167520. lajstromszámú szabadalom • Aluminotitánszilikát tartalmú kötőanyagok és kittek, valamint eljárás azok előállítására

167520 3 4 olyan mennyiségi arányban keverünk össze, hogy a kész kompozíció kémiai összetétele oxidos elemzés szerint az alábbi legyen: Si02 25-45 s%, R 2 Q 3 7-30 s%, ezen belül az 5 A12 0 3 7-15 s% és a Fe 2 0 3 0-15 s%, a Ti0 2 3-10 s%, az RO 0-20 s%, ezen belül a CaO 0-10 s%, a MgO 0-10 s%, az R2 0 7-15 s%, ezen belül a Na2 0 7-15 s%, ill. a K20 0-15 s%, az ízzítási veszteség 30-45 s%, Mn02 0-15 s%, és 10 adott esetben védőkolloidokat, tartósító anyagokat a színező pigmenteket is tartalmaz. Az összetételben szereplő R2 0 3 valamely há­romértékű fém oxidja, előnyösen vasoxid, alu- 15 míniumoxid, az RO pedig valamely alkáli földfém oxidja, előnyösen calciumoxid, magnéziumoxid, míg az R2 0 valamely alkálifém oxidja, előnyösen .nátriumoxid, káliumoxid. 20 Előnyösnek találtuk, ha a kötőanyag kompo­zícióban a Ti02 /R 2 0 3 arány 1 :0,7-30, különösen előnyös, ha a Ti02 /Al 2 0 3 1 :0,7-5 közötti arány­nak felel meg, továbbá az R2 0 3 /Si0 2 arányt 1 :0,83-6,4 közti értékre állítjuk be, s ezen belül 25 az Al2 0 3 /Si0 2 aránya 1 :1,58-6,4. Fenti alumínium-titán-szilikát tartalmú szervetlen kötőanyag kompozíciók az irodalomban eddig nem voltak leírva, következőképp újak, s a technikát gazdagítják. 30 A találmány szerinti kötőanyag kompozícióhoz felhasználható ásványi nyersanyagok minősége a megadott oxidos összetételhatárokon belül széles körben változhat. Előnyösnek találtuk a plasztikus anyagokat, mint amilyenek az agyagféleségek, kao- 35 linók, a montmorillonit, bentonit, illit vagy egyéb agyagásványféleségek, soványítóanyagokként elő­nyösek a kovasav tartalmú ásványok, így a kris­tályos vagy amorf kovasavtartalmúak, mint pl. kvarc, kvarcliszt, homok, szilikagél, diatomaföld, a 40 földpátféleségek, a Ti02 bevitelére pedig előnyös ásvány a rutil. Az alkáliszilikátok oldatai előnyösen a nátron­vízüveg és kálivízüveg lehetnek, különösen előnyö- 45 sek ezek tömény oldatai, melyek a szabvány követelményeit is kielégítik. (MSz. 928-929). Eljárásunk szerint a kötőkompozíciót úgy ké­szítjük, hogy az ásványi nyersanyagokat összeke­verés előtt 1 m/m szemcsenagyság alá, előnyösen 50 450-es szitaméreten áteső mértékűre (450 csomó) 1 cm2 ) őröljük. A plasztikus anyagokat előkészítés Si02 45 40 25 ^A12 0 3 7 8 15 R2 or \Fe2 0 3 -Ti02 3 10 6 ^-CaO ROd ^MgO során elegendő oldókeverőben felkeverni, míg a soványító anyagok feldolgozásánál célszerűen ned­ves őrléssel jutunk a kívánt szemcsefinomságig, mely után az anyagokat szárítjuk, porítjuk, s eztán keverjük az alkáliszilikát oldatával. Előnyös, ha az összekevert kompozíciót 1-1,5 mm átmérőjű szitán is átengedjük, majd felhasználásig hermetikusan zárt edényben tároljuk. Mint már említettük, a találmány szerinti kötőanyagkompozíciók alumínium-titán-szilikát tar­talmuknál fogva különböznek az eddig ismert összetételű kompozícióktól, mindamellett hozzá­férhető ásványi anyagokból készíthetőek, s az idevonatkoztatható szakterület ismerete mellett ki­fejezetten meglepő, hogy nemcsak építőipari ido­mokhoz köthetők velük kerámiák, de kerámiai anyagok - mint pl. fayansz, mettlachi, félporcelán, porcelán, stb. - ragaszthatók egymással, vagy egyéb kvarctartalmú anyagokkal is, sőt teljesen váratlan, hogy különféle variációban a kerámiák, üvegek, fa, alumínium, beton is köthetők egymással és vakolt felülettel is. Mindezek mellett az esetleges befagyás sem rontja le kötőképességét, mert felengedés után 10 C° felett kifogástalan felhasználható, ezáltal a találmány szerinti kompozíció igen széles körben alkalmazható, mérgező hatású alkotókat nem tar­talmaz és lángálló. Az alábbi példákon a találmány részleteit szem­léltetjük. 1. Plasztikus anyagként agyag, kaolin, mont­morillonit, illit, bentonit, soványító, anyagként biszkvit, kvarcliszt, homok, szilikagél, diatomaföld, földpát pl. aplit, titán tartalmú anyagként rutil, titánszilikát, védőkolloidokként alginátok, enyvek pl. zselatin karboximetilcellulóz, színezőanyagként pigmentek,, pl. krómoxid, vasoxid, ultramarin, kobaltkék, kadmium, narancs stb. majd alkáli­szilikát oldatként I., ill. II. rendű nátron- ill., kálivízüveg felhasználásval az alábbi kompozíciókat készítettük el, melynél az ásványi anyagokat úgy megőröltük, hogy 450-es szitán átengedve leg­feljebb 5% szitamaradék legyen, majd szárítás után az anyagokat porítva legalább 1,329-es sűrűségű (fs. 20 C°-on mérve) alkálvízüvegoldathoz kevertük, keverés után 1,5 mm lyukbőségű szitán átszűrtük és jól záró edényekben tároltuk. Az elkészült kompozíciók összetételét táblázatban foglaltuk össze: 37 26 25 27 12 10 7 15 --15 1 9 3 3 4 -4 10 -2 6 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom