167687. lajstromszámú szabadalom • Eljárás feszültségi állapot értékelésére alkalmas rideg-bevonatok repedésképének, (főfeszültségi trajektóriáinak) láthatóvá és fényképezhetővé tételére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. X. 2. (VA—1412) Módosítási elsőbbsége: 1974. II. 20. (1. és 2. igénypont) Közzététel napja: 1975. VI. 28. Megjelent: 1976. XII. 31. 167687 Nemzetközi osztályozás: G 01 m 21/16 Kerényi Gyula oki. gépészmérnök, Budapest Eljárás feszültségi állapot értékelésére alkalmas ridegbevonatok repedésképének (főfeszültségi trajektóriáinak) láthatóvá és fényképezhetővé tételére A találmány tárgya eljárás feszültségi állapot értékelésére alkalmas fenyőgyanta és/vagy műgyanta alapanyagú rideg-bevonatok repedésképének (főfeszültségi trajektóriáinak) láthatóvá és fényképezhetővé tételére. 5 Ismeretes, hogy acélból, színesfémből, betonból, sőt fából készült bonyolult alakú alkatrészek, tartók, tartályok felületein a főfeszültségek irányának és esetenként nagyságának meghatározására sokféle, általában fenyőgyanta (kolofónium) és műgyanta 10 alapanyagú repedőbevonatot használnak. (Thamm— Ludvig—Huszár—Szántó: A szilárdságtan kísérleti módszerei [Műszaki Könyvkiadó 1968]. 4. fejezet: Feszültségvizsgálat repedő lakk bevonattal és Természet világa 1970. 10. szám 463—469. oldal: Ben- 15 kő Imre: Egy új módszer, nyúlásmérés repedő, rideg bevonattal). A repedőbevonatok igen nagy jelentőségűek a nyúlásmérő bélyegekkel és rozettákkal történő szilárdságvizsgálatok előkészítésénél. A repedőbevona- 20 tokkal ugyanis igen pontosan mesgállapítható a főnyúlások iránya és a feszültségek nagyságrendje is behatárolható. így a nyúlásmérő bélyegekkel és rozettákkal végzendő meghatározás a főfeszültségek irányáról és nagyságrendjéről kapott tájékoztatás 25 után lényegesen egyszerűbbé és pontosabbá válik. A repedőbevonatos feszültség- illetve nyúlásvizsgáló eljárás gyakorlati alkalmazásának azonban lényeges akadálya, hogy a felületre mintegy 0,1 mm vastagságban felvitt bevonaton a nyúlás hatására ke- 30 letkezett főfeszültségi trajektóriák hálózatának repedései mikron nagyságrendűek. (3—6 mikron méretűek), ezért a bevonaton létrejött repedésképet sem szabad szemmel, sem fényképezéssel nem lehet megfelelően kiértékelni. A felszínen esak néhány mikron szélességű, a bevonat belseje felé V alakban szűkülő repedésekbe nem lehet az indikáláshoz elegendő mennyiségű festéket bejuttatni. Ezért a trajektóriahálózat néhány repedésvonalát igen fáradságos munkával, nagyítóval és kis beesési szögű fény segítségével; kézzel, ecsettel, fehér temperával húzzák ki. Ez az eljárás nehézkessége mellett pontatlan és kvantitatív értékelésre nem alkalmas. A repedőbevonaton létrejött repedésképet más eljárás szerint oly módon teszik láthatóvá, hogy a felületre elektrosztatikusán feltöltött fehér port visznek fel, vagy a felületet elektrolittal kezelik. Ennek az úgynevezett statiflux eljárásnak az a hátránya, hogy csak száraz időben és huzatmentes zárt térben használható. Az előhívott repedésképet erősebb légáramlat, kéz vagy ruha érintése használhatatlanná teszi. A találmány célja, hogy eljárást biztosítson repedőbevonatokon létrejött repedéskép kiértékelhetővé és fényképezhetővé tételére a fenti hátrányok kiküszöbölése mellett. Meglepő módon azt találtuk, hogy igen jól látható, pontosan értékelhető és jól fényképezhető repedéseket állíthatunk elő, ha próbatestek felületére felvitt fenyőgyanta vagy műgyanta alapanyagú rideg-167687 1
