167536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének szétválasztására

3 167536 4 venné. Minthogy a szokásos műveletekben a deszorpciós zónából eltávolított anyag a deszorpciós és az adszorpciós zóna közötti zónába jut, ebben a zónában érintkezhet a deszorbens az adszorbenssel. Az adszorpciós zóna és a deszorp- 5 ciós zóna között elhelyezkedő zónában levő adszorbens nagy mennyiségű adszorbeált terméket, az adszorbenst körülvevő fluidum ellenben viszonylag kevés adszorbeátumot tartalmaz. A deszorbens jelenléte miatt csökken az adszorbens kapacitása az 10 adszorbenst körülvevő fluidumból a kis mennyiségű adszorbeátum szelektív eltávolítására. Ennek a nehézségnek a kiküszöbölésére a találmány szerinti eljárás viszonylag sok adszorbeátumot tartalmazó tisztító áramot alkalmaz, amely a korábbi eljárások 15 szerint ebbe a zónába belépő deszorbens helyett lép be az adszorpciós zóna és a deszorpciós zóna között elhelyezkedő zónába. A közbülső zónába vezetett adszorbeátum a deszorpciós zónából először elvett adszorbeátum 20 lehet, minthogy ez az anyag kevés deszorbenst tartalmazó csaknem tiszta adszorbeátum vagy egy adszorbeátum áram frakcionálóból kinyert adszorbeátum lehet. A találmány szerinti eljárás egyik célja a 25 viszonylag tiszta adszorbeátum egy részének az adszorpciós zóna és a deszorpciós zóna között : elhelyezkedő zónába való bevezetése, hogy az ebben a zónában levő (mind az adszorbens által megkötött, mind az üres terekben levő) raffinátot 30 ebből a zónából az adszorbeátummal kiszorítsuk. A találmány, szerinti eljárás másik célja a közbülső zónába adszorbeátum bevezetése a deszorbens csökkentésére ebben a zónában. 35 Ennek inegfelelően a találmány eljárás a betáplált szénhidrogén áram szétválasztására adszorbeátumra és raffinátra, szelektív adszorbensen, és az eljárás a következő lépésekből áll: (a) a betáplált anyagnak egy első adszorpciós zónában deszorbens 40 jelenlétében I adszorbensággyal való érintkeztetése és az adszorbeátum és a raffinát legalább egy részének szelektív megkötése, (b) az (a) lépésből származó adszorbens legalább egy részének érintkeztetése egV deszorbenssel és az adszorbensről egy 45 adszorbeátunjot tartalmazó áram kiszorítása, azzal a javítással, hogy az (a) lépésből származó adszorbens legalább egy részét adszorbeátumból álló tisztító árammal érintkeztetjük, mielőtt az (a) lépéséből az adszorbens belép az eljárás (b) lépésébe. 50 Az adszorbeátum-, illetve a raffinátáramot, akár sok, akár kevés deszorbenst tartalmaz, adszorbeátum-, illetve raffinátáramnak tekintjük. így például, ha a találmány szerinti szénhidra- 55 gén elválasztó eljárás betáplálása 8 szénatomos aromás szénhidrogének elegye, az adszorbens szelektíven visszatartja a p-xilolt (p-X), és ezt tekintjük adszorbeátumnak függetlenül attól, hogy csaknem tiszta p-X, vagy p-X deszorbenssel együtt. 60 Ebben a példában a raffinát m-xilolból, o-xilolból és etilbenzolból áll (m-X, o-X és EB) tiszta állapotban vagy deszorbenssel hígítva. Hasonlóképpen a tisztítóáram lényegében tiszta p-X, bár kis mennyiségű deszorbenst is tartalmazhat. 65 Az adszorbens „szelektív térfogata" az az adszorbens térfogat, amely a betáplálásból az adszorbeátumot megköti. A „nem szelektív térfogat" az az adszorbens térfogat, amely szelektíven nem köt meg adszorbeátumot a betáplálásból. Ez a térfogat magábanfoglalja egyrészt az adszorbens olyan üregeit, amelyek adszorpciós helyeket nem tartalmaznak, másrészt az adszorbensszemcsék közötti hézagtérfogatot. Amikor az adszorbens „belép" egy működő zónába, szelektív és nem szelektív térfogatában fluidumot visz magával abba a zónába. A nem szelektív térfogat határozza meg azt a fluidum mennyiséget, amelyet be kell adni ebbe a zónába a nem szelektív térfogatban levő fluidum kiszorítására. Ha a beadott fluidum nem öblíti ki a nem szelektív térfogatot, akkor az adszorbens folyadéktöbbletet visz be a zónába. Ez a többlet nem kívánatos, mert a bevitt folyadék gyakran raffinátot tartalmaz. Az adszorbens szelektív térfogata bizonyos esetekben raffinátot adszorbeálhat. Az adszorbeátum és a raffinát versengenek az adszorbens adszorpciós helyeiért. Ha az üres térfogatban nagymennyiségű raffinát és igen kevés adszorbeátum van, az adszorbens bizonyos mennyiségű raffinátot adszorbeálhat. A találmány szerinti eljáráshoz három külön műveleti zóna szükséges, de egy további negyedik zóna is használható. Az adszorpciós zónába (1 zóna) az adszorbens a betáplált anyaggal érintkezik, és abból az adszorbeátumot adszorbeálja. A betáplálásból nem adszorbeált komponensek az 1 zónából raffmátáramként elvehetők. A raffinát összetétele egy előző deszorpciós lépésből az adszorbens szelektív vagy nem szelektív térfogatában levő, lényegében tiszta deszorbens és lényegében 100% raffinátanyag között változik. Az 1 zónát a betáplálásbevezetés és a raffinátelvezetés között elhelyezkedő adszorbens képezi. Az 1 zónában az általános áramlás iránya megegyezik a betáplálástól a raffinátáram felé való áramlás irányával. Közvetlenül az 1 zóna mellett az áramlási iránnyal ellenkező irányban helyezkedik el a 2 zóna, amely tisztítózóna. A 2 zónát az adszorbeátum kivezetése és a betáplált anyag bevezetése határolja. Ebben a zónában a következő lényeges műveletek mennek végbe: (1) az adszorbens átváltásával a 2 zónába bevitt raffinát kiszorítása a nem szelektív térfogatból, és (2) az adszorbens szelektív térfogatában adszorbeált összes raffinát deszorpeiója. A tisztítás adszorbeátum árammal valósul meg. A 2 zónában az áramlás az áramlással egyező irányban levő zónahatár, a betáplált anyag bevezetése felé irányul. Közvetlenül a 2 zóna mellett az áramlási iránnyal ellenkező irányban helyezkedik el a 3 zóna, a deszorpciós zóna. Ebbe a zónába deszorbenst vezetünk be az adszorbensen a korábbi betáplálással való érintkezés során adszorbeált anyag kiszorítására. A 3 zónát az áramlással ellenkező irányban a deszorbens bevezetése, az 2