167686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyantával bevont homokból készült öntődei héjformák és héjmagok technológiai paramétereinek meghatározására

5 16ÍS86 6 máira helyezzük, majd a 3 kemencét jobboldali végállásba hozzuk. Ütközést követően a hidraulikus erőátvívőrendszerrel az 5 hajtókereket állandó sebességgel forgatjuk, amíg a 6 mérőóra a 7 kvarcprizma nyomása 5 hatására az 1 próbatest törését jelzi. Amennyiben nem a törést előidéző nyomásérték meghatározása a vizsgálat célja, úgy a megadott nyomásérték beállítását követően mérjük a próba töréséig eltelt időt. Ebben az esetben az 1 próbatest 10 méreteit a magszekrény üregeibe helyezett betétek változtatásával, illetve a próbatest közepén különböző mélységű 2 mm szélességű bemetszések elhelyezésével módosítjuk. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával a 15 technológiai paramétereket méghatározó különböző vizsgálatok végezhetők el: a) Az öntési hősokk hatása A vizsgálat célja a próbatestek töréséhez szüksé- 20 ges nyomásértékek növekvő kemencehőmérsékleteken történő meghatározása. A vizsgálat során lényeges, hogy azonos tömörségű és sütési állapotú próbák álljanak rendelkezésre a különböző héjhomokféleségekből, mivel 25 csupán ilyen módon van lehetőség a különböző héjhomokok összehasonlítására. A kismértékben átsütött próbák kevésbé, vagy nem repednek meg, míg az erőteljesen átsütött próbák igen könnyen repednek nagyobb hőmérséklet Jiatására, és törésüket a 30 valódinál kisebb nyomásércek fogja jelezni. A megfelelően előkészített próbatestek törését okozó nyomásértékek a hőmérséklet függvényében való ábrázolásával olyan másodfokú görbesereget 35 kapunk, amelynek az egyes görbékhez tartozó pontjai adott hőmérsékleten a töréshez szükséges nyomásértékeket jelzik. Az a héjhomok, amely adott hőmérsékleten nagyobb törési nyomásértékkel, illetve nagyobb hőmérsékleten nagyobb nyomásérték- *Q kel rendelkezik, repedésre kevésbé érzékeny. c) A tömörség hatása A különböző gyártási eljárásokkal készített héjformák és héjmagok térfogatsúlya a gyártás módja- 4

<tól függően változó. Ezen belül is egy bizonyos technológiával előállított termékek minősége is változik, amennyiben a formák vagy magok tömörsége eltérő. Az egyes héjhomokok különbözőképpen tömöríthetők, amelynek hatása a repedésérzékenység váltó- ,-„ zásában jelenik meg. Amennyiben a héjhomokot a forró szerszámra, illetve szerszámba lövéssel juttatják, a lövőnyomás növelése nem jelenti adott héjhomok esetén a helyes megoldást jobb minőségű formák, illetve magok elérésére. A töréshez szükséges „ nyomásérték növekvő hőmérsékleteken a tömörítés függvényében való meghatározása a megfelelő gyártási technológia kialakítását segíti elő. c). Sütési hőmérséklet és sütési idő hatása Az előző vizsgálatok ismertetése alapján következik, hogy az eljárás az adott héjhomok megfelelő sütési idejének és sütési hőmérsékletének meghatározására a töréshez szükséges nyomásértékek növekvő hőmérsékleten való meghatározása segítségével alkalmas. d) A szilárdságcsökkenés mértéke a hőmérséklet függvényében. A héjformák és héjmagok öntés során fellépő szilárdságcsökkenésének mértéke, a méretpontos öntvénygyártást erőteljesen befolyásolja. Amennyiben növekvő hőmérsékleti értékeken meghatározott nyomásértékeket állítunk be és mérjük a beállított nyomásértékek csökkenésének kezdetét, összefüggést határozunk meg a szilárdságcsökkenés mértékével kapcsolatban: nagyobb időtartam nagy hőmérsékletre kevésbé érzékeny héjhomokot jelent. e) A héjformák és héjmagok falvastagságának, illetve meghatározott falvastagság esetén a szükséges héjhomok minőségének megválasztása. Növekvő kemencehőmérsékleten az öntendő ötvözet kristályosodási nyomásának megfelelő nyomásértékekkel terheljük a próbatestet vastagságának, illetve bemetszési mélységének változtatása függvényében és mérjük a falvastagság, illetve a bemetszési mélység függvényében a törésig eltelt időt. Ennek, az öntvény dermedési idejének alapján való értékelése, a felhasználhatóság egyik meghatározója. A vizsgálat az eljárás elvi leírásában ismertetett módon történik. A vizsgálati eredmények értékelésével különböző tömegű, öntési hőmérsékletű és alakú héjformák és magok minimális falvastagsága, illetve adott falvastagság esetén a szükséges héjhomok minősége határozható meg. Az eljárás az ismertetett vizsgálatokon túl az alapanyagot jellemző tulajdonságaiból, mennyiségéből, a gyártási technológiai sajátosságaiból adódó hatások vizsgálatára is alkalmas. Szabadalmi igénypont: Eljárás műgyantával bevont homokból készült öntödei héjformák és héjmagok technológiai paramétereinek meghatározására, azzal jellemezve, hogy a vizsgálandó, műgyantával bevont homokból kialakított próbatestet min. 100 °C/sec sebességgel 500— 1500 °C-ra hevítjük, majd a próbatestet folyamatosan törésig terhelve mérjük a törést okozó hajlító erőt, és/vagy a dermedő ötvözet kristályosodási nyomásának megfelelő hajlítóigénybevétellel terheljük a próbatestet, és mérjük a törésig eltelt időt, végül a mérési adatok segítségével felvett görbesereg értékelésével meghatározzuk a héj formák és héjmagok technológiai paramétereit. 3 db rajz, 4 db ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 76.3153.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 3