167668. lajstromszámú szabadalom • Berendezés aszinkron gép vezérlésére vagy szabályozására
g 167668 10 A 9.ábra szerinti tömbvázlatban ez a kapcsolat azáltal nyilvánul meg, hogy járulékosan még egy fiktiv visszacsatoló 50 tag is fellép, amely miatt az Ay kimenőjel már nem követi azonos fázisban az Ey bemenőjelet, és amely ezen túlmenően még értékhibát is okoz. Ez a javitó- 51 tag a bemenő vektor forgatását és nyújtását végzi a kimenő vektor, a forgómező tengely^ szögsebessége és a tényleges T integrálási idő függvényében. Minthogy az 50 és 51 tagok hatása kölcsönösen kiegyenlíti egymást, a vektoriális E V bemenőjel és az AT kimenőjel között a /3/ egyenletnek_megfelélő összefüggés érvényes. Ha tehát az E ^ bemenőjel egyik komponense, például a vektoriális El komponens a forgómezőre merőlegesen előállító« dik, akkor az A kimenőjel vektora is előállitódik ugyanabban az irányban, A 10, ábra ezen kompenzáló kapcsolás részletesebb felépítését mutatja. A 9. ábrán lévő késleltető h9 tag a 10. ábrán a jelfolyam irányában az I-I vonaltól jobbra van elhelyezve, és egy RC-kapcsolásban levő Cl kondenzátorból és 2R1 ellenállásokból áll, ugy hogy ezek időállandója T = Rl.Cl-re adódik. A késleltető tag E- és Ep bemeneteinek mindegyikéhez rendelt jelutakban egy—egy összegző 52 illetőleg 53 erősitő van elrendezve és ezekre bemenő feszültségként az E^ és E„ komponensek vannak r ákap cs o Iva. Itt E__és E„ komponensek egymásra merőlegesek és az E komponens iránya a forgómező forgási irányában az E? komponens irányához képest 90°-kal el van forgatva. Ennek a megfelelője érvényes a kimeneti A és A^ komponensek irányára is. A kimenő A? komponens jelét 55 szorzó bemenetére vezetjük, amelynek kimenetét kivonó értelemmel kapcsoljuk az összegező 52 erősítőre, mig a kimenő A komponens jelét 5^ szorzó bemenő 2ó kapcsára kapcsoljuk és ennek kimenetét Összegező értelemben vezetjük az összegező 53 erősito bemenetére. Minthogy az 52 és 53 erősítőknek az 5^ és 55 szorzók kimeneteivel összekötött bemenő ellenállásai az 52 és 53 erősitok visszacsatoló ellenállásaival 1:T aránybari állnak, ezért akkor, amikor a 28 kapocsra a forgómező tengely szögsebességével arányos feszültséget adunk, az E és E ^ komponensek által meghatározott bemenő E Y vektor olyan forgatását és nyújtását érjük el, amely fj-igg. a kimenő vektortól, a forgómező tengely *P szögsebességétől és a késleltető tag időállandójától. Meg kell még jegyeznünk, hogy a javitó 51 tag által előidézett kompenzálás alapvetően a jelút mentén bármely helyen elvégezhető, amennyiben ez a hely a jeláramlás irányában a késleltető tag előtt helyezkedik el, és ugyancsak nem játszik szerepet, hogy a kompenzálás a forgómező tengelyre vonatkoztatott, vagy pedig az állórészre vonatkoztatott koordinátarendszerben történik, amint erre már a *t.ábra szerinti elrendezés ismertetésénél is céloztunk. A 11, ábra kiviteli példát mutat a forgómezo tengely szögsebességmérésére, amit a *+. ábrán a 27 szögsebességmérő tag valósit meg. A kapcsolási elrendezés bemenő 57 és 58 kapcsain normált ortogonális mezőkomponens feszültségek vannak. Ezek a kapcsok két differenciáló 59 és 60 taggal vannak összekötve és a differenciáló tagokhoz 61 és 62 szorzók csatlakoznak, amelyeknek kimenő feszültségeit Öszszegező 63 erősitŐban kivonjuk egymásból. A differenciáló hatás alapján a differenciáló 59 tag kimenetén - ^f sin"f feszültség jelenik meg, mig a differenciáló 60 tag kimenetén *f cos^ feszültség jelentkezik» Ezáltal a kimenő 5° kapcson *P feszültség lesz, amely a forgómező szögsebességének felel meg, Mig a 3. és k. ábra szerinti elrendezésnél a beállító vagy vezérlő vektor ortogonális vektor komponensek alakjában a beállító tag számára előre meg volt adva, a 12, ábra arra mutat példát, hogy a beállító vektor nem ortogonális komponensekkel van megadva, hanem nagyság és fázishelyzet utján. Magának a vektornak elállítása továbbra is meghatározott irányokban a pillanatnyi forgómező tengellyel párhuzamos és arra merőleges irányokban történik. Az állórészáram vektor komponenseinek alapjeleit a forgómező tengelyre vonatkoztatott ortogonális I * és I * komponenseknek megfelelő alapjelk¥nt 6 vektor komponens átalakítóba vezetjük, és amint azt már a 3- ábrával kapcsolatban megvilágítottuk, 5 vektoranalizá^ tor kimenő feszültségei segítségével, az állórószre vonatkoztatott megfelelő I * és I.* komponenseknek megfelelő alapjelként bocsajt— juk ki belőle. Természetesen itt is - mint azt a ^. ábrán bemutattuk - fordulat szám szabályozás céljára alkalmazhatunk fordulatszámszabáiQ lyozót, amelynek kimenő jele az I * komponens alapjelet szolgáltatja- Itt a 2 beállitótag közbenső egyenáramú áramkörös átalakítóból áll, amelynek közbenső áramkörében 6h szabályozó utján bekényszeritett I .. egyenáram van betáplálva. Ehhez járul, hogy a beszabályozó kimenete a 2a egyenirányító árambeállitó bemenetelő re oly módon hat,hogy az egyenáramú közbenső áramkörben tartósan I - áram folyik, amely pontosan akkora, mintha 64 szabályozó alapjel bemenetére vezetett I * I jel nagysága, mint az 5* vektoranalizátor kimenő 37 kapcsáról veszszük. Az 5' vektoranalizátor belső felépitése 20 ugyanolyan, mint az 5. ábrán bemutatott kapcsolásé. Ezen 5* vektoranalizátor bemenő 11 és 12 kapcsai 6 vektor komponens átalakító 19 és kimenő 19 és 20 kapcsaival vannak összekötve, amely utóbbiakon az állórészáram vezérlő vektorának állórészre vonatkoztatott I * r 0[- és I.* komponenseinek megfelelő alapjelek van^ nak. Ezen vezérlő vektor értéke ilyen módon a kimenő 37 kapcson jelenik meg, mig analóg módon ugyanígy, mint az 5 vektoranalizátornál, a kimenő 13 és l4 kapcsokon az állórészre vonatkoztatott, normált cos ß* és sin 0*komponens feszültségek vannak, ahol a ß* szög mindenkor 30 &z állórészáram vektornak az állórész R fázisához tartozó tekercselés tengelyére vonatkoztatott előirt szöghelyzetét jelenti, A ß szög az állórészáram vektor tényleges helyzetének felel meg. A cos ß* és sin ß* komponens feszültségekből 65 szögálláskapcsolóban ezen vezérlő vektor minden körülforduláséra hat disz-35 krét szögállásra vonatkozó jelet állítunk elő, és ezeket a 2b inverter egyenirányítóinak gyújtására szolgáló beállitó parancsokká alakítjuk át, A 65 szögálláskapcsoló kimenő 68-73 kapcsain gyu jtóimpulzuso-k jelennek meg, amelyek a 2b inverter egyenirányítóit oly módon An. vezérlik, hogy azállórészáram vektor mindenkor a vezérlő vektornak cos ß* és sin ß* komponens feszültségeivel leirt.mindenkori hat diszkrét szöghelyzetét követi. Az állórészáram vektor fázishelyzetének ezen vezérléséhez járulékosan alkalmazható fázisjavitó Jk szabályozó, amely az állórészáram 45 vektornak a mindenkori előirt hat diszkrét szögértéktől való minden eltérését megállapítja, és a 65 szögálláskapcsoló által kiadott vezérlő impulzusokat ennek megfelelően elforgatja. Ezáltal a kommutálás okozta késleltetéseket az inverter vezérléseknél, valamint az nn esetleges egyéb késleltetéseket is kompoenzálbU ni lehet. A 13-16, jlbrák részleteket mutatnak egyenáramú közbenső áramkörös átalakitó inverterének vezérlésére. Ez az inverter a 13•ábra szerint forgóáramu hidkapcsolásba kötött hat vezérelt S- - Sg főegyenirányítókat, amelyeket 55 mindenkor pozitiv gyujtóimpulzusokkal vezérelünk áteresztésre g- - g^ vezérlőrácsokon át, valamint a főegyenirányitókkal kommutáló kondenzátorokon keresztül párhuzamosan kötött vezérelt koramutáló S7 - S egyenirányítókat tartalmaz, amelyekhez g~ - g-„ vezérlőrácsok tartoznak. Valamely kommutáló egyenirányító 60 benyújtása következtében a vele párhuzamosan elrendezett főegyenirányitó kiolt. Az ehhez szükséges kommutálási feszültségeket a kommutáló kondenzátorok állítják elő, amelyek az 1 aszinkron gép hozzájuk rendelt állórésztekercseivel rezgőköröket képeznek. 65 Mindenkor az A - S fŐegyenirányitók egyike és egyidejűleg az S^ - S főegyenirányitók közül egy van áteresztésre "vezérelve, ugy 5
