167576. lajstromszámú szabadalom • Új halogénacetanilideket tartalmazó növénynövekedést befolyásoló szerek és eljárás a hatóanyag előállítására

1C 167576 ., 15 16 Az összehasonlító kísérleti eredményekből látható, hogy a találmány szerinti vegyületek szelektivitása a gyomnövények irtása és a haszonnövények kímélése tekintetében láthatóan jobb, mint a legközelebb álló, összehasonlításul szolgáló ismert vegyületek szelektivitása. Az összehasonlításul szolgáló A és B vegyületek a gyakorlati felhasználásra fontos 1 kg hatóanyag/ha alkalmazási tartományban a haszonnövények tekintetében nem mutatnak kielégítő tűrést, ezenkívül fontos gyomnövényeket, mint Alopecurus, Lolium és Rottboellia nem irtanak kielégítően. 4. példa Gyomnövények irtása rizsben Kertifölddel töltött agyagedényekbe egyrészt rizst (Oryza oryzoides), másrészt gyomnövényeket vetünk. A hatóanyagoldatot 25%-os permetezőporból állítjuk elő és közvetlenül a vetés után felvisszük a talaj felületére (Permetlé-mennyiség: 100 ml/m2

). Az edényeket növényházban 24—27 C°-on 70% viszonylagos légnedvességű térben tartjuk. Az értékelést 28 nap elteltével a 3. példában megadott index szerint végeztük. Az eredményeket a 2. Táblázatban adjuk meg. A következő vegyületekkel nagyon erős gátlóhatást értünk el (1—3 jegy) a vizsgált anyagok közül: Végy száma: 29, 30, 33, 37, 41, 68, 71, 73, 5 78, 90, 95, 100, 102, 107 és 110. 6. példa Egysziklevelű gyomnövények irtása szója- és 10 gyapot-kultúrákban (kikelés előtti eljárás) 30 cm mély 30 x 50 cm élhosszúságú műanyagedényeket középkötött termőfölddel töltünk meg. A mindenkori magokat a talaj felületére szórjuk és 15 utána körülbelül 2 cm vastag földréteggel betakarjuk őket, majd a talajt megnedvesítjük. Ezt követően 24 órán belül hígított hatóanyag-szuszpenziót viszünk a talajra, mégpedig olyan koncentrációkban, hogy az alkalmazett mennyiség 2 kg, 20 1 kg és 0,5 kg hatóanyag/ha legyen. Az edényeket ezután 22—25 C°-on és körülbelül 70% viszonylagos légnedvességű térben tartjuk. A kísérletet 28 nap múlva a 3. példában megadott index szerint értékeljük. 25 Az eredményeket a 3. Táblázatban adjuk meg. 3. Táblázat 2. Táblázat est QO CO -f-> 2 o •2 d 8i S3 S ed c &1 u.a ö at) '3 CA CO > a U< E 'S 3 B3 Ö ä 98 2 1 1 1 7 1 1 1 1 8 0,5 1 1 1 9 2 1 1 1 8 99 1 1 1 1 8 0,5 1 1 1 9 5. példa Növekedésgátlás füveknél (Kikelés utáni eljárás) 50 Agyag-tőzeg-homok-keverékből álló talajt műanyagedényekbe töltünk és Lolium perenne, Poa pratensis, Festuca ovina és Dactylis glomerata füvek magvait vetjük bele. Három hét múlva a megnövekedett füvet a talaj felett 4 cm-ig visszavágjuk és 2 nap múlva az (I) képletű hatóanyag vizes permetlevével permetezzük meg. A 55 hatóanyagmennyiség átszámítva hektáronként 5 kg. A hatóanyaggal való kezelés után 14 nappal a füvek növekedését a következő lineáris értékskála szerint értékeljük: l-es jegy = erős gátlás (az alkalmazás időpontjától kezdve nincs növekedés) 9-es jegy = nincs gátlás (a növekedés a kezeletlen kontroll növekedésével egyezik) 60 65 £ 30 35 40 45 e * g Í3 a .2 <* 3 _ •?'8 T> 2 'S 'S 2 «J^3 « >?§ ^ 15 102 107 110 111 115 2 1 0,5 2 1 0,5 2 1 0,5 2 1 1 1 0,5 1 2 1 1 1 0,5 1 2 1 1 1 0,5 1 A találmány szerinti szerek ban ismert módon az (I) hatóanyagoknak alkalmas vivőanyagokkal, adott esetben a hatóanyagokkal szemben közömbös diszpergáló- vagy oldószerekkel való alapos összekeverése és összeőrlése útján történik. A hatóanyagok a következő felhasználási alakokban készülnek, illetve alkalmazhatók: 1 8 1 9 1 9 9 9 9 9 9 9 1 9 1 9 1 9 1 9 1 9 1 9 N (ZJ 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 előállítása önmagaáltalános képletű