167643. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és köszörűgép sokszög idomú munkadarabok megmunkálására
167643 9 10 lengési 9 tengelye egybeesik a 10 köszörűgyűrű tengelyével. Az 5 furatkő orsója a 8 karra van felfogva, mégpedig úgy, hogy az 5 furatkő 9 tengelytől legtávolabb eső pontja e tengelytől a 10 köszörűgyűrű megmunkáló felülete sugarával azonos távolságban van, amitől ± irányban csak egy differenciális kis értékkel térhet el. A 4. ábrán látható vázlaton az o)e és co m( j irány ellentétes. Jellemzői a 3. ábrává kapcsolatban elmondottaknak felelnek meg, azzal az eltéréssel, hogy a 6 kar hossza, azaz E = (N+l)e, és a kulissza 7 középpontja, valamint a 2 és 3 tengelyek közötti egyenes azonos félsugáron van, azaz azonos fázisban forog. Az 1. és 2.. ábrákon feltüntetett elvi vázlatnak megfelelő gyakorlati megoldást mutatnak az 5. — 8. ábrák. Az ezeken vázolt kivitel olyan gépeken alkalmazható, amelyeken a munkadarabot befogó, bolygó mozgást végző tokmány és a tengelyszerű, sokszög idom profilú munkadaraboknak csúcsok közötti megmunkálására alkalmas olyan szegnyereg van, amely szegnyereg csúcsának tengelye egy forgáshengeren a munkadarab tengelyével azonos coe szögsebességgel forog. Egy ilyen típusú főorsó szerkezet elvi vázlata látható a 9. ábrán, amelynél all külső hüvelyben e excentricitású tertgelyvonalú belső furatba helyezett 12 belső hüvely van, amelyben szintén excentrikusan egy további belső furat van kiképezve, és e furatban helyezkedik el a 13 főorsó, amely a tokmányt tartja. A hüvelyek furatainak excentricitása úgy van meghatározva, hogy a 9. ábrán feltüntetett szöghelyzetekben a 13 főorsó tengelyvonala egybeesik all külső hüvely tengelyvonalával. Ali külső hüvelyhez képest a 12 belső hüvely elfordítható és ebben elfordítható a 13 főorsó is. Így a főorsóra felfogott munkadarab a 11 hüvely középpontja körüli forgatása és a 12 belső hüvely, illetve 13 főorsó megfelelő szögű elfordítása • révén tág határok közötti bolygó mozgásba hozható. A külső felületek köszörüléséhez egy a 9. ábrán vázolthoz hasonló kialakítású szegnyereg használható, amelynek külső hüvelye együtt, szinkron forog a 9. ábrán vázolt 11 külső hüvellyel, üyen szerkezet részletes ismertetése található a 156 607 lajstromszámú magyar szabadalomban. Az 5. — 8. ábrákon vázolt megoldásnál furatköszörülés esetén szegnyereg-csúcsra nincs szükség, és így ezt az 1. és 2. ábrán látható 3 tengely körül forgó szerkezetrészként használhatjuk. A tengely köszörülésére szolgáló köszörükorong orsójáról a köszörűkorongot és szíjtárcsát leszereljük, majd ezek helyére 14 és 15 villákat erősítünk úgy, hogy a két villa szimmetriasíkja egybeessen (azaz a 7. ábra d egyenese párhuzamos legyen a 8. ábra c. egyenesével). A körön mozgó szegnyereg-csúcs helyére hengeres külső felületű 16 tüskét erősítünk és e tüskét hézagmenetesen illesztjük a 15 villa szárai közé. A tüskének 17 szegnyeregből kiálló minimális hosszát a köszörülni kívánt belső felület hossza + a 15 villa szélessége határozza meg. A 14. villába légturbinás vagy nagyfrekvenciás meghajtású kis furatköszörű orsót rögzítünk, amely a végén 5 furatkövet tart. A rögzítés oldható és azorsó a 14 villa szárai hosszirányában elmozgatható. Az 5. — 8. ábrákon látható szerkezetet az 1. ábrán vázolt elvi megoldásnak megfelelően állítottuk be. Ez < annyit jelent, hogy a 17 