167499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés akkumulátorok töltöttségi fokának mérésére

167499 3 4 Ismerve a belső ellenállást, a terhelő áramot és a kapocsfeszültséget, az alábbi összefüggés segít­ségével az üresjárási feszültség és ebből a töltött­ségi fok számítható: U0 = Ui + ItRb, ahol: Uo = az üresjárási feszültség Ui = a kapocsfeszültség It = a hasznos terhelő áram Rb= a belső ellenállás Egy alkalmasan megválasztott referencia feszült­séggel összehasonlítva: C = U,-I,Rb , ahol: C = a töltöttségi fokra jellemző feszültség. A találmány tárgya a fentiek alapján eljárás akkumulátorok töltöttségi fokának mérésére, amelynek folyamán az akkumulátort impulzus­szerűen terhelve a kapcsain mérhető jellemzőkből állapítjuk meg a töltöttségi fokot és az eljárást az jellemzi, hogy az akkumulátor töltöttségére jel­lemző üresjárási feszültséget egy referencia­feszültséggel hasonlítjuk össze, és a különbséget egy töltöttségi fokban skálázott műszeren mérjük oly módon, hogy egyrészt mérjük az akkumulá­toron átfolyó hasznos terhelő áramot és az akkumulátor belső ellenállását, majd a kettő szor­zatát képezzük, ehhez hozzáadjuk az ugyanakkor mért kapocsfeszültséget és az így kapott feszült­ségértéket egy referenciafeszültséggel hasonlítjuk össze és a kettő különbségértékét határozzuk meg, mint a töltöttségi állapot jellemzőjét és szükség szerint helyesbítjük az akkumulátor hőmérséklet változását érzékelő mérőrendszerből nyert villamos jellel. A fentebb ismertetett eljárás előnye az eddig használatosakkal szemben az, hogy az akkumulá­torok töltöttségi fokát úgy méri, hogy sem az akkumulátorba nem kell beleépíteni segédberen­dezéseket, sem a mérőkészüléket nem kell az akkumulátorhoz hitelesíteni. A fenti eljárás alapján működő készülék úgy méri az akkumulátor mindenkori töltöttségi álla­potát mind terhelés alatt, mind üresjárásban, hogy mindössze a készülék két mérőcsatlakozóját kell az akkumulátor sarkaira csatlakoztatni. Az eljárás az eddigiekkel szemben független az akkumulátor tényleges amperóra kapacitásától. A mellékelt ábra szerinti kidolgozott kapcsolási elrendezés az eddigiekben ismertetett elv szerint működik. Megméri egy 2 soros árammérő ellenállás segítségével az átfolyó hasznos terhelő áramot, megméri a belső ellenállást, a két értéket össze­szorozza és hozzáadja az akkumulátor feszült­ségéhez. Ezt az értéket összehasonlítja egy 7 referenciafeszültséggel és a különbséget 9 műszeren kijelzi. Az akkumulátor kapacitásának hőfokfüggé­sét a különbségképző áramkör erősítésének hőfok­függése kompenzálja. A műszer az akkumulátor belső ellenállását egy 3 ismert nagyságú mérőterhelés rákapcsolása által okozott feszültségváltozásából határozza meg. Mivel a mérőterhelés rákapcsolása impulzusszerű, az ak-5 kumulátort számottevően nem terheli. Az így keletkezett feszültségimpulzust, amelynek nagysága arányos a belső ellenállással, integráljuk és az így keletkezett egyenfeszültséget egy 6 szorzó áramkör összeszorozza a hasznos terheléssel sorbakötött 2 10 soros árammérő ellenálláson eső feszültséggel. Ez a szorzat adja az It Rb értéket. Ezt egy 8 összegező áramkör hozzáadja az akkumulátor feszültségéhez és összehasonlítja egy 7 referenciafeszültséggel. Az összegező 8 áramkör kimenetén már közvetlenül a 15 töltöttségi fokkal arányos feszültséget kapunk. A műszer előnye, hogy nemcsak egy akkumu­látor-fajtához alkalmazható és közvetlenül a vil­lamos csatlakozáson megállapítható üzem közben is 20 a töltöttségi állapot. Szabadalmi igénypontok: 25 1 • Eljárás akkumulátorok töltöttségi fokának mé­résére, amelynek folyamán az akkumulátor kap­csain mérhető villamos jellemzőkből állapítjuk meg a töltöttségi fokot azzal jellemezve, hogy az akkumulátort impulzusszerűen terheljük egy mérő-30 terheléssel, az akkumulátor töltöttségére jellemző üresjárási feszültséget egy referenciafeszültséggel hasonlítjuk össze, és a különbségi feszültséget egy töltöttségi fokban skálázott műszeren mérjük oly módon, hogy egyrészt mérjük az akkumulátoron 35 átfolyó hasznos terhelő áramot és az akkumulátor belső ellenállását, majd e kettő szorzatát képezzük és ehhez hozzáadjuk az ugyanakkor mért kapocs­feszültséget és az így kapott feszültségértéket egy referenciafeszültséggel hasonlítjuk össze és a kettő 40 különbségértékét határozzuk meg, mint a töltött­ségi állapot jellemzőjét. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy egy ismert mérő­terhelést impulzusszerűen kapcsolunk az akkumu-45 latorra, és mérőterhelés rákapcsolása által okozott feszültségváltozásból állapítjuk meg az akkumulátor belső ellenállását. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, azzal jellemezve, hogy az akku-50 mulátor teljes kisütését a töltöttségi fok megálla­pításához mért belső ellenállás megváltozásából állapítjuk meg. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 55 az akkumulátorra impulzusszerűen rákapcsolt mérő­terhelés által okozott impulzusszerű feszültség­változásból, illetve ez impulzusok amplitúdójának változásából állapítjuk meg a töltöttségi fokot. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti el-60 járás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hasznos terhelő áram által okozott feszültség­változást a belső ellenállással arányos feszültség és a hasznos terheléssel sorbakötött ellenálláson eső feszültség szorzatát képező szorzóáramkör által 65 előállított feszültséggel kompenzáljuk. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom