167709. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-metil-O-fenil-karbaminsav- észterek előállítására és e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó inszekticid szerek

3 167709 4 A találmány szerinti eljárásban felhasználható fe­nolszármazékok példáiként a 2-metil-, 2-etil-, 2-n­-propíl- és 2-izopropil-szulfoxid-, illetőleg -szulfonü­-metil-fenol említhetők. Az előállítási eljárást előnyösen erre alkalmas ol­dószerek vagy hígítószerek jelenlétében folytatjuk le. Ilyenekként gyakorlatilag* bármely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószer alkalmaz­ható; különösen alifás vagy aromás, adott esetben klórozott szénhidrogének, mint benzol, toluol, xilol, benzin, diklór-metán, kloroform, szén-tetraklorid, klór-benzol, éterek, például dietil- vagy dibutil-éter, továbbá ketonok, mint aceton, metil-etil-keton, me­til-izopropil-keton, vagy metil-izobutil-keton, vala­mint nitrilek, mint acetonitril vagy propionitril al­kalmasak erre a célra. A találmány szerinti eljárásban bázisos katalizá­torként előnyösen tercier bázisok, mint trietil-amin, dimetil-benzil-amin vagy piridin alkalmazhatók. A reakció széles hőmérsékleti határok között le­folytatható. Általában 0 °C és 100 °C, előnyösen 15 °C és 30 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk és a reakciót általában légköri nyomáson folytatjuk le. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitele so­rán a kiindulási anyagokat általában ekvivalens mennyiségekben alkalmazzuk. A reakcióelegy feldolgozása a szokásos módon, szűrés, szárítás és átkristályosítás útján történik. A találmány szerinti eljárás termékeit általában kristályos vegyületek alakjában kapjuk; e vegyüle­teket e leírásban olvadáspontjukkal jellemezzük. Amint ezt már említettük, a találmány szerinti el­járással előállítható és a találmány szerinti inszekti­cid készítményekben hatóanyagként alkalmazott N­-metil-O-fenil-karbaminsav-észterek a növények kár­tevőivel szembeni kiváló inszekticid hatásukkal tűn­nek ki. Emellett fitotoxikusságuk csekély, inszekti­cid hatásuk pedig mind a szívó, mind pedig a faló rovarokkal szemben jól érvényesül. A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a levél­tetvek (Aphidae), így a zöld őszibarackfalevéltetű (Myzus persicae), a fekete bablevéltetű (Doralis fa­bae), a zablevéltetű (Rhopalosiphum padi), a bor­sólevéltetű (Macrosiphum pisi) és a burgonyalevél­tetű (Macrosiphum solanif olii), továbbá a ribizlile­véltetű (Cryptomyzus korshelti), a lisztes almale­véltetű (Sappaphis mali), a lisztes szilvalevéltetű (Hyalopterus arundinis) és a fekete cseresznyelevél­tetű (Myzus cerasi), valamint a pajzstetvek (Cocci­na), például a borostyánpajzstetű (Aspidiotus hede­rae) és a kehelypajzstetű (Lecanium Hesperidum), valamint a Pseudococcus maritimus, a hólyagos lá­búak (Thysanoptera), így a Hercinothrips femoralis és a poloskák, például a répapoloska (Piesma quad­rata), gyapotpoloska (Dysdercus intermedius), agyi poloska (Cimex lectularius), rablópoloska (Rhodnius prolixus) és a Triatoma infestans, továbbá a kabó­cák, így az Euscelis bilobatus és a Nephotettix bi­punctatus. A faló rovarokhoz tartoznak a lepkehernyók (Le­pidoptera), így a káposztamoly (Plutella maculipen­nis), a gyapjaslepke (Lymantria dispar), az arany­farú szövő (Euproctis schrysorrhoea) és a gyűrűs szövőpille (Malacösma neustria), továbbá a káposz­tabagolylepke (Maniestra brassicae) és a vetési ba­golylepke (Agrotis segetum), a nagy káposztalepke (Pieris brassicae), a kis téli araszoló (Cheimatobia brumata), a tölgyszövő (Tortrix viridana), a sereg­lény (Laphygma frugiperda) és az egyiptomi gya-5 potféreg (Prodenia litura), továbbá a pókhálós alma­moly (Hyponomeuta padella), a lisztmoly (Ephestia kühniella) és a nagy viaszmoly (Galleria mellonel­la). A maró rovarokhoz tartoznak továbbá a bogarak 10 (Coleaptera) például a gabonazsizsik (Sitophilus granarius = Calandra granaria), a burgonyabogár (Leptinntarsa decemlineata), a sóskabogár (Gast­rophysa viridula), a tormalevélbogár (Phaedon cochleariae), a repcefénybogár (Meligethes aeneus), 15 a málnalevélbogár (Byturus tomentosus), a bablevél­bogár (Bruchidius = Acanthoscelides obtectus), a szalonnabogár (Dermestes frischi), a Trogoderma granarium, a vörösbarna rizslisztbogár (Tribolium castaneum), a kukoricabogár (Calandra vagy Sitophi-20 lus zeamais), a kenyérbogár Stegobium paniceum), a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) és a ga­bonabogár (Oryzaephilus surinamensis), valamint a talajban élő fajták, például a drótférgek (Agriotes spec.) és a cserebogárpajorok (Melolontha melo-25 lontha), a csótányok, így a német csótány (Blattella germanica), az amerikai csótány (Periplaneta ameri­cana), a madeirái csótány (Laucophaea vagy Rhypa­robia maderae), a konyhai csótány (Blattá orientá­lis), az óriáscsótány (Blaberus giganteus) és a fekete 30 óráiscsótány (Blaberus fuscus), valamint a Hen­sochoutendenia flexivitta, továbbá az egyenesszár­nyúak (Orthoptera), például a házitücsök (Acheta domesticus), a termeszek, így a földitermesz (Reti­culitermes flavipes) és a hártyásszárnyúak (Hyme-35 noptera), így a hangyák, például a fekete fahangya (Lasius niger). A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos ké­szítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziók­ká, szuszpenzíókká, pasztákká, porokká és szem-40 csekké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanya­gokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív 45 szereket, tehát emulgálószereket és/vagy diszpergá­lószereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozó­anyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, így xilolt, toluolt, ben-50 zolt, továbbá alkilnaftalineket, klórozott aromás ve­gyületeket, vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így klórbenzolt, klóretilént vagy metilén-kloridot, alifás szénhidrogéneket, így ciklohexánt vagy paraf­finokat, így kőolaj frakciókat, alkoholokat, így buta-55 nolt vagy glikolt, valamint ezeknek étereit és észte­reit, ketonokat, így acetont, metiletilketont, metil­izobutilketont vagy ciklohexanont, erősen poláris ol­dószereket, így dimetilformamidot, dimetilszulfoxi­dot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű 60 vivő- vagy hordozóanyagokon olyan folyadékok ér­tendők, amelyek normális hőmérsékleten és légköri nyomáson gázhalmazállapotúak, így areoszól-hajtó­gázok, például halogénszénhidrogének, így freon; szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, 65 így kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, Attapul-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom