167496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(1-alken-1-IL)- amino- S-triazin-származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó herbicid szerek előállítására

7 167496 8 történő visszafolyatása a legkedvezőbb befejező eljárásmódozat a hidrogénklorid eltávolítására. Ez a lépés a reakció újszerűségét igazolja, mivel általában, alifás aminokat nem lehet helyettesíteni anélkül, hogy a felszabaduló hidrogénklorid megkötésére az aminokat feleslegben ne alkalmaznánk. Természetesen a hidrogénklorid eltávolítására az atmoszférikus nyomástól eltérő nyomások és a reakcióelegy visszafolyatásán kívül még más módszerek is alkalmazhatók. Ezeket a módszereket azonban általában kevésbé részesítjük előnyben, mint a reakcióelegy atmoszférikus nyomáson történő visszafolyatását. A reakció második lépésében valamivel magasabb hőmérsékletet alkalmazunk, mint az 1. lépcsőben. A második lépés kezdeti hőmérséklete azonban 45 C° alatt tartandó, hogy a reakciót az eredeti cianürklorid-gyűrű másik klóratomjára, vagyis az 1 lépcsőben kapott termék triazin-gyűrűjén levő klóratomra korlátozzuk. Az előnyös hőmérséklet 10-35 C°. A felhasználásra kerülő oldószer ugyanazon általános tulajdonságokkal rendelkezik, mint az 1 lépés oldószere, a triazin-reaktáns azonban valamivel jobban oldódik, ezért az alkalmazható oldószerek csoportja nagyobb és például olyanokat is magába foglal, mint a dietiléter, dioxán, tetrahidrofurán és hasonlók. A harmadik egy tetszés szerint megválasztható lépés és csak azokban az esetekben folytatandó le, ahol a találmány szerinti vegyületekben Y jelentése alkiltio- vagy alkoxi-csoport. Ez a reakció az előző lépéseknél még magasabb hőmérsékleten is lefolytatható, mert célja a reakció tökéletes lefolytatása. A reakció beindításához előnyös hőmérséklet a szobahőmérséklet feletti, célszerűen 60—100 C° között van. A találmány leírásában a „herbicid-anyag" kifejezés alatt olyan anyagokat értünk, melyek a növénynövekedést megakadályozzák, mégpedig, vagy: 1. egy bizonyos területen minden növény növekedését, vagy 2. szelektíven meggátolja egy vagy több növényi faj növekedését, más növények jelenlétében. Ennek értelmében a „növényirtás" kifejezést a találmány szerinti vegyületek teljes és szelektív tevékenységének jelölésére használjuk. A találmányi leírásban a „növény" kifejezés alatt magokat, csírázó magokat, csírázásra alkalmas magokat, fejlődő palántákat és kifejlett lágyszárú-és fás növényi vegetációkat értünk, beleértve a gyökereket és a föld alatti részeket is. A „védekezés" kifejezés a következő hatás-fokozat foglalja magába: La növények elpusztítását, 2. növekedésük, szaporodásuk vagy terjedésük megakadályozását, 3. növények eltávolítását, elpusztítását vagy előfordulásuk és hatásuk más módon való csökkentését és a kifejezés vonatkozik az említett művelet bármelyikére vagy azok bármely kombinációjára. A „herbicid készítmény vagy herbicid szer" kifejezés itteni használata a találmány szerinti N-(l-alken-l-il)-amino-s-triazin és egy vagy több, későbbiekben megadott adalékanyag kombinációjára 5 vonatkozik. A találmányt közelebbről a következő példák szemléltetik, melyekben a megadott részek, amennyiben másképpen megadva nincs, súlyrészeket jelentenek. 1. példa 500 ml-es négynyakú lombikba 150 ml tetra-15 hidrofuránt és 41,5 g danürkloridot (0,225 mól) mérünk. Az elegy hőmérsékletét külső jég-aceton hűtéssel 0-5 C° között tartjuk, majd keverés közben a reakcióelegyhez 25 g N-metil-N-ciklohexilidénamint (0,225 mól) csepegtetünk. Adagolás 20 alatt az oldat sárga lesz és csapadék képződik. A reakcióelegyhez ezután trietilamint csepegtetünk, egy óra hosszat 0—5 C°-on keverjük, majd az elegyet keverés közben szobahőmérsékletre felmelegedni hagyjuk. A csapadékot leszűrjük és az 25 oldószert vákuumban eltávolítjuk. A visszamaradt vörös viszkózus folyadékot pentánban oldjuk, majd Florisil-el töltött oszlopon átfolyatjuk és végül pentánnal eluáljuk. A pentánt ezután vákuumban bepároljuk és a visszamaradó szilárd anyagot pen-30 tanból átkristályosítjuk. Ez a szilárd anyag a 4,6-diklór-2[N-metil-N-(l-ciklohexen-l-il)]amino-s-triazin. 9,1 g 4,6-diklór-2[N-metil-N<l-ciklohexen-l-il)]amino-s-triazint (0,35 mól) egy 500 ml-es négy-35 nyakú lombikba mért dietiléterben oldunk. Az . oldathoz keverés közben 4,15 g izopropilamint (0,07 mól) csepegtetünk és a reakcióelegyet 45 percig visszafolyatás hőmérsékletén melegítjük, majd lehűlés után egy éjjelen át állni hagyjuk. A kivált 40 sót szűrjük, a szűrletet egyszer mossuk vízzel, majd magnéziumszulfáton szárítjuk. A magnéziumszulfátot szűrjük, az oldószert vákuumban ledesztilláljuk és a visszamaradt nyers terméket hideg hexánból átkristályosítjuk. Az így előállított 2-klór-45 -4-izopropilamino-6-[N-metil-N-(l-ciklohexen-l-il)]amino-s-triazint (I) elementár-analízissel és mágneses magrezonancia spektrummal azonosítottuk, a vegyület olvadáspontja 86—106C°. Az 1. példában leírt eljárás szerint az első 50 lépésben a megfelelő N-alkil-N-ciklohexilidénamin és a második lépésben a megfelelő alkilamin alkalmazásával a következő vegyületeket állítjuk elő: 55 II. 2-klór-4-[N-(l-ciklohexen-l-il)-N--etil]amino-6-izopropilamino-s-triazin, Op. 90-125 C°, III. 2-klór-4-etilamino-6-[N-etil-N<l-60 -ciklohexen-1 -il)]-amino-s-triazin, Op. 100-138 C°. IV. 2-klór-4-(3-metoxipropil)amino-6-[N-(l --ciklohexen-1 -il)-N-metil]amino-s-65 -triazin, Op. 75-113 C°. 4