167682. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-acilamini-benzilaminok előállítására

3 167682 4 A következő példák szemléltetik a találmány sze­rinti eljárást. 1. példa 5 2-Benzoilamino-6-klór-N-metil-N-morfolinokar­bonilmetil-benzilamin 0,42 g (0,001 mól) 2-benzoilamino-6-klór-N-mor- 10 folinokarbonilmetil-benzilamin-hidrokloridot és 0,11 g (0,002 mól) káliumhidroxidot feloldunk 20 ml ace­tonban, és szobahőmérsékleten hozzáadunk 0,28 g (0,002 mól) metiljodidot. A reakciókeveréket 15 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd a 15 kivált sót leszívatjuk, és acetonnal mossuk. Az ace­tonos oldatot bepároljuk, a bepárlási maradékot etilacetátban feloldjuk, vízzel mossuk, magnézium­szulfáton szárítjuk, és vákuumban bepároljuk. A maradékot éterből kristályosítva 0,25 g (62,2%) 2- 20 -benzoilamino-6-klór-N-metil-N-morfolinokarbo­nilmetil-benzilamint kapunk. Olvadáspontja 122,5— 123 C°. 25 2. példa 2-Benzoilamino-6-klór-N-izopropil-N-morfolino­karbonilmetil-benzilamin 30 Készül az 1. példával analóg módon 2-benzoil­amino-6-klór-N-morfolinokarbonilmetil-benzilamin­-hidrokloridból, izopropiljodidból és káliumhidroxid­ból. Olvadáspontja 125—127 C. 35 3. példa 2-Benzoilamino-4-klór-N-metil-N-izopropilamino­karbonilmetil-benzilamin 40 Készül az 1. példával analóg módon 2-benzoilami­no-4-klór-N-izopropilaminokarbonilmetil-benzil­amínból, metiljodidból és káliumhidroxidból. A hid­roklorid olvadáspontja bomlás közben: 189—193 C°. 45 4. példa 2-Benzoilamino-6-klór-N-metil-N-morfolinokarbo- 50 nilmetil-benzilamin 2,12 g (0,0055 mól) 2-benzoilamino-6-klór-N-mor­folinokarbonilmetil-benzilamint (op. 161—163 C°), 5 ml (0,012 mól) 98%-os hangyasavat és 0,55 ml 55 (0,0055 mól) 30%-os vizes formaldehid-oldatot 6 óra hosszat gőzfürdőn melegítünk. Ezután a reakcióke­veréket vákuumban bepároljuk, a száraz maradékot vízben feloldjuk, és ismét bepároljuk. A száraz ma­radékot ismét vízben feloldjuk, és 2 n ammóniaol- 60 dattal a pH értékét 9-re állítjuk, és a kivált olajat etilacetáttal extraháljuk. A szerves kivonatot vízzel mossuk, magnéziumszulfáton szárítjuk és vákuum­ban bepároljuk. A maradékot éterből kristályosítjuk, leszívatjuk és éterrel mossuk. 1,50 g (67%) cím sze- 65 rinti vegyületet kapunk. Olvadáspontja 122,5— 123 C°. 5. példa 2-Benzoilamino-6-klór-N-metil-N- morf olinok ar­bonilmetil-benzilamin 1,25 g (0,0032 mól) 2-benzoilamino-6-klór-N-mor­folinokarbonilmetil-benzilamint (op. 161—163 C°) és 0,6 g (0,00322 mól) p-toluolszulfonsay-metilész­tert 30 ml metanolban 6 óra hosszat visszafolyatás közben forralunk. A metanolt vákuumban elpárolog­tatjuk, és a maradékot etilacetátban feloldjuk, majd a kapott oldatot vízzel és 2 n ammónia-oldattal mossuk. A magnéziumszulfáton szárított oldatot vá­kuumban bepároljuk. A kapott száraz maradékot kovasavgél oszlopon etilacetáttal kromatografálva tisztítjuk. A terméket tartalmazó frakciókat vákuum­ban bepároljuk, és a kapott olajat éterből kristályo­sítjuk. 0,42 g (31%) cím szerinti vegyületet kapunk. Olvadáspontja 122,5—123 e°. 6. példa 2-Benzoilamino-6-bróm-N-metil-N-morfolinokar­bonilmetil-benzilamin Készül a 4. példával analóg módon 2-benzoilami­no-6-bróm-N-morfolinokarbonilmetil-benzilamin­ból és formaldehid és hangyasav elegyéből. Olva­dáspontja 159—161 C°. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az I általános képletű 2-acilamino-ben­zilaminok és fiziológiailag elviselhető savaddiciós sóik előállítására — ebben a képletben Hal klór- vagy brómatomot. Rí 1—3 szénatomos alkilcsoportot és R.2 morfolino- vagy izopropilamino-csoportot jelent — azzal jellemezve, hogy egy II általános képletű vegyületet — ebben a képletben R2 és Hal a fenti jelentésűek —/adott esetben egy bázis jelenlétében alkilezünk, és kívánt esetben a terméket fiziológiai­lag elviselhető savaddiciós sójává átalakítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az alkilezést egy IIÍ általános képletű vegyülettel végezzük — ebben a képletben Rí a fenti jelentésű, és X klór-, bróm­vagy jódatomot vagy —O—SO2R3 általános képle­tű csoportot jelent, ahol R3 célszerűen metil- vagy 4-metilfenil-csoportot képvisel. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja azzal jellemezve, hogy a reakciót oldószerben, és 0 C° és az alkalmazott oldószer for­ráspontja közötti hőmérsékleten végezzük. 4. Az 1., 2. és 3. igénypontok bármelyike szerinti 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom