izocianátokat (azaz a karbaminsawegyületek belső anhidridjeit), vagy kar­boxilcsoporttal szubsztituált hidroxil- vagy aminocsopor­tokat tartalmazó karbonsavvegyületek belső anhidrid­jeit, például mandulasav-O-karboxanhidridet, vagy az 1-N-karboxiamino-ciklohexánkarbonsav anhidridjét is használhatjuk. További, a szabad aminocsoporttal reagáltatható savszármazékok az aktivált észterek, melyek általában védett, adott esetben jelenlevő funkciós csoportokat tartalmaznak, például a vinilogén alkoholokkal (azaz enolokkal), vinilogén rövidszénláncú alkanolokkal al­kotott észterek vagy ariiészterek, például nitrocsopor­tokkal vagy halogénatomokkal szubsztituált fenilészte­rek, például pentaklórfenil-, 4-nitrofenil- vagy 2,4--dinitrofenilészterek, heteroaromás észterek, például a benztriazolészterek vagy diaciliminoészterek, például a szukcinimido- vagy ftaliliminoészterek. További acilező származékok például a szubsztituált formiminoszármazékok, például a szubsztituált N,N­-dimetilklórformimino-savszármazékok, vagy az N­-szubsztituált N,N-diacilaminok, például egy N,N­-diacilezett anilin. Egy savszármazékkal történő acilezést, például egy anhidriddel vagy főleg egy savhalogeníddel végzett acilezést egy savmegkötő szer, például egy szerves bázis, például egy szerves amin, például egy tercier amin, például tri-(rövidszénláncú)-alkilamin, például trietil­amin, N,N-di-(rövidszénláncú)-alkil-anilin, például N,N-5 -dimetilanilin, vagy egy piridintípusú bázis, például piri­din, egy szervetlen bázis, például alkálifém- vagy alkáli­földfém-hidroxid, -karbonát vagy hidrogénkarbonát, például nátrium-, kálium- vagy kalciumhidroxid, -kar­bonát vagy -hidrogénkarbonát, vagy egy oxirán, például 10 egy rövidszénláncú 1,2-alkilénoxid, például etilénoxid vagy propilénoxid jelenlétében végezhetjük. A fenti acilezést vizes vagy előnyösen vízmentes oldó­szerben vagy oldószerelegyben végezhetjük, például egy karbonsavamidban, például egy N,N-di-(rövidszénlán-15 cú)-alkilamidban, például dimetilformamidban, egy halo­génezett szénhidrogénben, például metilénkloridban, széntetrakloridban vagy klórbenzolban, egy ketonban, például acetonban, egy észterben, például etilacetátban, vagy egy nitrilben, például acetonitrilben, vagy ezek 20 elegyében, kívánt esetben csökkentett vagy emelt hő­mérsékleten és/vagy inert gáz-, például nitrogénatmosz­férában. A fenti N-acilezési reakciók során olyan I általános képletű vegyületekből indulhatunk ki, ahol R2 jelentése 25 a fent megadott, mikoris az olyan vegyületeket, melyek szabad -C( = O)—R2 általános képletű csoportot tartal­maznak, azaz R2 jelentése hidroxilcsoport, sóalakban, például ammóniumsóként, például trietilaminnal alko­tott sójaként, vagy egy, megfelelő szerves foszforhalo-30 geniddel, például egy rövidszénláncú alkil- vagy rövid­szénláncú alkoxi-foszfor-dihalogeniddel, például metil­foszfordikloriddal, etilfoszfortribromiddal vagy metoxi­foszfordikloriddal végzett reakcióval védett karboxil­csoportot tartalmazó vegyületként is alkalmazhatunk; 35 a keletkezett acilezett származékban a védett karboxil­csoportot önmagában ismert módon, például a fentiek­ben leírtak szerint, ideértve a hidrolízist vagy alkoholí­zist is, felszabadíthatjuk. Egy acilcsoportot úgy is bevihetünk, hogy a 7-helyzetű 40 aminocsoportot egy ilidéncsoporttal szubsztituáljuk (például aldehiddel, például egy alifás, aromás vagy aralifás aldehiddel történő kezeléssel), és a kapott vegyü­letet például a fentiekben megadott módszerekkel aci­lezzük, és az acilezett terméket előnyösen semleges vagy 45 enyhén savas körülmények között hidrolizáljuk. Az acilcsoportot jelen esetben lépésenként is bevihet­jük, így például egy szabad aminocsoportot tartalmazó I általános képletű vegyületbe egy halogén-(rövidszén-50 láncú)-alkanoil-, például brómacetilcsoportot, vagy pél­dául egy szénsavdihalogeniddel, például foszgénnel törté­nő kezeléssel egy halogénkarbonil-, például klórkar­bonilcsoportot vihetünk be, és az így kapott N-halo­gén-(rövidszénláncú)-alkanoil-, illetve N-(halogénkar-55 bonil)-amino-vegyületet megfelelő reagensekkel, pél­dául bázikus vegyületekkel, például tetrazollal, tiove­gyületekkel, például 2-merkapto-l-metil-imidazollal vagy fémsókkal, például nátriumaziddal, illetve alkoho­lokkal, például rövidszénláncú alkanolokkal, például 60 terc-butanollal reagáltatva a szubsztituált N-(rövid­szénláncú)-alkanoil-, illetve N-hidroxikarbonilamino­-vegyületeket kapjuk. Mindkét reakciókomponensben a szabad funkciós csoportokat az acilezés során védhetjük, önmagukban 65 ismert módszerekkel, majd az acilezés után ugyancsak 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom