167599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kedvezőtlen szövetszerkezetű bauxitok és egyéb ércek szelektív agglomerációt követő dúsítására
7 167599 8 liter cellatérfogat levegőmennyiség mellett az ércet. Az alapflotálás ideje 10-12 perc volt. A minta 20 /im alá volt törve (nedves golyós malomban). Az elért 50-60% koncentrátum súlykihozatal mellett a koncentrátumban 90% böhmit kihozatali értünk el, miközben a meddőbe került a kaolinit 5 (kvarc), a kalcit és dolomit 80%-a és a hematit-tartalom 60%-a. 2. példa 10 Erős böhmit-kaolinit kapcsolat esetén, ahol - a böhmit kaolinit kriptokristály halmazok alkotják a szemcsék zömét - csak a vasoxidok kinyerése is előnyös, mert a bázisszám ezáltal is növekszik, ott CPCl-t kell használni gyűjtő reagensként. A CPCl 15 olcsóbb ugyanis, mint a CPB. (Bázisszám = az alumíniumoxid-tartalom %-ban - a Si02 -tartalom %-ban kifejezett értékének kétszerese). Szintén fordított flotálás. A CPCl-ből 80-100 g/t-t kell használni a CPB helyett, az előző példában leírt körülmények között. 20 A konkrét példa az RI-3 jelű jugoszláv vasdús bauxitmintára vonatkozik, amelyből kb. 20% súlyraányú, 70% feletti Fe2 0 3 -tartalmú vas-koncentrátumot nyertünk, ahol az Fe2 0 3 -kihozatal 50%, a Si0 2 kihozatal 5%, és az A12 0 3 kfliozatal 10% volt, 25 szárazon ütköztető törőkön, 30-40 jim szemcseméret alá tört mintából. 3. példa 30 A 2. alkalmazás példában leírt eset, azzal a különbséggel, hogy a vasoxidok a kedvező textúra miatt olyan tisztán nyerhetők ki, hogy vasércként is értékesíthetők, de a Si02 tartalom egy része is 35 eltávolítható, de akkor több lépcsőben kell flotálnunk egymás után, egyszer CPB-vel utána pedig CPCl-el. Azt, hogy a két reagenst, milyen sorrendben használjuk, bauxitonként egyedileg ellenőrizni kell. A kísérleti körülmények az előző két példával megegyeznek, 40 csak az az eltérés, hogy először 80 g/t CPB-t adagoltunk, majd az első flotálás után azonos körülmények között 80 g/t CPCl-t adagoltunk a nem úszó termékhez, majd ezt újra flotáltuk. A konkrét példa az RI-2 jelű jugoszláv bauxitra vonatkozik, amelyből kb. 50% 45 súlyarányú alumínium koncentrátumot nyertünk, 80% értékes A12 0 3 kihozatallal (értékes Al-ásványra vonatkoztatva) 20%SiO2 ésFe 2 0 3 kihozatal mellett, ugyanakkor kb. 10% súlyarányú - 70% feletti „ Fe2 0 3 -tartalmú - vas koncentrátumot nyertünk, melyben az Fe2 0 3 kihozatal 20%, a Si0 2 és az A12 0 3 kihozatal pedig 5% volt. Az őrlési finomság szintén 30-40 ftm volt, ütköztető törőkön törve. 4. példa A 3 példabeli eset azzal a különbséggel, hogy a hematit-böhmit elválasztást a CPB-vel (vagy CPJ-vel) való flotálás után laurilszulfáttal (ipatex-paszta) végeztük úgy, hogy a böhmitet egyenesen flotáltuk hangyasavval történő aktiválás után. Nyomó reagensként még kb. 100-100 g/t citromsav+benzoésav alkalmazása is célszerű. Ezt az eljárást ott érdemes használni, ahol a dolomit tökéletesebb eltávolítása szükséges. 5. példa A 3. példabeli eset azzal a különbséggel, hogy flotálással nem állítható elő közvetlenül értékesíthető Fe-koncentrátum. Itt tehát á flotálásnál arra kell törekednünk, hogy egy vasban dúsabb pirogén eljárásra alkalmas és egy igen jó minőségű Bayer-technológiára alkalmas koncentrátumot nyerjünk, miközben a meddőbe minél több Si02 , CaO és MgO kerüljön. Az eljárás előnye ebben az esetben az, hogy kisebb az alumínium veszteség, mintha csak Bayer minőségű koncentrátumot nyernénk, azon kívül az egész komplex eljárás gazdaságosabb lehet, mint ilyen dúsítás nélkül, és igen jó minőségű nyersvasat nyerünk melléktermékként. A probléma az eljárásnál csak az, hogy a flotálással nyerhető vaskoncentrátum Fe20 3 •tartalmát növelni kell a pirogén ág gazdaságossága tételére (nagyobb vastartalmú érc bekeverésével), amire azonban éppen egy jó minőségű Bayer-érc vörösiszapja lehet megfelelő. A konkrét alkalmazáspélda az első példabeli halimbai bauxitra vonatkozik, amelyből - a 3. példabeli körülmények között, ( - 20 jum-es őrléssel) — csak 50% Fe2 0 3-tartalmú vas koncentrátumot nyertünk 70%-os Fe2 0 3 kihozatallal, 15% kinyerhető A12 0 3 10% Si0 2 és 70% kalcit és dolomit kihozatal mellett, az alumínium koncentrátumban viszont a kinyerhető A12 0 3 kihozatal 80%, a kalcit és dolomit kihozatal 5%, a Si02 és Fe 2 0 3 -kihozatal pedig 15% volt. Átmeneti textúra típusú bauxitok flotálása történhet CPCl, CPJ és CPB reagensek különböző arányú keverékével is. Egyéb ércflotálás alkalmazási példák: 6. példa Sok esetben -(pl. a timföldgyártásnál is) szükség van igen nagy tisztaságú CaO-ra, melyet dolomit tartalmától megfosztott mész égetése útján nyerhetünk. Ha a mészkő tisztítását flotálással célszerű megoldani (igen finom dolomit behintés „kedvezőtlen textúra" és jobb minőségű mészkő nagy szállítási távolsága miatt) akkor az 1. alkalmazás példa szerinti körülmények között dolgozhatunk, azzal a különbséggel, hogy a CPB-vel való flotálást savas közegben keü elvégezni. A savanyítást ecetsavval 4-5 pH-ig, HCl-el és HBr-el pedig 2-4 pH-ig kell elvégezni. Ecetsavval a kalcit, a H-halogenidekkel viszont a dolomit úszik jobban, így ez utóbbi megoldás a kedvezőbb a gyakorlatban (kevesebb a habtérmék és nagyobb koncentrátum tisztaság érhető el). Semleges közegben a kalcit és a dolomit egyaránt jól úszik. Konkrét esetben HCl-el 2,5 pH értéket beállítva, 0,5% MgO tartalmú mészkőből 0,05% MgO tartalmú koncentrátumot nyertünk 85% súlyarányban, a dolomit tartalom kb. 90%-át eltávolítva. Karbonátos vasércek (sziderit) dúsítása flotálással hasonló körülmények között lehetséges, melynek előnye az, hogy a mágneses szeparálást megelőző pörkölés elmaradhat. 7. példa Oxidos vasércek dúsítására CPCl-el való flotálást alkalmazhatunk semleges közegben, főleg szilikátos (pl. kvarc, agyagásványok, stb.) és karbonátos (pl. kalcit, dolomit, stb.) kísérő ásványok mellett, egyéb-4
