167502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos izzólámpa aljzat és az áramkivezető elektróda villamos vezető összekötésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 167502 Bejelentés napja: 1973. X. 08. (NA-972) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1972.X. 12.(WPH01 k/166 197) Közzététel napja: 1975. V. 28. Megjelent: 1976. X. 30. Nemzetközi osztályozás: H 01 k 3/00 •••^k^r * iiiiai __^^BBI Bejelentés napja: 1973. X. 08. (NA-972) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1972.X. 12.(WPH01 k/166 197) Közzététel napja: 1975. V. 28. Megjelent: 1976. X. 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1973. X. 08. (NA-972) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1972.X. 12.(WPH01 k/166 197) Közzététel napja: 1975. V. 28. Megjelent: 1976. X. 30. Feltalálók: Butz Reinhard mérnök, Schwalowsky Gerhard vegyészmérnök, Stapf Elftraud mérnök, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB NARVA, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás villamos izzólámpa aljzat és az áramkivezető elektróda villamos vezető összekötésére 1 A találmány tárgya eljárás, amelynek során villamos izzólámpa aljzat és az áramkivezető elektróda közötti megbízható villamos összekötést hozunk létre. Már ismeretesek olyan gépesített eljárások, ame- 5 lyeknek során az izzólámpa kivezető elektródáit, így az oldalsó érintkezőt az aljzat és az üvegburát kitöltő szilikongyanta rétegbe ágyazzák. Az aljzatból az oldalérintkező elektróda kinyúló szabad végét amilyen röviden csak lehet levágják, vagy azt 10 hurok alakban hajlítják vissza, és az elektródhuzal vége a szilikongyanta rétegben van beágyazva. 15 Ennek az eljárásnak a hátránya az, hogy csupán pontszerű villamos vezető összeköttetés jön létre, amely az aljzat és az üvegbura között csak igen szűk tűrés mellett jöhet létre. Ilyen szűk tűrésekkel nehezen lehet nagy sorozatgyártást gazdaságosan megoldani. 20 Egy további hátrány az, hogy az oldalérintkező helyén a túl röviden levágott kivezetőelektróda gyakran az üvegbura nyakára fekszik fel. Az aljzat és az üvegbura nyaka közötti teret kitöltő szilikongyanta-réteg ilyen esetben szigetelő tulajdonsága 25 miatt gátolja a villamos érintkezést. Célunk a fent említett hátrányok kiküszöbölése. Az izzólámpa aljzatnak középső, valamint oldalérintkező része és a kivezető elektródák közötti villamos érintkezést kívánjuk megjavítani. 30 A feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy az aljzatból vagy az aljzat középső érintkezőjéből kinyúló áramvezető elektróda szabad végét megfogjuk, majd azt adott erővel az aljzat széléhez vagy az aljzat érintkezőjéhez szorítva leszakítjuk-Ez a művelet deformálja mind az elektródhuzalt, mind az aljzat peremét, továbbá rideggé teszi a huzalt, ami a „hideg hegesztéses" művelethez hasonló hatással jár, aminek következtében az elektródahuzalt az aljzat peremébe ágyazzuk be az aljzat peremének deformációja folytán. Ezt követően az érintkező helyén az aljzat és az üvegballon között, a huzalt az aljzathoz a kittmasszának kiégetéssel elérhető térfogatnövelésével rögzítjük. Például a szilikonalapú gyanta kikeményítése során elérhető térfogatnövekedés 50%-ot is elérhet, és így jó stabil villamos érintkezést biztosíthatunk. _ A találmány szerinti eljárás forrasztó és folyósító anyag tekintetében megtakarítást biztosít, továbbá feleslegessé teszi a pótlólagos forrasztásokat, a forrasztások hibáinak felülvizsgálatát és ezzel járó munkaráfordítást. Előnyös az is, hogy lehetővé teszi a nehezen forrasztható anyagok jó áramvezető forrasztásos kötését. A találmány példakénti kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajz villamos izzólámpa aljazatának és a ballon nyakának egy részét ábrázolja vázlatosan. 167502