167692. lajstromszámú szabadalom • Termovillamos áramforrás

3 167692 4 körülvevő folyadékkal telt kazán, a kazánhoz csatla­kozó radiátorok, valamint az égőtérbe nyúló égőfej és a füstgázelvezető kémény. A környezetfűtés telje­sítményének csökkenthetősége (pl. nyári üzem) szempontjából előnyös kivitelnél egy kazán helyett több különálló kazán van a berendezésben, amelyek egyike csak az elemeken átjutó hőmennyiséget hasz­nosítja külön radiátorrendszerrel, a másik (vagy többi) a tűztér egyéb hulladékhőit hasznosítja. To­vábbi előnyös kivitelnél a kazán(ok) körülfogja(k) a teljes magashőmérsékletű égésteret, ami által a készülék tűz- és balesetbiztonságát növeli meg. Hatásfok szempontjából — különösen nagyobb teljesítményű (> 200 W) generátorok esetében — előnyös megoldás mind a távozó füstgázok, mind a kazán és radiátoraiban keringő folyadék hőtartal­mának felhasználása az égéshez szükséges levegő előmelegítésére, ennek érdekében a kémény, a kazán és a radiátorok, vagy azok részei önmagában ismert hőcserélőkként vannak kialakítva. A hőcserélő egyik csatornarendszerén a meleg közeg, másik csatorna­rendszerén az égőtérbe áramló levegő halad keresz­tül. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismer­tetjük, ahol: az 1. ábra a találmány szerinti termovillamos áramforrás példakénti kiviteli alakjának a 2. ábra l-l vonala mentén vett metszete, a 2. ábra az 1. ábrának megfelelő hosszmetszet. Az 1 termovillamos elemek egy áramforráson be­lül sem szükségszerűen egyformák, anyaguk, mére­tük is lehet eltérő. Két száruk n ill. p típusú félve­zető termovillamos félvezető ötvözetből készül, de lehet különböző hőmérsékleteken optimális műkö­désű termovillamos anyagokból összeépített is. A különböző típusú szárakat az ún. „híd" köti össze a meleg oldalon, amely vagy az égőteret határoló jó hővezető anyaggal áll szoros hőkontaktusban, vagy közvetlenül az égőtér falát képezi, vagy e két eset kombinációja. Az elemek hidegoldalaira egy-egy célszerűen réz 2 hővezetőoszlop van forrasztva. A hövezetőoszlopok 3 rugalmas tömítő és szigetelő csatlakozáson át nyúl­nak a célszerűen gyűrű alakú 4 kazán folyadékteré­be. A 2 hővezetőoszlopok folyadékban nyúló része vékony lakkréteggel van villamosan szigetelve. A 2 hővezetőoszlopok közé forrasztott 5 vezeté­kek teremtik meg az elemek szükséges elektromos kapcsolatát. A 4 kazán belső fala és az 1 elemek hidjai által körülzárt 7 égőtér közötti szabad teret 6 hőszigetelő anyag, például kvarcgyapot tölti ki. A 7 égőtérbe nyúlik be az égőrendszer, amelyet pl. propán-bután tüzelés esetén a 8 fúvóka, vagy fúvó­kák, 9 konfúzor-diffúzor rendszer és perforált 10 égőfej alkot. A 4 kazánt az 1 elemek megkerülésé­vel érkező hőáramlástól való mentesítés végett 11, 12 hőszigetelő idomok védik: 11 idom célszerűen egyben a 9 konfúzor-diffúzor rendszer és 10 égőfej­rögzítését is biztosítja: 12 idom pedig a gyújtás és égésbiztosítás önmagában ismert szikragyújtóját, gyújtólángját, ill. termoelemét is rögzítheti. 