szegnyeregbe fogott tüske az 1 munkadarab tengelyével átellenben (a egyenes párhuzamos b egyenessel), E = (N—l)e sugarú körön mozog. Ha a 2. ábrán látható vázlatnak megfelelően kívánjuk az 5. — 8. ábrák szerinti szerkezetet beállítani, akkor a 16 tüskét a 2 tengellyel azonos félsugáron, a 3 tengelytől E = (N+l)e távolságra állítjuk be. 5 A gép megindítása után a munkadarab bolygó, a 17 szegnyeregbe fogott tüske pedig forgó mozgásba kezd. A 16 tüske a 15 villát lengő mozgásra kényszeríti és e lengés a 18 köszörűorsó tengelyén keresztül lengeti a 14 villába fogott furatköszörűt, illetve 5 10 furatkövet is. E lengés nem a sokszög idomú munkadarab-felület sarokrészének elkészítéséhez, hanem a tengelyprofil és lyukprofil azonosságának biztosításához szükséges. A fogásvétel és hosszirányú előtolás hagyományos 15 módon végezhető. E villás kulisszás mozgató szerkezet a 3. és 4. ábrán szemléltetett vázlatnak megfelelő módon, köszörűgyűrűvel való külső felület-köszörülés esetén is felhasználható furatköszörűlésre, ha a 14 és 15 villákat össze-20 kötő tengelyt az 1 munkadarab 2 tengelyével párhuzamosan csapágyazzuk. Az 5 furatkő orsójának villák szárai irányában való állítására a kulisszás mozgató szerkezet ellátható egy 19 menetes orsóval is, amint a 10. ábra mutatja. Ekkor célszerű a nagy köszörűko-25 rong 20 orsóját furattal elkészíteni, mert ebben az esetben megfelelő szíjfeszítővel ellátott 21 szíjhajtással dolgozó furatköszörű orsót is alkalmazhatunk. Az eddig ismertetett eljárás csupán az agyfurat és tengely, illetve a belső felület és külső felület profiljá-30 nak azonosságát biztosítja, a profilnak szerszám átmérőjétől való függetlenségét nem. Egy megadott átmérőjű és excentricitású, külső felületi profilnak a szerszám átmérőjétől függő alakváltozása a nyomatékátvitel szempontjából gyakorlatilag érdektelen ak-35 kor, ha a furat és tengely profilja megegyezik. A profilváltozás jellegét háromszögű idom, azaz N = 3 esetén all. ábrán tüntettük fel. Azonos profilátmérő és excentricitás mellett az A, B, C, D, E és F pont minden profilnak pontja. A szerszámátmérő, 40 illetve szerszámsugár (Rk) növekedésével arányosan csökken, azonban a pontok közötti ívszakaszokon a profil áltá befogott terület, a görbe beljebb tolódik. A végtelen sugarú szerszámmal és véges Rk sugarú szerszámmal készített profilok közötti normális irá-45 nyú tm maximális különbség háromszögű idomnál a 12. ábrán feltüntetett kvalitatív diagramm szerint változik. Az ábrán e az excentricitás, hall. ábrán látható ÄT5 távolság fele, tm egyenlőoldalú hiperbola, tm 50 ennek aszimptotája, és t m a t m és tm közötti ordináta különbség. A tm (Rk) függvény Rk>2H esetében már nagyon lapos és ezért egy Rko környezetében levő ARk 55 változás igén kis At m változást hoz létre. Ebből következik, hogy például egy Rk = 150 mm sugarú köszörűkorong esetén még 100 mm átmérőjű idom köszörülésénél is 7 mm-es köszörűkorong-sugár csökkenés csak ± 1 mikronnyi profileltérést okoz, kisebb gQ átmérőjű sokszögű idomok köszörülésénél még ennél is kevesebbet. A gyakorlatban számolni kell azzá, hogy a sokszög . idomú munkadarabok is — bizonyos üzemidő után — elhasználódnak, meghibásodnak és ezeket ki kell gg cseréim, tehát fontos az ilyen munkadarabok reprodukálhatósága is. Ez könnyen végrehajtható akkor, ha l az új alkatrészt ugyanolyan sugarú köszörűkoronggá 5
