167529. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elveniszapos szennyvíztisztításhoz
167529 egy összefüggő síktárcsa alsó oldalán van kiképezve. Az ismert berendezés hátrányos tulajdonsága az, hogy a levegőnek a szennyvízbe való bekeverését igen rossz hatásfokkal végzi el. Az ismert megoldásokat kívánja megváltoztatni, 5 illetve tovább fejleszteni az általunk kidolgozott... találmány szerinti megoldás, mely a recirkulációs szivattyútelepet feleslegessé teszi, és pedig úgy, hogy egyrészt az ülepítőben kiülepített* iszapnak, illetve reagensnek a reaktorba való visszajuttatását 10 külön szivattyútelep létesítése nélkül • oldja meg, másrészt ezzel egyidejűleg a reaktor intenzív keverését, valamint a biológiai folyamafokhoz szükséges oxigénbevitelt is biztosítja. Az eleveniszapos szennyvíztisztítási rendszereknél 15 a szennyvíz és iszap intenzív keverésére, valamint az oxigénbevitelre három fő megoldásrr.ód ismeretes: - a vízszintes tengelyű forgókefén és a 20 - légbefúvásos eljárások (felszínközeli és mély légbefúvásos), továbbá a - függőleges tengelyű felületi levegőztető lapátkerekek. , • • '25 Ipari szennyvizeknél általában propeller v^y kalodás keverőket alkalmazunk. Ezek a keverőberendezések az elegy kellő keveredését, valamint szükség esetén a megfelelő oxigénbevitelt is biz- ^ tosítani képesek, -f* Az egész rendszer működéséhez azonban ezen j\. kívül, mindhárom felsorolt esetben az előzőéi; ben ~\ ismertetett recirkulációs szivattyútelep létesítéséit és üzemeltetésére is szükség van. Ezzel szemben az általunk kidolgozott találmány szerinti megoldás; 35 lehetővé teszi azt, hogy a reaktor működéséhez minden feltétel optimálisan biztosítható legyen, s ugyanakkor a találmány alapgondolata révén lehetővé válik az is, hogy az ülepítőből visszatérő iszap és reagensmennyiség külön recirkulációs szivattyú-' 40 telep nélkül a reaktorba önműködően visszakerüljön. /.."" A találmány lényegének megértéséhez röviden jp*' ismertetjük a hagyományos tisztítótelepek műkőv fedését, valamint a recirkulációs ' szivattyútelep ki- 45 küszöbölésére irányuló törekvéseket.. A hagyományos telepet tekintve láthatjuk, hogy a szennyvíz csövön keresztül kerül a reaktorba, ahol a víz-iszapelegyet a keverőberendezés,, állandóan keverésben tartja, miközben az eleveniszapos tiszti- 50,v táshoz szükséges oxigénellátásról is gondoskodik. A kevert elegy csővezetéken keresztül az ülepítőbe jut, ahol a víz elválik az iszaptól * es az iszap a medence fenekére ülepszik. A leülepedett iszapot a kotró az iszapzsompba tereli, ahonnan azt a 55 recirkulációs szivattyú a recirkul;;iós vezetéken keresztül a reaktorba táplálja vissza. Nyilvánvaló, hogy a recirkulációs vezeték, valamint a recirkulációs szivattyútelep beépítése és üzemeltetése tetemes többletköltséggel jár, továbbá 60 meghibásodási lehetőségeket is rejt magában. Ezért azok lehető kiküszöbölésére., többféle próbálkozás történt. Egy ilyen megoldásnál a reaktorban ievő víz-iszapelegyet keverőberendezés tartja állandó keverésben. A keverést légbefúvással oldják meg', azaz 6S az egyik oldalfal mellett elhelyezett légbefúvó rácson keresztül légbefúvást alkalmaznak. A kevert elegy a medence hosszában elhelyezett, illetve kiképzett nyíláson keresztül az ülepítőbe távozik, ahol az iszap leülepszik. A berendezés így - elméletileg - önszabályozó, mivel a nyílásokon keresztül a leülepedett iszap újból visszacsúszik a reaktortérbe. Annak ellenére, hogy a berendezés elvileg jól kellene működjön, a recirkuláció szempontjából nem rendelkezik megfelelő hatásfokkal, mivel az iszapvisszacsúszás iránya a vízelvezetés áramlási irányával ellentétes. Az ilyen berendezés hátránya még az is, hogy a reaktorban keletkező lüktető vízmozgás áthat az ülepítőkbe és azok üzemét zavarja. .Fentiek miatt ez a berendezés csak egészen kivételes esetekben használható, és csak ott, ahol .;;v" iszaprecirkuláció mértéke nem döntő, továbbá ahol a reaktor (levegőztető medence) méretéhez képest aránylag kis ülepítőtérre van szükség. A jelen találmány szerinti eljárást és berendezést a csatolt rajzok alapján ismertetjük, melyek a találmány példaképpeni kiviteli alakját mutatják a felesleges részletek elhagyásával. Az 1. ábra a teljes berendezés vázlatos függőleges metszete, a 2. ábra a levegőztető szerkezet turbinakerekének oldalnézete nagyobb léptékben és a 3. ábra a hozzá tartozó felülnézet (vázlatosan). Az 1 reaktorban (levegőztető medencében) levő viziszapelegyet a 2 keverőberendezés (levegőztető berendezés) intenzív keverésben tartja, miközben a lejátszódó biológiai folyamatok fenntartásához szükséges oxigénellátást is biztosítja. A 2 keverőberendezés az 1 levegőztető medence közepén elhelyezett 3 csőben nyer elhelyezést, cső a medence fenékszintje közeléből indul ki. A kevert elegy a^ vezetéken keresztül az 5 ülepítőbe kerül, ahol az iszap leülepszik. A leülepedett iszapot 6 kotróberendezés a 7 iszapzsompba kotorja. Az iszapzsomptól 8 vezeték visz az 1 re?ktor fenéklemezéhez, azaz összeköti az iszapzsompot a reaktorral. A 8 vezeték a 3 cső tengelyvonalában függőlegesen lép be az 1 reaktorba és célszerűen a vereték 9 vége egy darabon benyúlik a 3 csőbe is, a szívóhatás növelése érdekében. ?A találmány szerinti rendszer működése és a találmány szerinti eleveniszapos szennyvíztisztítási eljárás a következő: amikor az 1 reaktorban (levegőztető medencében) elhelyezett 2 keverőberendezést üzembe helyezzük, az mint szivattyú fog'o működni és a függőleges helyzetű 3 csövön keresztül nagymennyiségű vizet szív fel, melyet az 1;° "medence felszínén eltérít. Ez az igen intenzív »keyerőmozgás a medence víztartalmának tökéletes összekeverését, továbbá megfelelő oxigénfelvételt is biztosítja és ugyanakkor megakadályozza az iszap lerakódását. °A. ,3 csővezetékben felszívott nagytömegű folyadék pótlása részben a 3 csővezeték alsó pereme, valamint a medence fenékrésze közti szabályozható méretű'It) résen keresztül történik, tehát ezáltal az 1 levegőztető medencében levő folyadék önmagában kering, a bejelölt nyilak szerinti irányban. Eközben; a 10 fenékréseken keresztül beszívott folyadék' áramlása a résméreteknek és a folyadék-2
