167633. lajstromszámú szabadalom • Szilárd elektolitos galváncellát tartalmazó gázelemző berendezés

167633 11 kor a 2 potenciométer mozgó részén, is elvégez­hető a kalibrálás. Amint az ellenfeszültség megfelelő, a mérőskálához való illesztés a re­osztátok /11-15 ellenállások/ és az 1 potencio­méter variálásával, ismert gázok vagy feszült­ségértékek /2.h feszültségforrás/ segítségével hajtható végre. A berendezés összehasonlításához támpont­ként, - de nem korlátozó értelemben - a követ­kezőkben adjuk meg az alkatrészek darablistá­ját /l. és 9-11. ábrákat/: 1 és 2 - precíziós mérő-potenciométer 100 Ohm­^S ' J • H-.J-- / kimenő áram 3 - impedanciaválto /beTnene ti feszültség = 2 aiA / ~ Volt / ' 4 - motorkompenzátor 0-10 mV tartomány­hoz, 5 - szilárd elektrolit cella füstgáz elem­zéshez, levegő elektródával és Pt/PtRh termoelemmel, - például a 13. ábra szerint, 6 - a szilárd elektrolit cella gázelem­zéshez speciális mérési tartományok­ban, Pt/PtRh termoelemmel, 7 - hármas, szilárd elektrolit cella tisz­tított közömbös gázok elemzéséhez há­rom mérőelektródával és egy levegő összehasonlító elektródával, valamint Pt/PtRh termoelemmel, 9 - 300 Ohmos, ellenállás, 10-13 - 10 Ohmos ellenállás, 11-12 - 5 Ohmos ellenállás, 14 - 20 Ohmos ellenállás, 15 - 120 Ohmos ellenállás, 19 - Weston-normálelem, 20 - állandó feszültségforrás, 1 Voltos, 21 - 5 kiloohmos ellenállás, 22 - 100 Ohmos ellenállás, 24 - állandó .,,.100, 200, 300, ...1000 mV-os feszültségforrás. Esetenként előforduló, különböző eredetű zavaró váltakozó feszültségek levezetésére szol­gáló kondenzátorokat és földvezetékeket a kap­csolási ábrákon nem tüntettük fel. Fentebb vezettük be a motorkompenzátor fo­galmát. A motorkompenzátor egy olyan üzemi mé­rőműszer, mely kis értékű egyenfeszültségek, egyenáramok és ellenállások mérésére szolgál. Minden egyéb fizikai érték mérhető vei, amely feszültségre, áramerősségre vagy ellenállás­értékre vezethető vissza. A motorkompenzátor­ban alkalmazott szervoberendezes révén a készü­lék igen pontosan állitható be, rázkódásokkal szemben teljesen védve van. Nagy forgatónyoma­téka révén mód van arra, hogy olyan járulékos potenciométereket épitsünk be, amelyek révén a jeleket adó szerkezet jeleit fel lehet dolgoz­ni, továbbá fényelektromos letapogató készülé­ket lehessen beépíteni. A 12. ábrán egy olyan kiviteli példa lát­ható, amelyben szilárd elektrolit celle csat­lakozó idomainak felépítésére spirálhullámos 25 tombak-tömlők szolgálnak. Az egyik oldalon egy 27 elvékonyított falu és 28 azbesztre fel­töltött 29 kittmasszával tötnitett 26 fémfogla­lat keresztmetszetét mutatjuk be. A másik ol­dalon egy fémfoglalat keresztmetszete látható, mely a 30 magot és 31 hollandi anyát • egy köz­beiktatott PTFE-ből készült 32 tömitőgyürüt, továbbá a 33 tartóberendezésben, a 3^ szigete­lő csövecskében párhuzamosan elhelyezkedő ösz­szehasonlitó elektródát és termoelemvezetéke­ket tartalmazza, és a 35 rögzitőcsavar révén a szilárd 36 elektrolitcső belsejében lévS mé­rő elektródához csatlakozást biztosit, A 30 mag és 31 hollandi anya kulcsfelülettel, il­letve hatszögletű külső részekkel rendelkezik, A 13. ábrán keresztmetszetben bemutatott __ berendezés kiváltképpen füstgáz elemzéshez szol-'-"-' gál, de egyéb, kis holtidejü potenciometriás gázelemzésekhez is használható. A vizsgálandó gázt a porózus, /például habszerkezetü/, ke­rámiai 37 durvaszürőn egy többé-kevésbé hosszú, a rövid holtidők végett vékonyra kialakított, fém vagy kerámiacsövek behelyezésével csökken- g£ tett keresztmetszetű 38 csövön, a 39 tömítésen 12 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 keresztül a gáztérhez csatlakozó 40 csőkarimán és 4l finomszűrő mentén oldalról szivjuk el a 42 csövön át. A 43 szeleppel szabályozott rész­áramlás áthalad a 4l finomszűrőn, a 44 fémfog­lalaton, a hővel szemben ellenálló, bekittelt szilárd 45 elektrolit csövön, majd a szilárd elektrolit cellán keresztül a 46 elektromos kályhába. A gáz egy PTFE tömitőgyürüs fémfog­lalaton át hagyja el a szilárd elektrolit csö­vet a 12, ábra szerint, miközben a gázt 47 korrózióálló vezetéken át vezetjük, A gázelve­zetés valamint az összes elektromos vezeték /termoelemek a kályhaszabályozáshoz és a cel­lahőmérséklet szabályozásához/ az ábrán nem s szerepelnek. Ezek a kályha által tartott rög­zitőlécre vannak felerősitve. Ha a csőkarima közvetlenül egy olyan veze­tékre szerelhető fel, melyen az elemzett gáz áramlik keresztül, akkor a 42 elszivóvezeték és 49 gyürürés elhagyható, mivel nagyon rövid és kis belső-átmérőjü 38 csővel egy, a mérőcellán átfolyó néhány liter/óra sebességű gázáramnál rövid holtidő és igy szabályzásteohnikailag di­namikus áramlás biztositható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1, Szilárd elektrolitos galváncellát tar­talmazó gázelemző berendezés, melyben az oxi­génionokat vezető szilárd elektrolit olyan cső­ből van kialakitva, mely egy belső és egy kül­ső elektródával van ellátva, továbbá gázt be-és gázt elvezető csövekkel van felszerelve, és az elektrolit cella impedanciaváltóval, vala­mint Írószerkezettel van összekötve, ezzel jellemezve , hogy a berendezésben a 10° Ohmnál nagyobb bemenőellenállásu impedan­ciaváltó /3/ kimenete ellenállásokból /9/ álló feszültségosztón át cserélhető skálákkal fel­szerelt motorkompenzátorra /4/ csatlakozik, mely utóbbinak egyik kimenete a cellafészült­ségét leosztó potenciométerre /l/, másik kime­nete közvetlenül a szilárd elektrolit cellához erősített hőelemhez /8/ csatlakozik, míg az impedanciaváltó /3/ bemenete pólusváltó kapcso­lón /l6/ át a szilárd elektrolitcellához /5/ van kötve. 2, Az 1. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja azzal jellemezve , hogy a szilárd elektrolitos cella előnyösen három cella kombinációjából áll, melyek egy elektromos kályhában /46/ egymás mellett, pár­huzamosan vannak elrendezve, és olyan hármas cella-kombinációt /7/ alkotnak, amelyben az egyes cellákat mérőhelyátkapcsoló /18/ köti össze olymódon, hogy a mérőhelyátkapcsoló be­menetére a hármas cella-kombináció /7/, Weston normálelem /l9/ és a hőelem /%/ csatlakoznak, mely utóbbi a hármas cellakombinációt /7/ al­kotó egyik cellához van rögzitve, mig a mérő­helyátkapcsoló /l8/ egyik kimenetére az impe­danciaváltó /3/, másik kimenetére pedig a hŐ-elem és a motorkompenzátor /4/ csatlakozik, továbbá hogy a motorkompenzátor másik kime­nete a potenciométeren /l/ és az ellenállások­ból /9, 10/ álló feszültségosztón át az impe­danciaváltóval /3/ van összekötve. 3, A 2. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a több mérőhellyel és cserélhető skálák­kal rendelkező motorkompenzátor /h/ egyrészt sorbakaposolt potenciométerékre /l, 2/ másrészt az egyik szilárd elektrolit cellához erősitett hőelemre csatlakozik, mimellett az egyik poten­ciométer /l/ a vele összekapcsolt ellenálláso­kon /l, 9, 11, 12, 13, 14, 15/ át egyrészt az impedanciaváltóval /9/, a másik potenciométer /2/ pedig a vele összekapcsolt ellenállásokon /21, 22/ és ezekhez csatlakozó pólusváltó kap­csolón /23/ keresztül járulékos feszültségfor­rásra /20/ csatlakozik, s a két potenciométer /l, 2/ egy-egy pólusa egymással össze van köt­ve, közösitett pontjuk pedig egyrészt az impe­danoiaváltóra /3/ csatlakozik, másrészt az el­ső potenciométer /l/ a pólusváltó kapcsolóval /23/ van összekötve, továbbá, hogy az impedan­ciaváltó /3/ bemenete pólusváltó kapcsolón /l6/ és a pólusváltó kapcsolóra csatlakozó vál­tókapcsoló /l7/ utján az egyik szilárd elek­trolitcellával /6/ vagy az állandó feszültség­forrással /24/ van összekötve. 4 rajz, 13 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 760267, OTH, Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom