167481. lajstromszámú szabadalom • Dugattyú, belsőégésű motorokhoz

1 167481 3 4 egyszerűen és olcsón állítható elő, és amelynél olajkoksznak a tűzbordán való lerakódása a felső dugattyúgyűrűí alatt és különösen a felső gyűrűhorönyban ki van küszöbölve. A találmány értelmében a kitűzött célt azáltal érjük el, hogy a felső dugattyúgyűrűt felvevő gyűrűhorony alatt egy ettől elválasztott, olajfogó-horonyként szolgáló, csak a hengerfelület irányában nyitott kimunkálása van. Az olajfogó-horony célszerűen nem a felső dugattyúgyűrű gyűrűtartójában, hanem az alatt, közvetlenül a dugattyúköpenyben van elrendezve. Ebben a dugattyú mozgások közben a futófelületen található olaj összegyűlik, ami által a felső dugattyúgyűrű, ill. annak gyűrűhornya, valamint a tűzborda olajjal folyamatosan beszóródnak. A kenőolaj diszpergáló hatása ezeken a részeken a szénmaradványok összegyűlését messzemenően kiküszöböli. Emellett még az az előny js adódik, hogy a költséges kettős-trapézgyűnj helyett egy szokásos sokszög-alakú dugattyúgyirfi alkalmazható. A találmány további előnye abban van, hogy a gyűrűtartó külső felülete a dugattyú csiszolt kepéhez felületéhez képest nem marad hátra, hanem a megfelelő kötéssel beöntött gyűrűtartó közvetlenül a csiszolatlan (csiszolt felületben) fekszik. Ezáltal a gázáteresztés csökken és a szénnek a felső dugattyúgyűrű felett való felgyülemlése elkerülhető. A találmány továbbfejlesztését képezi végül az a javaslat, hogy a gyűrűtartót a dugattyűtestettel közel azonos hőtágulású egyetlen anyagból képezzük ki éspedig zsugorodó gyűrűként, amely csak kis túlfedéssel (kb. 1/10,2/10) kerül a dugattyú fenékrészéről a dugattyúra felhúzásra. E további kialakításnak az az előnye, hogy egészen kis tűzborda alkalmazható, amelynek igen kicsi az égéstermékek lerakódására vonatkozó hajlama és mindenekelőtt abban, hogy kovácsolt dugattyúk is alkalmazhatók. A találmány tárgyát képező megoldás tekintetében ismeretes a 698 001 számú német szabadalmi leírásból olyan dugattyú-kialakítás belsőégésű motorok számára, amelynek dugattyúfenékrészén szögvas-alakú védőgyűrűje van és amelynek dugattyúhornya tompán van leélezve és ezáltal olajcsatorna alakul ki. Magában a védőgyűrűben olyan olajcsatorna van kialakítva, amely furatok révén ezzel az olaj csatornával — amely a maga részéről ugyancsak furatok által a dugattyú belsejéből olajjal van táplálva - van összekötve. E csatornák által olyan olaj keringésnek kellene fellépnie, amely a védőgyűrű kellő hűtésére szolgálna. Eltekintve attól, hogy a szóbanforgó megoldás teljesen eltérő kialakítású dugattyúra vonatkozik és elsősorban olyan védőgyűrű hűtésére szolgál, amely a ma használatos dugattyúgyűrűkkel nem vethető össze, az ismert megoldás a szóbanforgó találmány esetében alkalmazásra kerülő dugattyúknál nem is használható, mert éppen a tompa leélezés következtében a dugattyúgyűrű kiverődése következnék be. Emellett ez a védőgyűrű gyűrűhornyával közvetlenül csatlakozó olajcsatorna következtében valamennyi benne összegyűlő lerakódást a gyűrű-5 horonyban továbbítaná, úgy hogy a védőgyűrű beragadna. Emellett a gyűrűhorony a dugattyú feneke felől égési maradványokkal és hasonlókkal még szennyeződne is. Ez a kialakítás nagyteljesítményű dugattyúk számára tehát alkalmatlan lenne. 10 A találmány részleteit két kiviteli példa kapcsán a rajzon ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti berendezés beöntött, 15 fémágyazású gyűrű felső részével ellátott dugattyú keresztmetszete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti dugattyú továbbfejlesztett változata. 20 Az 1. ábrán az 1 dugattyútest, a 2 és 3 dugattyúgyűrűk, a 4 olajlehúzógyűrű, valamint a gyűrűket felvevő 5, 6 és 7 gyűrűhornyok, továbbá a 8 perselyfelület láthatók. A felső a dugattyúmozgások következté-25 ben a 8 hengerfelületen összegyűlő olaj a 10 olajfogó-horonyba nyomódik úgy, hogy a felső 2 dugattyúgyűrűt és az e fölött levő 11 dugattyúfelsőrészt, amelyet itt 12 tűzbordával jellemzünk, mindig olaj éri. Égéstermékek lerakódása nem lehetséges. A 9 gyűrű-30 tartó külső felülete a 11 hengerköpeny csiszolatában fekszik. A 2. ábrán az azonos alkatrészeket az 1. ábrával megegyező módon jelöltük. Amint említettük, a 12 35 tűzborda igen kicsi lehet. Annak érdekében, hogy ezt elérjük, a felső 2 dugattyúgyűrűt felvevő gyűrűtartót 13 zsugorbilincsként képeztük ki és a 14 dugattyúfenék által csak kis túlfedéssel van az I dugattyú-testre felhúzva. Ennél a kiviteti alaknál 40 lényeges, hogy a 13 zsugorbilincs külső felülete a II dugattyú-felsőrész csiszolatában feküdjék, ami által olajkoksz lerakódására hajlamos lépcsők elkerülhetők. Szabadalmi igénypontok: 50 1. Dugattyú belsőégésű motorokhoz, különösen nagyteljesítményű belsőégésű motorokhoz, legalább a felső dugattyúgyűrű számára beépített gyűrűtartóval, azzal jellemezve, hogy közvetlen a felső dugattyúgyűrűt (2) felvevő gyűrűhorony (5) alatt 55 egy ettől elválasztott olajfogó-horony (10) vart, amely csak a hengerfelület (8) irányában nyitott. 2. Az 1. igénypont szerinti dugattyú kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az olajfogó-hoibny 60 (10) a felső dugattyúgyűrű (2) gyűrűtartója (9) alatt, a dugattyúköpenyben (11) van elrendezve. 3. Az 1. igénypont szerinti dugattyú kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyűrűtartó (9) 65 külsá felülete a dugattyú csiszolatában fekszik. 2