167588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5H-dibenzo-(A,D)-cikloheptatrién-5-on előállítására

3 167588 4 szénhidrogént, pl. széntetraklorid, diklóretán, kloroform alkalmazunk, de végrehajthajtuk a reakciót egyéb inert oldószerben is, pl. benolban, tokióiban. Ily módon nyílik lehetőség arra, hogy a brómozás során keletkező termékeket — a mono-, és dibróm-származékot frakcionáltan kristályosítsuk. Poláris 5 oldószerek erre, még ha- esetleg brómmal nem is reagálnak, alkalmatlanok. A mono-, és dibróm-intermedierek tökéletes elválasztása azért elengedhetetlen, mert továbbalakításuk az ismert gyógyhatású vegyületekké magas termeléssel, más-más módszerrel old- 10 ható meg. Előnyösnek találtuk, ha a találmányunk szerint előállított és nagy tisztaságban szétválasztott monobrómvegyületet az alkálihidroxid vizes-alkoholos oldatában melegítve dehidrohalogénezzük; m% a 15 dibróm-cikloheptadienonból cinkporral, célszerűen metanolban hasíthatjuk le a halogénatomokat. Ezt a műveletet előnyösen úgy végezzük, hogy a dibrómvegyületet adagoljuk a cinkpor metanolos szuszpenziőjába olyan ütemben, hogy a reakcióelegy hőmér- 20 séklete adott esetben 20-80 C°, célszerűen 30-40 C°-on legyen. Eljárásunk legfőbb előnye az, hogy az elemi brómmal végrehajtott halogénezéskor használt peroxid-katalizátorral egyrészt kiküszöböltük az igen 25 költséges és regenerálást igénylő N-bróm-szukcinimid, valamint az igen pontos és üzemi körülmények között nehezen tartható paramétereket követelő UV-fény besugárzás alkalmazását, másrészt gyorsabbá és egyértelműbbé tettük a reakció lefutását. Ilyen módon a 30 reakcióidő jelentősen megrövidült, és a mono-, és dibróm-termék tisztán elválasztható, melléktermék-szennyezés nélküli lett. A 10 alatti dielektromos állandójú oldószer alkalmazása lehetővé tette az intermedier mono-, és dibróm-cikloheptadienon töké- 35 letes szétválasztását. Ezek megfelelő, - egymástól különböző módon történő — szelektív továbbalakítása révén az (I) képletű 5H-dibenzo (a,d) cikloheptatrién-5-on termelésének az irodalmi 40%-ról 90%-ra történő emelését értük el. Miután a záró reakciólépést 4^ egyértelművé tettük, az intermedierek szelektív továbbalakításakor kapott (I) képletű cikloheptatrienon minősége minden eddigit felülmúló, rétegkromatográfiásan egységes termék. Különösen előnyösnek bizonyult a találmány 4

& szerinti eljárás azon változata, amely szerint eljárva meglepően rövid, az ismert reagáltatási módoknál minimálisan tízszer rövidebb reakcióidő alatt kapunk túlnyomórészt a továbbfeldolgozáshoz előnyösebb dibróm-dibenzszuberont, brómhidrogénsav-gáz kelet- 50 kezese nélkül, oly módon, hogy peroxidként szerves peroxidot használunk, és a brómozás során vizes hidrogénperoxid-oldatot is adagolunk a reakcióelegyhez. Eljárásunkat az alábbi példákon mutatjuk be: 55 /. példa 416 g (2 mól) dibenzszuberont 4 g dibenzoilperoxiddal 2400 ml széntetrakloridban elkeverünk, majd felforraljuk. 10 perc múlva elkezdjük 416 g (2,6 mól) bróm adagolását olyan ütemben, hogy ahidrogénbromid fejlődése következtében fellépő habzás ne zavarja a reakció levezetését. A bróm jellegzetes szálének eltűnése után az elegyet 20 C°-ra hűljük és a kivált dibróm-dibenzszuberont széntetrakloriddal mossuk. Súlya: 222 g (35%). Op.: 208-210 C°. Az anyalúgot vákuumban bepároljuk, majd a maradékhoz 400 ml metanolt adva a monobróm-terméket kristályosítjuk. Szűrés után 0°C-os metanollal mossuk. Termelés: 359 g (63%). Op.: 83-84 C°. 2. példa 104 g (0,5 mól) dibenzszuberon, 500 ml széntetraklorid és 1 g dibenzoilperoxid elegyét az elegy forráspontjára melegítjük, majd keverés közben a szükséges 12,7 ml (0,25 mól) brómból 0,5 ml-nyi mennyiséget a reakcióelegybe csepegtetünk. Az oldat elszíntelenedése után a maradék brómot és 51 ml 35%-os vizes hidrogénperoxidot parallel adagolunk a reakcióelegybe olyan ütemben, hogy az forrásban maradjon. A beadagolást követően az elegyet a bróm színének eltűnéséig forraljuk, majd 25°C-ra hűtve a kivált terméket szűrjük. Súlya 24,8 g (13%}. A kapott dibróm-dibenzszuberon op.-ja: 208-210 C . A szűrlet két fázisát elválasztjuk és a szerves fázist bepároljuk. A kapott olajos terméket 100 ml metanollal elegyítjük. Az ebből kikristályosodó monobróm- dibenzszuberont hűtőkeverékkel hűtve kristályosítjuk. 86 g (60%) 80-82 C°-os olvadáspontú terméket kapunk. Az anyalúg bepárlásával az át nem alakult dibenzszuberon elkülöníthető és ismét felhasználható. 3. példa 104 g (0,5 mól) dibenzszuberon és 1 g dibenzoilperoxid elegyét 500 ml széntetrakloridban felforraljuk, majd 0,5 ml brómot adagolunk az elegybe. Az oldat elszíntelenedése után további 22,5 ml (összesen 0,45 mól) brómot és egyúttal 92 ml 36%-os hidrogénperoxidot csepegtetünk az elegybe. Ezután az oldat elszíntelenedéséig forraljuk, majd a kiváló dibróm-dibenzszuberont szűrjük. 128 g (70%) terméket kapunk. Op.: 208-210 C°. A szűrlet fázisait elválasztjuk, majd a széntetraklorid bepárlásával kapott olajos terméket 50 ml metanollal elkeverve kristályos monobróm-dibenzszuberont kapunk. Súlya: 37,2 g (26%). Op.: 80-83 C°. 4. példa 42,5 g (0,75 mól) cinkport elkerverünk 500 ml metanolban, majd 20 C° hőmérsékletű vízfürdővel történő hűtés közben három egyenlő részletben 183 g (0,5 mól) dibróm-dibenzszuberont adunk a reakcióelegybe úgy, hogy az egyes részletek beadagolása után a belső hőmérsékletet körülbelül 30 C°-ra stabilizáljuk. Az utolsó adagolást követő reakció lezajlása után az elegyből két óra alatt kiforraljuk az oldott gázokat, majd a forró oldatot derítve szűrjük, és állandó keverés mellett kristályosítjuk. Termelés: 89 g (86%) monobróm-dibenzszuberon. Op.:88— 89 C°. 5. példa 287 g (1 mól) monobróm-dibenzszuberont 1000 ml metanolban 140 g (2,5 mól) káliumhidroxid 610 ml vizes oldatával fél óra alatt adagolva elkeverjük. 2