167524. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés PCM-időmultiplex távközlő hálózat központi ütemoszcillátorainak kölcsönös szinkronizálására

7 167524 8 képzés szerint a központi ütemoszcillátor frekven­ciájának leosztásához viszonyítva körülbelül 180°-kal időben eltolva végezzük, továbbá az egyes vezetékütem frekvenciaosztásnál nyert kimenő je­leket mindenkor a központi ütemoszcillátor frek­venciaosztásánál nyert kimenő jellel együtt veze­tékenként fáziskülönbségmérésnek vetjük alá, amely fáziskülönbségmérések kimenő jeleinek összegével vagy középértékével a központi ütemoszcillátort szabályozási tartományán belül frekvenciaszabá­lyozó jelet képezünk. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a frekvencia szabályozását a frekvenciaszabályozó jellel két hálózati csomópont ütemoszcillátorának maximális fellépő üresjárási frekvenciakülönbsége által megszabott fáziskülönb­ségnek megfelelő szabályozási tartományban végez­zük, eme szabályozási tartomány túllépésekor refe­rencia fázisképzést hajtunk végre, a központi ütem fázishelyzetének és egy vagy több vezeték ütem fázis­helyzetének vagy a közepes vezeték ütem fázishely­zetének összehasonlításával egy járulékos jelet ké­pezünk, és a járulékos jellel a központi ütem fázishelyzete és a közepes vezeték ütem fázis­helyzet közötti pozitív különbség esetén vagy a központi ütem fázishelyzete és legalább egy veze­ték ütem fázishelyzete közötti, egy előre megadott határértéket meghaladó pozitív különbség esetén legalább egy, az oszcillátor üresjárási frekvenciája alatt elhelyezkedő frekvenciaszabályozási tarto­mányt, a központi ütem fázishelyzete és a közepes vezeték ütem fázishelyzete közötti negatív különb­ség esetén, vagy a központi ütem fázishelyzete és legalább egy vezeték ütem fázishelyzete közötti, egy előre megadott határértéket megfelelő negatív különbség esetén pedig legalább egy, az oszcillátor üresjárási frekvenciája felett elhelyezkedő frek­venciaszabályozási tartományt határozunk meg, amely tartományban a központi- ütem oszcillátor frekvenciáját a frekvenciaszabályozó jellel szabá­lyozzuk. A találmány tárgya másrészt az eljárás foganato­sítására szolgáló kapcsolási berendezés, amelyet az jellemez, hogy a frekvenciaszabályozó jelet előállító központi ütem és vezetékütem frekvenciaosztókat, ezekhez csatlakoztatott fázisdiszkriminátorokat és összeg- vagy középértékképző áramkört tartalmazó első szinkronizáló kapcsolás és a központi ütem­oszcillátor közé összegezőfokozat van beiktatva, amely összegezőfokozat egyik bemenetére a járu­lékos jelet előállító, a referencia fázisképzéskor átkapcsolható bináris jelgenerátor kimenete van csatlakoztatva. A találmány, amely azon az elven alapszik, hogy céltudatosan létrehozott referencia fázisképzés és a határozott frekvenciaszabályozási tartomány ugrások együttes alkalmazásával egy hálózati cso­mópontban lépésenként megfelelő irányú fázisel­tolásokat vezetünk be, amelyekkel a központi ütem és a vezetőütem közti nagyobb fáziskülönb­ségek lépésenként megszüntethetők, illetve eleve elkerülhetők, azzal az előnnyel jár, hogy a futási idő változásoknak az ütem végfrekvenciára gya­korolt befolyását ki tudjuk küszöbölni anélkül, hogy a szabályozási meredekséget csökkenteni kel­lene. A szabályozási meredekség olyan nagy lehet, amilyen az ocszillátorok üresjárási frekvenciáinak a névleges frekvenciától való eltérésein alapuló fázis-5 elfeszítés korlátozásához kívánatos, anélkül azon­ban, hogy ezért a futási idő változása által létrehozott fáziseltolódásoknak befolyása lenne az ütem végfrekvenciára. Megjegyezzük, hogy ez a befolyás önmagában a referencia fázisképzés cél-10 tudatos bevezetése által már egyedül kiküszöböl­hető, tehát az ilyen referencia fázisképzés különös jelentőséget kap. A meghatározott frekvencia­szabályozási tartomány ugrások bevezetésével kap­csolatban ez az eredmény azonban minden esetben 15 kapcsolatban van azzal a további előnnyel, hogy az ezzel korlátozott fáziselfeszítéseknek megfelelően, az információveszteségek elkerülésére 1/5-1/10 arányban csökkentett közbenső tároló szükségletet lehet elérni. Másrészt azonban az ilyen meghatá-20 rozott frekvenciaszabályozó tartomány ugrásoknak annyiban sajátos jelentőség tulajdonítható, amennyiben ezek további referenciaképzés nélkül lehetővé teszik a fáziskülönbség korlátozott csök­kentését. Egy adott esetben ismételten végrehajtott 25 referencia fázisképzéssel kapcsolatban, ez az először korlátozott fáziskülönbség csökkentés lépésenként továbbvezethető. A frekvenciaszabályozási tartomány ugrások ará-30 nyosak lehetnek a mindenkori fáziskülönbséggel, amelynek az az előnye, hogy megfelelően nagy a pontosság és aránylag nyugodt a hálózat. Egy­szerűbb egy bináris járulékos jellel egy oszcillátor üresjárási frekvencia felett és az alatt elhelyezkedő 35 egy-egy frekvenciaszabályozási tartományt lerög­zíteni. Alapjában véve a referencia fázisképzés és a többletjel változás időben egymástól függetlenül 40 létrejöhet. Annak érdekében, hogy a találmány előnyeit mindenkor teljes mértékben érvényesít­hessük, mégis célszerű, hogy a többletjel változás csak referencia fázisképzéssel összefüggésben jöjjön létre. Eközben a referencia fázisképzésnek nemcsak 45 az első szinkronizáló kapcsolás szabályozási tar­tományának a túllépésével kell kiválthatónak len­nie, hanem ehelyett vagy ezen kívül egyenletes időközökben vagy akár egyenlőtlenül kívülről kell kiválthatónak lennie, például második szinkronizáló 50 kapcsolás munkatartományának túllépésekor. Ez megkönnyítheti azt, hogy megfelelően gyakori referencia fázisképzéssel adott esetben a fázis­eltolásokat már előzetesen el lehessen kerülni. A találmányt a továbbiakban rajzok akpján ismer-55 tétjük. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakját mutatja, a 2. ábra egy ilyen kapcsolási alrendezésnél a 60 referencia szabályozási tartományok helyzetét mu­tatja. _ Az 1. ábra felső részében vázlatosan, a talál­mány megértéséhez szükséges mélységben, egy a 65 fázisközepelő elv alapján dolgozó szinkronizáló 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom