167690. lajstromszámú szabadalom • Csatlakozó szerkezet villamos hálózathoz, előnyösen áramsínrendszereknél alkalmazott szakaszoló jellegű berendezésekhez

3 167690 4 nyomórugó spirálrugó, mely T-alakú — egymáshoz tükörszimmetrikusan illesztett — rugóvezetőlapok hosszanti szárai által alkotott oszlopon van elrendezve, a rugóvezetőlapok T-alakjainak keresztszárai a tükörszimmetriatengellyel párhuzamos irányításúak, a hosszanti szárak az egyik, illetve a másik érintkezőlapban — átmenő fészkekben — vannak elrendezve és az érintkezőlaphoz rögzítve, a spirálrugó két vége pedig a megfelelő rugóvezető lap (ok) keresztszáráéra támaszkodik. Találmányunkat részletesebben előnyös kiviteli példák kapcsán magyarázzuk. A 4. ábra mutatja a T-alakú 1 rugóvezetőlapot. Ennek van 2 keresztszára és hosszanti 4 szára. A hosszanti 4 szárban van, annak szabad vége környezetében, a 4 szár hossztengelye mentén több egyező méretű 3 furat egymást követően kialakítva. Alkalmazható átmérőben két érték között sorrendben váltakozó furatsereg is, vagy furatok helyett ovális nyílás (ok). Az 5. ábra mutatja az 5 érintkezőlapot, melynek lapos idomszelvényét egyenes 6 középrész és annak 10 tengelyével hegyes szöget bezáróan a tengelytől egyező irányban eltérő tengelyű oldalrészek képezik. Az egyik oldalrészben van kialakítva a 9 érintkezőcsúcs, a másik oldalrészben van kialakítva a 8 érintkezőcsúcs. Az egyenes 6 középrészben az 5 érintkezőlap egyik oldalfalában van kialakítva a 10 hossztengelyre merőleges lapos 7 csúszópálya. Ha két darab 5 érintkezőlapot úgy illesztünk egymáshoz, hogy a lapos 7 csúszópályák egymásfelé néznek, közös pályát alkotnak, kapjuk a 6. ábrán mutatott első érintkezőt, ha pedig úgy illesztjük egymáshoz, hogy a 7 csúszópályát nem tartalmazó oldalak néznek egymás felé, kapjuk a 7. ábrán mutatott második érintkezőt. A lapos 7 csúszópályákban — a pálya hossztengelyét magában foglaló síkra merőlegesen — legalább egy-egy csap van elrendezve, melynek átmérője az 1 rugóvezetőlapokban kialakított 3 furatok átmérőjéhez illeszkedik. A 8. ábrán látható a szerkezet összeállításának módja. Nem ábrázoltuk a teljes szerkezetet össszefogó külső záróborítást, melynél fogva a szerkezetet helytállóan felfüggesztjük, mert ez a működés megértéséhez nem szükséges és átlagos szakismerettel megtervezhető, ábrázolása pedig bonyolítaná a képet és nehezítené a lényeg kimutatását. Az ábrán a felül mutatott első érintkező és az alul mutatott második érintkező közrefogják a 11 áramsínt és a késes 14 érintkezőt, melynek késalakú 13 végén csúszik fel az 5 érintkezőlap első oldalrészének 9 érintkezőcsúcsa. A második érintkező 7 csúszópályájában van ágyazva és a 3 furat egyike révén csapon rögzítve az egyik 1 rugóvezetőlap, melynek 2 keresztszára az első érintkező 5 érintkezőlapjának 16 fészkébe nyúlik be. A 3 furatok közül azt választjuk, mely az érintkezők tényleges vastagsága mellett szimmetrikus elrendezést biztosít. A 7. ábra alapján elképzelhető, hogy a 8. ábrán látható alsó 5 érintkezőlapnak az ábrasík túloldalán támaszkodik neki a második érintkezőhöz tartozó másik 5 érintkezőlap, melynél szintén a külső oldalfalban van ágyazva egy 1 rugóvezetőlap. Az első érintkezőnél viszont — a 6. ábrán mutatott módon — a 7 csúszópályák egymás felé néznek, közös pályát alkotnak, melyet a 8. ábrán szaggatott vonallal érzékeltettük. Ugyancsak szaggatott vonallal érzékeltettük annak az 1 rugóvezetőlapnak a közös pályába való ágyazását és 3 furata révén való rögzítését, melynek 2 keresztszára viszont a második érintkező 5 érintkezőlapjában kialakított 16 fészekbe nyúlik be. Az első érintkező közös pályájához erősített 1 rugóvezetőlap és a második érintkező egy-egy csúszópályájához erősített 1 rugóvezetőlapok irányítása tehát egymáshoz képest tükörszimmetrikusak és a 2 keresztszárak alkotják az 1 rugóvezetőlapnak a tükörszimmetriatengelyhez viszonyítva legtávolabbi részét. A hoszszanti 4 szárak viszont úgy elrendezettek, hogy egymással párhuzamosak és a második érintkezőhöz erősített 1 rugóvezetőlap hosszanti 4 szárai közrefogják az első érintkezőhöz erősített 1 sugárvezetőlap hosszanti 4 szárát, miáltal a három darab 1 rugóvezetőlap hosszanti 4 szárai közös oszlopot alkotnak. Erre a közös oszlopra van ágyazva a 12 spirálrugó, melynek két vége a megfelelő 1 rugóvezetőlapok 2 keresztszárainak támoszkodik. Nyilvánvaló, hogy a nyomórugó arra törekszik, hogy a szembenfekvő 2 keresztszárakat távolítsa egymástól. Ez azonban azt jelenti, hogy a hosszanti 4 szárak a szembenfekvő érintkezőlapokat megfelelően egymáshoz közelíteni igyekeznek, mintha azokat húzórugó feszítené egymáshoz. Ez addig lehetséges, amíg a 2 keresztszárak fel nem fekszenek az 5 érintkezőlapokban kialakított 16 fészkekben, ami a közelítés véghelyzete és ezért úgy választandó meg, hogy a 8, ill. 9 érintkező csúcsok közötti távolság már kisebb legyen, mint a lehetséges legkisebb áramsín, illetve érintkező vastagsága. Ha a 11 áramsínt, illetve a késes 14 érintkezőt a 8, illetve 9 érintkezőcsúcsok közé toljuk, akkor a hosszanti 4 száraiknál befogott 1 rugóvezetőlapok követik az egymástól távolodó érintkezők útját, ennek folytán viszont a 2 keresztszárak közelednek egymáshoz és összeszorítják a 12 spirálrugót. Az így kialakult rugónyomás biztosítja normál üzemi állapotban a megfelelő érintkezőnyomást (névleges áramerősségnél az elektrodinamikus összehúzó erő még ehhez képest elhanyagolható). Az áramerősség növekedésével mind nagyobb mértékű járulékos szorítóerő keletkezik. Ha a 11 áramsínt és/vagy a késes 14 érintkezőt kihúzzuk az érintkezők közül, a 12 spirálrugó ismét szétfeszíti a 2 keresztszárakat, vagyis ismét egymáshoz közelíti az érintkezőket. (Természetesen ez a kihúzási folyamat a szerkezet össze-, illetve szétszerelésekor áll fenn, üzemi viszonyok között a 11 áramsín állandóan be van iktatva és a szakaszoló jellegű művelet során a csatlakozó szerkezetet mozgatjuk, minek folytán az rácsúszik a késes 14 érintkezőre, vagy lecsúszik arról). A fentiekben a legkisebb áramerősségeknél használható legegyszerűbb kivitelt mutattuk. Ez módosítható úgy is, hogy a közös pályában nem egy 1 rugóvezetőlapot ágyazunk, hanem kettőt és mindegyik az első érintkező egy-egy 5 érintkezőlapjához van erősítve. Nagyobb áramerősségeknél a 9—15. ábrák szerinti kivitel alkalmazható. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2