167631. lajstromszámú szabadalom • Adatcsoport feldolgozó berendezés, különösen tengeri szeizmikus mérések adatmegjelenítésének gyorsítására

3 167631 4 vény, hanem egyedi szeizmográfok formájában. Ugyanide sorolható az az ismert mód is, amely­nél minden, vagy meghatározott számú felvétel közül egyből, csak egy-egy csatorna kerül visszajátszásra, ahol a szakterületen haszná­latos meghatározások szerint a felvétel egy­egy rezgéskeltésü folyamat hatására az érzéke­lők által szolgáltatott adatok rögzített ösz­szességét, a szeizmogram ennek grafikusan áb­rázolt formáját, a szelvény több szeizmogram együttes speciális grafikusan ábrázolt formá­ját, a szeizmikus csatorna, vagy csatorna pe­dig, ogy-egy rezgéskeltési folyamat hatására ögy-egy érzékelő által szolgáltatott adatokat jelenti. Az ismert megoldások hiányossága, hogy ha a mérési információ-feldolgozás a mérést végző hajón kivül telepitett számitóközpontban tör­ténik, akkor a szolgáltatott eredmény j ó ugyan, de időben igen későn áll csak rendelkezésre. A mérés időpontja és a visszakapott eredmény időpontja között a hajó folyamatosan végez mé­réseket, amelyeket az időkésés következtében nem lehet a visszakapott eredmény alapján op­timalizálni, A hajón visszajátszott egyedi szeizmogra­mok, vagy szelvények időben, esetleg megenged­hető késéssel rendelkezésre állnak ugyan, de az eredmények minősége nem teszi lehetővé az optimális mérés szervezést. A publikált terv, amely műhold összeköt­tetéssel oldaná meg a problémát, viszont rend­kívül nagy technikai felkészültséget igényel /összeköttetés a hajó és műhold között/. Amint ismeretes, a szokásos hajóhaladási sebességek mellett, 8-20 sec«ónként történik szeizmikus rengéskeltés. Egy-egy a rengéskeltés következtében keletkező szeizmogram hossza pe­dig általában 6 sec. Egy-egy szeizmogramban lé­vő adatok száma a mintavételi gyakoriság függ­vényében 100-200 Kbyte, A fenti tipikusnak te­kinthető adatokból adódó adatsebesség, a fel­dolgozásra rendelkezésre álló idő, és az ered­ményekhez minimálisan szükséges feldolgozási lépések olyan számitógépet határoznak meg, amely a méréseket végző, mintegy ezer. tonnás hajókra nem telepithető, sem technikai /lég­kondicionálás, lengések, stb,/, sem pedig gaz­dasági szempontok miatt. Gazdaságilag itt az a körülmény játszik szerepet, hogy a hajó különböző okok, /pl. hul­lámzás/ miatt, az éves üzemidő hozzávetőleg kétharmad részében nem üzemeltethető, ami a számitógép igen rossz átlagos kihasználásához vezetne. A találmány szerinti berendezéssel egyes adatsorokon, azaz egy-egy szeizmikus csator­nán, egyetlen utasitásra végezhető, nagy töme­gű, ismételt, az adatsor tagjaira azonos müve­let, miáltal a számitógép tehermentesitése, gépidőmegtakaritás, továbbá kis számitógépeknek a szeizmikus méréseknél, elsősorban a tengeri szeizmikus méréseket végző hajókon a mérések vezérlésére, a mért adatok feldolgozására, végső soron az adatmegjelenítés gyorsítására való alkalmazása válik lehetővé olymódon, hogy a találmány szerinti berendezés a mérést vég­ző hajón, a méréssel egyidejűleg bocsát a mé­rést irányítók rendelkezésére digitálisan ki­értékelt mérési adatokból szerkesztett szel­vényt, a műholdas összeköttetés utján bizto­sitható megoldásnál lényegesen olcsóbban, A találmány kettős felismerésen alapszik. Alapvető az a felismerés, hogy a mérésirányi­táshoz szükséges elsődleges mérési információ­feldolgozás szervezhető ugy, hogy csak egyes adatsorokon az adatsor minden tagjára azonos, az egész adatsorra egyetlen utasítással indí­tott müveleteket kelljen végezni, szemben a szeizmikus adatok feldolgozásánál ismeretessé vált megoldásokkal, ahol minden adat egyedileg értelmezett, kivéve a szűrési müveletekre is­mertté vált gyors Fourirer transzformátor és konvolver berendezésekre épülő kiértékelési lépcsőket. Alapvető továbbá az a felismerés is, hogy a tengeri szeizmikus mérések adatainak feldolgozásánál első lépcsőben optimális rever­berációeltávolitási müvelet külön egységben történő megvalósítása lehetővé teszi, hogy az adatfeldolgozást végző berendezés az adatbevi­tellel egyidejűleg az adatfeldolgozás valame­lyik további lépcsőjét, vagy annak előkészíté­sét is végezze. Ugyanis, ha a reverberáció el­távolítás müveletét a számitógép végzi, ugy erre külön idő szükséges az adatok beérkezése után, mivel az a szeizmikus adatbeadással egy-5 időben a számitásbajövo gépek működési sebes­sége miatt nem végezhető el. A felismerésből származó előny tehát kettős, egyrészt a szük­séges számitógépsebességet csökkenti azáltal, hogy a reverberáció eltávolítást és az adat­sorokon, azaz szeizmikus csatornákon a csator­na tagjaira azonos müveleteket a számitógépen 'U kivül végzi el, másrészt az időkihasználtható­ságot javítja olymódon, hogy az első művelet­ként szükséges reverberációeltávolitás elvég­zésével lehetővé válik a gép jobb idő és me­móriakihasználása is ugy, hogy az adatbeadás­sal egyidőben lehetséges a bejövő adatokon a 15 reverberáció eltávolítása utáni további műve­letek előkészítés és elvégzése is, A találmány szerinti, az előző két alap­vető felismerésre épülő berendezés igy lehető­vé teszi a mérést végző hajón lévő kisszámitó­géphez csatlakoztatva a mérési eredmények ki­vánt minőségű gyors, a méréssel kvázi egyide­-=-0 jü, azonos sebességű megjelenítését. Itt a kisszámítógép megjelölést a számi­tógépek azon kategóriájára használjuk, amelyre jellemző példaként az ismert R-10; R-20; PDP-11, MITRA 15 dtb. tipusu gépek adhatók meg. Az ilyen gépek helyigénye és az üzemeltetési 25 körülményekkel szemben támasztott igények le­hetővé teszik a szeizmikus méréseket végző hajón való elhelyezést és üzemeltetést. Aruk pedig elég alacsony ahhoz, hogy az éves vi­szonylatban kedvezőtlen kihasználás megenged­hető legyen, A találmány értelmében a felsorolt elő-30 nyöket a két alapvető felismerésre épülő olyan berendezéssel érjük el, amelynek számi­tógépes csatlakozó csatornafeldolgozó egysé­gében egy-egy interface egység, aritmetika egység, memória egység, vezérlő egység, továb­bá három kiválasztó egység van. Az interface or egység első be- ill. kimenetcsoportja a csa­tornafeldolgozó egység be- ill, kimenetcso­portjával azonos, második be- ill. kimenetcso­portja a vezérlő egység első be- ill. kimenet­csoportjához csatlakozik, harmadik be- ill. ki­menetcsoportja pedig az első kiválasztó egység kimenetcsoportjára, ill. a második és harmadik 40 kiválasztó egység párhuzamosan kapcsolt első bemenetcsoportjára van kötve. Az első és máso­dik kiválasztó egység párhuzamosan kapcsolt második bemenetcsoportja a memória egység első kimenetcsoportjára, a harmadik kiválasztó egy­ség kimenetcsoportja pedig a memória" egység első bemenetcsoportjára csatlakozik. Az első ^3 és a harmadik kiválasztó egység párhuzamosan kapcsolt első bemenetcsoportja az aritmetika egység első kimenetcsoportjára,a második kivá­lasztó egység kimenetcsoportja pedig az arit­metika egység első bemenetcsoportjára van köt­ve, A vezérlő egység második be- ill, kimenet-5Q csoportja az aritmetika egység és a memória egység párhuzamosan kapcsolt kimenetcsoportjá- . ra, ill. az aritmetika egység és a memória egység párhuzamosan kapcsolt bemenetcsoportjá­ra, valamint a kiválasztó egységek vezérlő be­menetcsoportjára csatlakozik. cc A vezérlő egység, az interface egység, ill, az aritmetika egység, a memória egység, valamint a kiválasztó egységek közötti adat­szolgáltat ó ill. vezérlő kapcsolatot célszerű­en adatsinekkel létesithetjük. A vezérlő egységnek célszerűen két be és egy kimenetcsoporttal rendelkező csatoló egy— 60 sége, valamint egy be- és két kimenetcsoport­tal rendelkező adatsormüveleti egysége van. Célszerű továbbá, ha a csatoló egység be­ül, kimenetcsoportjaikkal párhuzamosan kap­csolt működést ellenőrző egységből, vezérlést értelmező egységből, állapotokat ellenőrző £,£. egységből és üzemmódkapcsoló egységből áll, *3 '-) az adatsormüveleti egység pedig be- ill, ki­menetcsoportjaikkal párhuzamosan kapcsolt nor­málkorrekciós egységből, átlagképző és ampli-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom