167527. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-izocianato-3-metil-3-cefem-4-karbonsav-származékok előálítására

5 167527 6 Az (I) általános képletű penicillin-szulfoxid-szár­mazékoknak a (II) általános képletű 7-amino-3-dez­acetoxi-cefalosporánsav-származékokká történő át­alakítását inert, előnyösen a vízzel azeotrop keve­réket képező oldószerben hajtjuk végre. Az (I) általános képletű vegyületek (II) általános képletű vegyületekké történő átalakítását;:, alkalmr», vízzel azeotrop keveréket képező oldószerek az aromás szénhidrogének, így benzol és toluol, alifás halo­génezett szénhidrogének, így diklóretán, ciklusos éterek, így dioxán, nitril-oldószerek, így acetonitril, ketonok, így metil-izobutil-keton stb. Az átalakítás során néha jobb eredmény érhető el, ha oldószer­ként a fenti inert oldószerek helyett részben vagy egészben tercier amidot használunk. Ilyen tercier amid például a dimetilformamid, dimetilacetamid stb. Előnyösen használható a dioxán és diklóretán és dimetilformamid keveréke. A koncentráció­határok igen különbözőek lehetnek és az alkalmaz­ható koncentráció nincs megszabva. Előnyös, ha az (I) általános képletű vegyület koncentrációja 1 -20 súly%. Az átalakítást ugyan a szobahőmér­séklet (kb. 20—30 C°) feletti reakcióhőmérsékletek széles tartományában elvégezhetjük, de előnyös az átalakítást az alkalmazott oldószer visszafolyatási hőmérsékletén végezni, s az átalakítási reakció során képződött vizet a rendszerből azeotrop desztillációval eltávolítani. Kiváltképpen előnyös a 80-170 C° hőmérséklettartomány. A reakció során képződött víz a reakció­rendszerből eltávolítható a szerves szintéziseknél szokásos dehidratálószerekkel végzett kezeléssel is, ami lehet például kalciumklorid, magnéziumszulfát, kalciumoxid, molekulasziták stb. Ebben az esetben előnyös, ha az azeotrop keverékkel kidesztillált oldó­szert víztelenítjük a fenti dehidratálószerrel, azu­tán a víztelenített oldószert visszajuttatjuk a reak­ciórendszerbe. Erre a célra jó eredménnyel hasz­nálhatók a Soxleth vagy Dean-Stark stb. készü­lékek. A konverziót savas jellegű vegyület katalitikus mennyiségének jelenlétében hajtjuk végre. A reak­cióhoz használható savas vegyületek például a szerves savak, így szulfonsavak, mint metánszul­fonsav, p-toluolszulfonsav, naftalinszulfonsav és ha­sonlók, szerves foszfonsavak, így metánfoszfonsav, diklórmetánfoszfonsav és foszfonsavmonoészterek, így -monometil- vagy -monofenilészter, továbbá a 2-5 szénatomos karbonsavak vagy ezek anhidridjei, így ecetsav, propionsav stb., és ezen savak anhid­ridjei, továbbá ásványi savak, így foszforsav, kénsav stb. Bizonyos esetekben a karbonsavanhidridek, így az ecetsavanhidrid, használhatók oldószerként és ilyenkor kettős funkciójuk van, mint oldószerek és mint savas vegyületek szerepelnek. Az alkalmazott savas vegyület lehet valamely erős sav és gyenge bázis sója is, például amelynek pKb-értéke 4 felett van, így piridinfoszfát, piridin-mono-O-szubsztituált­-ortofoszfát, kinolinhidroklorid stb. A savas ve­gyület és az (I) általános képletű vegyület mól­aránya általában 0,001 :0,5, előnyösen 0,01 :0,2. A (II) általános képletű cefalosporin-szárma­zékok átalakítását izocianáto-vegyületekké elő­nyösen inert szerves oldószerben savelvonószer jelenlétében végezzük. A reakciót előnyösen víz­mentes inert oldószerben hajtjuk végre. Erre a célra igen jól megfelelnek a halogénezett szénhid-5 rögén oldószerek, így metilénklorid vagy kloro­form. Mivel a foszgén inert oldószerben, így aromás vagy alifás szénhidrogénben, például toluol­ban oldat alakjában könnyen kezelhető, az izo­cianáto-vegyületet képező reakciót előnyösen me-10 tilénkloridot vagy kloroformot és toluolt tartal­mazó oldószerkeverékben hajtjuk végre. A foszgént azonban nem feltétlenül szükséges ilyen oldó­szerben használni. Azt találtuk azonban, hogy a reakció csupán aromás szénhidrogénből, így toluol-15 ból' álló oldószerben lassan megy végbe. A kon­centráció igen széles határok között változhat és a koncentrációtartomány nincs korlátozva. A (II) általános képletű vegyület koncentrációja előnyösen l-20súly%. 20 Savelvonó bázisok lehetnek például a tercier aminők, így trietilamin, dietilanilin, piridin stb., bázisos ioncserélő gyanták és heterociklusos ami­nők, így piridin, pikolin és kinolin a legelőnyö-25 sebbek. A savelvonószer a (II) általános képletű vegyület mennyiségére általában kb. 10 :1 — 20 : 1 mól feleslegben van jelen. A reakciót előnyösen viszonylag alacsony hő-30 mérsékleten végezzük, ahol a |3-laktám-gyűrű bom­lása még nem következik be. Ez a hőmérséklet a gyakorlatban a jeges hűtés (0-5 C°) és a szoba­hőmérséklet (20-30 C°) között van. A foszgént a (II) átalános képletű cefalosporin-származékra ál-35 tálában feleslegben alkalmazzuk, a mólfelesleg elő­nyösen 3-10 mól/l mól cefalosporin-származék. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját közelebbről a példákkal szemléltetjük, anélkül 40 azonban, hogy a találmány oltalmi körét ezekre korlátoznánk. Ha más megjelölés nem szerepel, a részek és százalékok súlyban értendők. 45 1. példa 90 ml vízmentes dioxánhoz 3,0 g ósdimét il-foszfamido-penici llánsav-2,2,2-triklóretil­észter-1-oxidot és 0,3 g diklórmetánfoszforsav-50 -piridiniumsót adunk és a keveréket 5,5 órán át visszafolyatással forraljuk, miközben a kondenzált desztillátumot Linde 3A molekulaszitával (Shovva Union gyártmány) töltött oszlopon a reakció­edénybe visszacirkuláltatjuk. A reakció befejeződése 55 után a reakciókeveréket vízlégszivattyúval csökken­tett nyomáson koncentráljuk, a maradékot kloro­formban oldjuk és vízzel mossuk. A kloroformos fázist vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk és vízlégszivattyút használva, csökkentett nyomáson 60 kocentráljuk. A maradékot „Florisil" (magnézium­szilikát) oszlopon kromatografáljuk és kloro­formmal eluáljuk. Az eluátumból az oldószert eltávolítva 2,4 g 3-metil-7j3-dimetilfoszfamido-cef-3--ém-4-karbonsav-2,2,2-triklóretilésztert • kapunk 65 amorf szilárd termék alakjában. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom