167556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzoilfenil-izotiokarbamid-származékok előállítására
3 167556 4 A II általános képletű benzoilfenil-tiokarbamid-származékok példáiként megemlítjük a következőket: N-(2-acetamido-5-benzoilfenil)-N'--metoxikarbonil-tiokarbamid, N-(2-acetamido-5-benzoilfenil)-N'-etoxikarbonil-tiokarbamid, N-(2-acetamido-5-benzoilfenil)-N'-izopropoxikarbonil-tiokarbamid N-(2-acetamido-5-benzoilfenil)-N'-szek.butoxikarbonil-tiokarbamid, N-(2-propionamido-5-benzoilfenil)-N'-metoxikarbonil-tiokarbamid, N-(2-butiramido-5-benzoilfenil)-N'-metoxikarbonil-tiokarbamid, N-(2-izobutiramido-5-benzoilfenil)-N'-metoxikarbonil-tiokarbamid, N-(2-ciklohexánkarbonarnido-5-benzoilfenii)-N'-metoxikarbonil-tiokarbamid, N-(2-benzamido-5-benzoilfenil)-N'- metoxikarbonil-ti okarbamid. A találmány szerinti eljárás kivitelezésénél hígítószerként használhatunk vizet, vagy szerves oldószereket, például alkoholt, acetont, dimetilszulfoxidot, dimetilformamidot vagy acetonitrilt, vagy önmagukban vagy vizes keverék formájában. A találmány szerinti eljárás során segédanyagként alkalmazott bázisként használhatunk bármely e célra alkalmazható vegyületet. Előnyösen káliumhidroxidot, nátriumkarbonátot vagy nátrium hidrogénkarbonátot használunk. A reakció hőmérsékletét széles tartományban változtathatjuk. Általában -10-+40C0 , előnyösen 0 - +30 C° között dolgozunk. A találmány szerinti eljárás kivitelezésénél 1 mól amidobenzoilfenil-tiokarbamidra 1 mól alkilezőszert és 1 mól bázist alkalmazunk. Az alkilezőszer és a bázis feleslege nem okoz semmiféle hátrányt. A reakcióelegy feldolgozását úgy végezzük, hogy vízbe öntjük, leszívatjuk a kivált terméket, azt szárítjuk és átkristályosítással tisztítjuk. Az új I általános képletű hatóanyagok példáiként a következőket említjük meg: N-(2-acetamido-5-benzoilfenil)-N'--metoxikarbonil-S-metil-izotiokarbamid, N-(2-acetamido-5-benzoilfenil)-N'-etoxikarbonil-S-metil-izotiokarbamid, N-(2-acetarnido-5-benzoilfenil)-N'-izopropoxikarbonil-S-metil-izotiokarbamid, N-(2-acetamido-5-benzoilfenil)-N'-szek-butoxikarbonil-S-metil-izotiokarbamid, N-(2-propionamido-5-benzoilfenil)-N'-metoxikarbonil-S-metil-izotiokarbamid, N-(2-butiramido-5-benzoilfenil)-N'-metoxikarbonil-S-metil-izotiokarbamid, N-(l-izobutiramido-5-benzoilfenil)-N' -metoxikarbonil-S-metil-izotiokarbamid, N-(2-ciklohexánkarboxamido-5-benzoilfenil)-N'-metoxikarbonil-S-metil-izotiokarbamid, N-(2-benzamido-5-benzoilfenil)-N'-metoxikarbonil-S-metil-izotiokarbamid, N-[2-(2'-fenilureido)-5-benzoilfenil]-N'-metoxikarbonil-S-metil-izotiokarbamid, N-(2-acetamido-5-benzoilfenil)-N'-metoxikarbonil-S-etil-izotiokarbamid, 5 N-(2-acetamido-5-benzoilfenil)-N'-metoxikarbonil-S-izopropil-izotiokarbamid. A találmány szerinti I általános képletű hatóanyagok meglepő jó és széles spektrumú 10 hatással rendelkeznek a következő nematódákkal szemben: 1. bányaférgek (például: Bunostomum trigonocephalum, Uncinaria stenocephala), 15 2. trichostrongolidák (például Haemonchus contortus, Trochostrongylus colubriformis, Nippostrongylus muris, Cooperia curticei), 3. strongylidák (például Oesophagostomum columbianum), 20 4. rhabditidák (például Strongyloides ratti), 5. orsógiliszták (például Toxacara canis, Toxascaris leonina, Ascaris suum), 6. végbélgiliszták (például Aspiculuris tetraptera), 7. heterakidák (például Heterakis spumosa), 25 8. ostorgiliszták (például Trichuris muris), 9. filáriák (például Litomosoides carinii, Dipetalonema witei). A találmány szerinti hatóanyagok hatását 30 állatkísérletek segítségével vizsgáltuk úgy, hogy a hatóanyagokat orálisan vagy parentálisan adagoltuk a parazitákkal erősen fertőzött kísérleti állatoknak. Az alkalmazott dózisokat a kísérleti állatok igen jól tűrték. 35 Az új I általános képletű hatóanyagokat anthelmintikumokként felhasználhatjuk mind az ember-, mind az állatgyógyászatban. Az új hatóanyagokat ismert módon alakítjuk át készítményekké. 40 Az új I általános képletű vegyületeket vagy önmagukban, vagy gyógyászati szempontból alkalmas hordozóanyagokkal kombinálva alkalmazhatjuk. A különböző inert hordozóanyagokkal kombinálva a készítmény oldat, emulzió, vagy 45 szuszpenzió, elixir, szirup, paszta és így tovább. Inert hordozóanyagként alkalmazhatunk szilárd hígítószereket vagy töltőanyagokat, valamely steril vizes közeget, valamint különböző nem-toxikus szerves oldószereket, és így tovább. Az orális 50 adagolásra szánt tabletta, vagy egyéb adagolási forma, tartalmazhat még édesítőszereket, és így tovább. A gyógyászati szempontból hatásos anyagot az összmennyiség 0,5—90 súlyszázalékában alkalmazzuk a fenti esetben, azaz olyan mennyiség-55 ben, amely megfelel az említett adagolási tartománynak. A készítményeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat elkeverjük oldószerekkel és/vagy hordozóanyagokkal, adott» 60 esetben emulgeálószerek és/vagy diszpergálószerek alkalmazása mellett, ha például hígítószerként vizet használunk, úgy segéd-oldószerként adott esetben szerves oldószert is alkalmazhatunk. A segédanyagok példáiként megemlítjük a 65 következőket: víz, nem-toxikus szerves oldószerek, 2