12 idom a 13 kéményhez csatlakozik, amelynek magas hő­mérsékletű részét szükség esetén erre alkalmas for­májával maga a 4 kazán-, vagy 14 pótkazánrendszer övezi. A 4 kazán külső fala lehet nagy hőleadó fe­letű, vagyis a kazán közvetlenül csatlakozik a radiá­torhoz, vagy 15 csatlakozásából a szükséges csőve­zetéken jut a meleg folyadék az önmagukban ismert radiátorokhoz (pl. a kereskedelemben Radal néven ismert típushoz), 16 csatlakozásán pedig a radiáto­rokban lehűlt folyadék folyik vissza. A vezeték­rendszer legmagasabb pontján tágulási tartály van elhelyezve. 14 pótkazán csatlakozása a radiátorhoz ugyanígy történik. A találmány szerinti termovillamos áramforrás az alábbiak szerint működik. A gázkészülékeknél szokásos begyújtási folyamat (gyújtólángbegyújtás, főcsapnyitás) után az üzem­anyag 8 fúvókából jut a 9 konfúzor-diffúzor rend­szerbe, ahol az égéshez szükséges levegővel kevere­dik, majd 10 perforált égőfej nyílásain kiáramolva elég és lángja a 7 égőtér falát képező, vagy az ah­hoz szoruló 1 termovillamos elemek „hídjait" izzít­ja. Az égőtér maximális hőmérsékletét biztosítja az elemek között elhelyezett 6 hőszigetelés, így az égő­térből a hő egyrészt az elemeken át, másrészt a füst­gázzal távozik. A nagy hőellenállású 1 termovilla­mos elemeken átvezetett hő az elemek hidegoldalá­ról gyakorlatilag akadálytalanul jut a jó hővezetőből készült 2 hővezető oszlopon át a 4 kazánhoz, ahol a hőt a folyadéknak adja át. Mivel a hőáram útjában az 1 termovillamos elemek jelentik a döntő ellen­állást, a hőmérsékletesés gyakorlatilag az 1 eleme­ken jön létre, amelyek hidegoldalai között ennek ha­tására a /\T-vel arányos U feszültség jelentkezik. Az 5 vezetékekkel a termikusan párhuzamos kötésű elemek elektromosan sorba vannak kötve, így n szá­mú elem alkalmazásával a berendezés kapcsain nU feszültség jelenik meg. A 4 kazánba folyamatosan bevezetett hőmennyiség a folyadékot felmelegíti, a meleg folyadék fajsúlycsökkenése következtében fel­felé és 15 csatlakozáson át a fütendő térben elhelye­zett radiátorba áramlik, ahol hőtartalmát leadja a környezetnek, ő maga lehűl, fajsúlya megnő, a ra­diátorban lefelé áramlik és 16 csatlakozáson át visz­szajut a kazánba. Üzembehelyezés után rövid idő múlva beáll a di­namikus egyensúly, amelynél a rendszer egyes pont­jait stabil hőmérsékleti értékek jellemzik. A fűtőteljesítmény fokozható a 13 kémény köré épített 14 pótkazán elhelyezésével, ahol a kazán fo­lyadéktartalma a füstgázokkal távozó hőmennyiség terhére melegszik, és a 4 kazánhoz hasonlóan ez a hőmennyiség is felhasználható fűtésre. Célszerűen a 13 kémény és a 14 kazán hőálló anyagból készül, így a kazánfolyadék leeresztése révén, pl. nyáron, a pótfűtés kikapcsolható. A 4 kazán fűtőköre ily mó­don nem kapcsolható ki, mert az a generátor műkö­dését is megakadályozná, ezért célszerű a radiátoro­kat flexibilisen kötni és nyáron szabadban elhelyez­ni, vagy fix szereléssel egy szabadba elhelyezett ra­diátorra átkapcsolni. A kazán tölthető vízzel, vagy szükség esetén fagyálló hűtőkeverékkel. Mint látható, áz elemek felfogása egyszerű, kü­lönleges anyagokat nem igényel, az elektromos szi­getelés biztosítása mellett a hőáram útjában nincs számottevő járulékos hőellenállás, így az elemek op­timális működése biztosítható. A termovillamos ener­giaátalakítás természetéből adódó nagy hulladékhő­arány biztonságos felhasználása fűtési célokra az 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom