167586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzo (D,F) (1,3) dioxepinek előállítására
5 167586 6 4. példa Dibenzo [d,f] [1,3] dioxepin-6- karbonsav-nátriumsó-monohidrát előállítása 3,39 g (0,01 mól) 6-etoxikarbonil-dibenzo [d,f] [1,3] dioxepint feleslegben alkalmazott 20%-os nátrium-hidroxid-oldattal 3 óráig főzünk vízfürdőn. Ezután lehűtjük, a kivált fehér terméket szűrjük, kevés vízzel mossuk és vízből átkristályosítjuk. 3,00 s (85%) terméket kapunk, olvadáspont: 307-309 C . Elemanalizis és Kari Fischer féle titrálás alapján 1 mól kristályvizet tartalmaz. J. példa 6-izopropilamino- karbonil-dibenzo [d,f] [1,3] dioxepin előállítása 18,6 g (0,10 mól) 2,2'-dihidroxi-bifenilhez 14,0 g (0,35 mól) nátrium-hidroxid 30%-os oldatát adjuk és 100 C°-on becsepegtetünk 12,9 g (0,10 mól) diklór-ecetsavat. Ezután a reakcióelegyet 2,5 óráig forraljuk visszafolyós hűtő jelenlétében, majd lehűtjük és 13 higítású sósavoldattal savanyítjuk és kloroformmal extraháljuk. Ezután hozzáadunk 10 ml etanolt és 0,3 g p-toluolszulfonsav-monohidrátot és direkt észterezést hajtunk végre folyamatos vízeltávolítással. A befejezés után vízzel, majd 10%-os nátriunhhidroxid-oldattal, majd ismét vízzel mossuk. Szárítjuk és utána az oldószert lepároljuk. Az olajos maradékot izopropil-aminnal főzzük, majd szűrjük, súlya: 2,5 g (8,9%), olvadáspont: 127-130 C°. Elemzés C17 H 17 N0 3 (Ms. 283,331) összegképlet alapján: C H N 72,07%; 6,05%; 4,94; 72,63%; 6,33%; 4,67%. 15 20 25 30 35 Számított: Talált: 6. példa 2,10-diklór -6-etoxikarbonil-dibenzo [d,f] [1,3] dioxepin előállítása 10,0 g (0,039 mól) 2,2'-dihidroxi-5,5'-diklór-bifenilből 100 ml abszolút etanolban készített sztöchiometrikus nátrium-etiláttal dinátriumsót állítunk elő, majd az alkoholos oldatot forrásig melegítjük és ehhez adagolunk 10% feleslegben alkalmazott diklór-ecetsav-etüésztert. Ezután a reakcióelegyet 3 óráig forraljuk. Ezután a reakcióelegyet hűtjük, a kivált nátrium-kloridot szűrjük és az anyalúgot lepároljuk, a maradékot felvesszük 100 ml kloroformban és extraháljuk háromszor 100 ml 10%-os nátrium-hidroxid-oldattal, majd kétszer 100 ml vízzel. Az oldatot szárítjuk, bepároljuk, a maradékot etanolból átkristá-40 45 50 55 lyosítjuk, súlya 4,0 g (40%), olvadáspont: 82-84 C°. A lúgos mosófolyadék 13 higítású sósavoldattal való savanyításával nyert tennék a kiindulási biszfenolnak bizonyult, súlya 5,0 g (40%), olvadáspont: 159-165 C° (nyers). Az elemanalizis-értékek egyeznek az 1. példában megadottakkal. 10 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás (I) általános képletű dibenzo [d,f] [ 1,3 ] dioxepinek — ahol R^ jelentése hidrogénatom és Rj jelentése karboxicsoport, 1-4 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó karbalkoxicsoport vagy a nitrogénatomon 1—4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált karboxamidcsoport, vagy R.! és Rj azonosan 1—4 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó karbalkoxicsoportot jelöl, 2^. jelentése hidrogén-, klór- vagy brómatom, de ha Rt jelentése hidrogénatom és R?. karbalkoxicsoport, X jelentése csak klór- vagy brómatom lehet — előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet — ahol X jelentése a fent megadott — előnyösen poláros oldószerben, bázis jelenlétében egy (III) általános képletű dihalogén vegyülettel - ahol II t ésR^ jelentése a fent megadott, Hal pedig klór- vagy brómatomot jelöl — reagáltatjuk, és a képződött (I) általános képletű terméket elkülönítjük, majd kívánt esetben a kapott (I) általános képletű karbonsavat ismert módon (I) általános képletű, 1-4 szénatomszámú alkilcsoportot tartalmazó karbonsavészterré alakítjuk, és adott esetben más (I) általános képletű karbonsavészterré átészterezzük, vagy az (I) általános képletű, 1—4 szénatomszámú alkilcsoportot tartalmazó karbonsavésztert ismert módon (I) általános képletű karbonsavvá hidroüzáljuk, vagy az (I) általános képletű, 1-4 szénatomszámú alkilcsoportot tartalmazó karbonsavésztert szintén ismert módon (I) általános képletű, a nitrogénatomon 1 —4 szénatomszámú alkilcsoporttal helyettesített karbonsavamiddá alakítjuk, és adott esetben ugyancsak (I) általános képletű karbonsavvá hidrolizáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy poláros oldószerként vizet, bázisként pedig alkálifém-hidroxidot, előnyösen nátrium-hidroxidot használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy poláros oldószerként 1—4 szénatomszámú alifás alkoholt, bázisként pedig alkálifémet vagy alkálifém-alkoholátot használunk. 1 ábra oldal A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 760213, OTH, Budapest
