167725. lajstromszámú szabadalom • Új O-1-fenil-2-halogénviniltiofoszforsavésztereket tartalmazó kártevőirtószerek

9 167725 10 3-izopropil-4-metiltio-fenil-N-metilkarbamát 3,5-dimetil-4-metoxifenil-N-metilkarbamát 3-metoximetoxi-fenil-N-metilkarbamát 3-alliloxifenil-N-metilkarbamát 2-propargiloximetoxi-fenil-N-metilkarbamát 2-alliloxifenil-N-metilkarbamát 4-metoxikarbonilamino-3-izopropilfenil-N-metilkarba­mát 3,5-dimetil-4-metoxikarbonilamino-fenil-N-metilkar­bamát 2-Y-metiltiopropilfenil-N-metilkarbamát 3-(a-metoximetil-2-propenil)-fenil-N-metilkarbamát 2-klór-5-terc. butilfenil-N-metilkarbamát 4-(metil-propargilamino)-3,5-xilil-N-metilkarbamát 4-(metil-Y-klórallilamino)-3,5-xilil-N-metilkarbamát 4-(metil-(3-klórallilamino)-3,5-xilil-N-metilkarbamát l-(ß-etoxikarboniletil)-3-metil-5-pirazolil-N,N-dimetil­karbamát 3-metil-4-(dimetilamino-metilmerkapto-metilénimino)­fenil-N-metilkarbamát l,3-bisz(karbamoiltio)-2-(N,N-dimetilamino)-propán­hidroklorid 5,5-dihidrorezorcinol-dimetilkarbamát 2-[etil-propargilamino]-fenil-N-metilkarbamát 2-[metil-propargilamino]-fenil-N-metilkarbamát 2-[dipropargilamino]-fenil-N-metilkarbamát 4-[dipropargilamino]-3-tolil-N-metilkarbamát 4-[dipropargilamino]-3,5-xilil-N-metilkarbamát 2-[allil-izopropilamino]-fenil-N-metilkarbamát 3-[allil-izopropilamino]-fenil-N-metilkarbamát Klórozott szénhidrogének y-hexaklórciklohexán (GAMMEXANE; LINDÁN; y-HCH) l,2,4,5,6,7,8,8-oktaklór-3<x,4,7,7a'-tetrahidro-4,7-meti­lénindán (CHLORDAN) l,4,5,6,7,8,8-heptaklór-3a,4,7,7a-tetrahidro-4,7-metilén­indán (HEPTACHLOR) l,2,3,4,10,10-hexaklór-l,4,4a,5,8,8a-hexahidro-endo-l,4--exo-5,8-dimetanonaftalin(ALDRIN) l,2,3,4,10,10-hexaklór-6,7-epoxi-l,4,4a,5,6,7,8,8a-okta­hidro-exo-1,4-endo-5,8-dimetanonaftalin (DIELDRIN) l,2,3,4,10,10-hexaklór-6,7-epoxi-l,4,4<x,5,6,7,8,8a-okta­hidro-endo-endo-5,8-dimetanonaftalin (ENDRIN) Az (I) képletű vegyületeket egymagukban vagy alkal­mas vivőanyagokkal és/vagy adalékanyagokkal együtt használhatjuk fel. Az alkalmas vivőanyagok és adalék­anyagok szilárdak vagy folyékonyak és megfelelnek a kártevőirtó-szerek készítésénél szokásosanhasználtanya­goknak, így például természetes vagy regenerált anya­gok, oldószerek, diszpergálószerek, nedvesítő-, tapadás­javító-, sűrítő- és kötőanyagok és/vagy trágyázószerek lehetnek. Az (I) képletű vegyületeket felhasználás céljára poro­zószerekké, emuigálható koncentrátumokká, granulá­tumokká, diszperziókká, spray-vé, oldatokká vagy fel­iszapolt készítményekké dolgozzuk fel, amelyek az al­kalmazástechnikában általában ismertek. Megemlítjük ezenkívül az úgynevezett állatfürdetőket („cattle dips") és az úgynevezett öblítőjáratokat („spray races"), ame­lyeknél vizes készítményeket alkalmazunk. A találmány szerinti szerek előállítása önmagában is­mert módon az (I) képletű hatóanyagoknak alkalmas vivőanyagokkal, adott esetben a hatóanyagokkal szem­ben közömbös diszpergáló- vagy oldószerek adagolása 5 közben való alapos összekeverése és összeőrlése útján történik. A szerek a következő felhasználási alakokban készülnek, illetve alkalmazhatók: Szilárd készítmények: porozószerek, szórószerek, gra­látumok, beágyazott granulátu-10 mok, impregnált granulátumok és homogén granulátumok; Folyékony készítmények: a) vízben diszpergálható hatóanyagkoncentrátumok: permetezőporok (wettable 15 powder), paszták, emulziók; b) oldatok. Szilárd készítmények (porozószerek, szórószerek) elő­állításához a hatóanyagot a szilárd vivőanyagokkal összekeverjük. Vivőanyagokként például kaolin, tal-20 kum, bolusz, lösz, kréta, mészkő, mészkő-zúzalék, attapulgit, dolomit, diatomaföld, kicsapott kovasav, alkáliföldfém-szilikátok, nátrium- és káliumalumínium­szilikátok (földpát és csillám), kalcium- és magnézium­szulfát, magnéziumoxid, őrölt anyagok, műtrágyák, 25 így ammóniumszulfát, ammóniumnitrát, ammónium­foszfát, karbamid, őrölt növényi termékek, mint gabona­liszt, fakéregliszt, faliszt, dióhéjliszt, cellulózpor, nö­vényi kivonatok maradékai, aktívszén és hasonló anya­gok önmagukban vagy egymással keverve jönnek szá-30 mításba. Granulátumok nagyon egyszerű módon előállítha­tók, mégpedig úgy, hogy az (I) képletű hatóanyagokat valamely szerves oldószerben oldjuk és az ily módon kapott oldatot granulált ásványi anyagra, például atta-35 pulgitra, szilíciumdioxidra, gránikalciumra, bentonitra és hasonló anyagokra felvisszük és utána a szerves oldó­szert ismét elpárologtatjuk. Polimergranulátumokat is készíthetünk oly módon, hogy az (I) képletű hatóanyagokat polimerizálható ve-40 gyületekkel, (karbamid-formaldehid; diciándiamid-for­maldehid; meleminformaldehid és egyéb ilyen anyagok) összekeverjük, utána kíméletes polimerizálást hajtunk végre, amely a hatóanyagokat nem érinti és még a folyamat alatt elvégezzük a granulálási. Előnyösebb 45 azonban kész, porózus polimergranulátumokat (kar­bamid-formaldehid, poliakrilnitril, poliészter és hasonló anyagok), amelyek meghatározott felülettel és kedvező, előre meghatározható adszorpciós/deszorpciós arány­nyal rendelkeznek, a hatóanyaggal, például oldatai 50 alakjában (valamely alacsony forráspontú oldószerben) átitatni és utána az oldószert eltávolítani. Ilyen polimer­granulátumok 300 g/liter—600 g/liter térfogatsúlyú mikrogranulátumok alakjában porozókészülékek segít­ségével is felvihetők. A porozást nagykiterjedésű haszon-55 növénykultúráknál repülőgép segítségével is elvégezhet­jük. Granulátumokat úgy is kaphatunk, hogy a vivőanya­gokat a ható- és adalékanyagokkal összekeverjük és ezt követően aprítjuk. 60 Ezekhez a keverékekhez továbbá a hatóanyagot sta­bilizáló adalékok és/vagy nem-ionos, anionaktív és kationaktív anyagok is keverhetők, amelyek például a hatóanyagoknak a növényeken vagy a növényrészeken való tapadását javítják (tapadásfokozó- és ragasztó-65 szerek) és/vagy jobb nedvesíthetőséget (nedvesítőszerek), 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom