167536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének szétválasztására
11 167536 12 A különböző műveleti zónákban fontos tényező a reflux aránya. A refluxarány bármely zónában a következő egyenlettel adható meg: a zónába belépő folyadék — a zónába belépő adszorbens nem szelektív térfogata refluxarány = a zónába belépő adszorbens szelektív térfogata 10 Amikor a refluxarány 0, a zónába belépő folyadék térfogata pontosan egyenlő a zónába belépő adszorbens nem szelektív térfogatával. Ha a 15 refluxarány pozitív, akkor a zónába belépő nettó folyadékmennyiség nagyobb, mint a zónába belépő adszorbens üres térfogata. így a zónába belépő folyadék kiöblíti a zónába belépő adszorbens nem szelektív térfogatában bevitt folyadékot. Ha a 20 refluxarány negatív érték, az adszorbens nem szelektív tériogatában a zónába bevitt folyadék térfogata nagyobb, mint a folyadék beáramlás sebessége abba a zónába. így az adszorbens nem szelektív térfogatában levő folyadék eltávolítása 25 nem teljes az adszorbensből. A legtöbb esetben a zónákban a refluxarány pozitív érték volt az adszorbens hatásos kiöblítése céljából. 30 A külső reflux hatásának vizsgálatára három kísérletet végeztünk. Az alapvető műveleti körülményeket és a kísérleti eredményeket a következő táblázat tartalmazza: 35 A 3. kísérletben kevesebb deszorbenst használtunk, mint az 1. és 2. kísérletben. A 3 zónába vezetett deszorbensáramlás csökkenése következtében csökkent a refluxarány a 3 zónában, és csökkent a 8 adszorbeátum áramot megkerülő folyadék térfogata, ami a 2 zónában a refluxarány kismértékű csökkenését eredményezte. A 3. kísérletben kapott jobb eredmények a tisztító áram vagy külső reflux mennyiségének növekedéséből adódtak, nem pedig a zónákban a refluxarány változásából. Az adszorbeátum tisztasága rendkívül megnőtt, az 1. kísérletben kapott adszorbeátumban a szennyezések mennyisége 825%-kal nagyobb volt, mint a 3. kísérletben kapott adszorbeátumban (3,3 s% szennyezés, 0,4 s% szennyezéssel szemben). Hasonló jó eredményeket kaptunk, bár kisebb mértékben, a 2. kísérletben. Szélesebb értelemben a találmány szerinti eljárás aromás elválasztó eljárás, amelyben a betáplált anyagból az adszorbeátum adszorpciója, tisztítása és deszorpciója legalább három elkülönített zónában történik, és amelyben az adszorbeátumból álló tisztító áramot vezetünk be az eljárásba a betáplált anyagból az adszorbeátum lényegében teljes kinyerésére. A találmány szerinti eljárás egyéb megvalósításai és módosításai nyilvánvalók a szénhidrogének szétválasztásában jártas szakemberek előtt. Az ismertetett példa és a szélesebb értelemben vett megvalósítás nem tekinthető az igénypontokban rögzített találmány szerinti eljárás semmiféle korlátozásának. Kísérlet 1. 2. 3. Refluxarányok: 40 2 zóna 1,2 1,2 0,85 3 zóna 2,4 2,4 2,0 4 zóna -0,1 -0,1 -0,1 Áramlási sebesség 45 liter/min. 15 Cc : betáplálás 10,4 10,4 10,4 deszorbens 32,2 32,2 27,3 tisztító áram 0 0,95 1,70 50 adszorbeátum tisztasága, s% 96,7 99,2 99,6 Kinyerés hatásossága x ' s% 84,4 84,8 85,0 55 x'Az adszorbeátum áramban levő adszorbeátum aránya a raffinát és adszorbeátum áramokban levő adszorbeátumra vonatkoztatva. A 2. és 3. kísérletben, amelyekben tisztító 60 áramot használtunk, az adszorbeátum tisztasága kb. 96,7%-ról kb. 99,2-99,6%-ra növekedett. Mindhárom kísérletet azonos műveleti körülmények között végeztük 84—85%-os kinyerési hatásossággal, ami nagy hatásosság az ipari eljárásokban. 65 Szabadalmi igénypont: Eljárás szénhidrogének szétválasztására szimulált mozgóágyas rendszerben, szelektív adszorbensen olyan módon, hogy a) a betáplálást legalább három sorbakapcsolt és zárt áramlási kört alkotó adszorbenszóna közül az adszorbenságyként működő, a betáplálás bevezetése és a raffinát elvétele között elhelyezkedő első zónába (1) vezetjük, és a fluidumot az adszorpciós zónákon keresztül ciklusosán áramoltatjuk, miközben az adszorbensen az adszorbeátumot és a raffinát egy részét az alább említett deszorbens egy részének jelenlétében szelektíven adszorbeáltatjuk, b) a betáplálás bevezetésétől az első zónába betáplált anyag áramlásával megegyező irányban haladva raffinátot veszünk el az első zónából (1), c) a raffinátnak legalább egy részét kinyerjük, d) deszorbenst vezetünk be az első zónába betáplált anyag áramlásával ellenkező irányban elhelyezkedő harmadik adszorbens zónába (3), és abból az adszorbeált anyagot deszorbeáltatjuk, e) a deszorbens bevezetésétől a harmadik zónában levő fluidum áramlásával megegyező irányban haladva extraktot veszünk el a harmadik zónából (3), f) az adszorbeátumnak legalább egy részét kinyerjük, azzal jellemezve, hogy 6
