167670. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és üzemeljárás a víz keménységének ellenőrzésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. V, 18. (SO-1077) Közzététel napja: 1975- W- 28 ­Megjelent: 1977. VIII. 31. 167670 Nemzetközi osztályozás: G 01 n 33/18 G 01 n 21/00 Szó'lló's Tamás, oki. villamosmérnök, Szolomajer Gaborné, vegyipari szakmunkás, Budapest Berendezés és üzemeljárás a víz keménységének ellenőrzésére 1 A találmány tárgya berendezés és üzemeljá­rás a vizben oldott sók által okozott vizke­ménység. ellenőrzésére. A viz keménységét a benne oldott kalcium-és magnézium-sók idézik elő. A vizben levő io­nok igen sok helyen okoznak üzemeltetési nehéz­ségeket, igy pl. az energiaiparban a vizkőkép­zéssel, az élelmiszer-, a textil- és a vegyi­parban a termékek szennyezésével. Ezért a vi­zet a felhasználás előtt sok esetben tisztíta­ni kell. A vizben oldott, a keménységet okozó sók eltávolítására régebben a csapadékos vízlágyí­tó eljárásokat, mint pl. a foszfátozást, a for­ralást stb. alkalmazták, mig ujabban főként az ioncserés vizlágyitás kerül alkalmazásra. A tisztított vizben visszamaradó ionok az un. maradó keménységet okozzák, amelynek mennyisé­ge a tisztított viz fontos minőségi jellemzője. A tisztított vizben nyomokban jelenlevő kalcium és magnézium ionok mennyiségi meghatá­rozására a különféle manuális kémiai elemzése­ket alkalmazzák. Ilyen a térfogatos analízis eriokrom-fekete T indikátorral. Ezeknek az ana­analiziseknek az önműködő elvégzésére automa­tikus titrátorokat, automatikus kémiai anali­zátorokat alkalmaznak, amelyek azonban bonyo­lult és drága célmüszerek; ezért az iparban való folyamatos ellenőrzéshez ezeket csak el­vétve alkalmazzák. Ugyanezek vonatkoznak a leg­utóbbi időben kifejlesztésre került u.n. ion­szelektiv elektródos, vagyis potenciál mérésen alapuló vizkeménység meghatározására is. /MSZ.52O0/ A legkisebb vizkeménységi értékek megha­tározásához- az iparban a szappanoldatos analí­zist alkalmazzák. Ennél jól zárható edénybe bemért mintához szappanoldatot csepegtetnek^ az igy előállított elegyből rázassál habot ké­peznek. Állandó habot akkor lehet képezni, ha a minta szabad kalcium- és magnézium-ionjai a 10 15 20 25 30 35 .szappanoldatnak nem a teljes mennyiségét kötik meg s igy szappanoldat felesleg mutatkozik. A szappanoldat becsepegtetését akkor kell befe­jezni, amikor már szilárd, nem pattogó hab kép­ződik. Nyilvánvaló, hogy ez az analitikai el­járás műszeres analízis céljára nem alkalmas. A találmány szerinti cél olyan módszer kidol­gozása, amely üzemi viszonyok között lehetővé teszi annak folyamatos és önműködő ellenőrzé­sét, hogy a viz keménységének értéke egy meg­engedett értékhatár alatt vagy felett van-e. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a habképződés előállítható gézátbuborékol­tatással is és a képződött hab villamos veze­tőképessége, ill. ellenállása, valamint opti­kai, mechanikai vagy egyéb jellemzőjének érzé­kelése a habképződés megváltoztatásának egysze­rű kijelzési lehetőséget biztosit. Ilymódon a vízminta és a szappanoldat meghatározott ará­nyú folytonos elegyítésével lehetővé válik olyan berendezés kialakítása, amely a vizkemény­ség értékét folytonos ellenőrzés alatt tartja és a vizkeménységnek egy megengedett határér­ték fölé való növekedését, vagyis a habképző­dés megszűnését kijelzi. Különösen alkalmas a habképződés kijelzé­sére a hab villamos vezetőképességén, ill. el­lenállásán alapuló módszer. A hab villamos el­lenállása 10-^0 kOhm/cm2. A hab villamos áram­kört zár; az áramkör megszakad, ha a vizkemény­séget okozó sók a szappanoldatot teljesen meg­kötik és ezáltal a habképződés megszűnik. A szappanoldat mennyiségét, ill. töménységét a megengedett vizkeménységnek megfelelően kell meghatározni. Tekintve, hogy igen kis mennyiségű szap­pant tartalmazó oldat is nagyon jól habositha­tó, a teljes szappanmennyiség megkötése a hab­képződés hirtelen megszűnésével jár. Igy a hab­képződés és ennek megszűnése között - a vizke­ménységet okozó sók mennyiségének függvényé-167670

Next

/
Oldalképek
Tartalom